Filmek a hangulatodra szabva

Amadeus - Rendezői változat

12+ karika
Amadeus (Director's Cut)

Mesterszám

10.010 - 10.0
1 vélemény alapján

Szerintem

Antonio Salieri, a bécsi udvari zeneszerző kétségbeesetten tapasztalja, hogy az isteni tehetség, amire mindig is vágyott, egy léha, életvidám és időnként alpári mókamesternek adatott meg, aki nem más, mint a II. József udvarába érkező Wolfgang Amadeus Mozart. Az irigységtől elvakult középszerű zeneszerző mindenáron tönkre akarja tenni Mozartot. De vajon valóban ő némította el a világ egyik legnagyobb zenei zsenijét? A rejtély és a zene örök marad...

Mozart és Salieri: a tehetség és a középszerűség ellentéte, örök harca sokakat megihletett már. Milos Forman szakított e művészi hagyományokkal. Filmje nem a középszerűség szívósságát és a zseni törékenységét ábrázolja. Az Amadeusban két súlyos egyéniség mérkőzik, ütközik meg. Forman Salierije cseppet sem kisszerű, csupán a tehetség félreismerhetetlen nagyvonalúsága hiányzik belőle. Az a fajta művészi és emberi természetesség, ami Mozartot igazán naggyá tette.

Mozart halálos ágyánál Salierinek lassacskán megvilágosodik: hiába a düh és a görcsös akarás, a tehetség egészen más anyagból van. Mozarttal olyan ember távozott, aki valóban a teremtő kegyeltje volt.

Nincs vetítési időpont.

Extra tartalmak

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik. Bécs az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. 2013-ban a regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,75 millió főt, és ezzel Ausztria legnépesebb, valamint az Európai Unió 7. legnépesebb városa. A 20. század elejéig Bécs volt a világ legnagyobb német ajkú települése, mára a második a német főváros, Berlin után. A város közel fekszik a cseh, a szlovák és a magyar határokhoz, és közel két nagyobb városhoz, Pozsonyhoz és Győrhöz. Bécset már a kelták is lakták, majd a rómaiak alapítottak itt egy jelentős várost, Vindobona néven. A város a középkorban sem vesztett jelentőségéből, majd később az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa lett Budapest mellett, egészen a Monarchia első világháborút követő felbomlásáig. Központi szerepe napjainkban is meghatározó, ez az ENSZ harmadik székhelye New York és Genf mellett, továbbá itt székel még az EBESZ, az OPEC és számos egyéb nemzetközi és társadalmi szervezet, továbbá több nemzetközi rangú kongresszusi helyszínként is szolgál, valamint elismert vásárváros is. Itt székel az Osztrák Köztársaság szövetségi kormánya, az államfő, a Legfelső Bíróság és az Alkotmánybíróság is. Történelmének, számos kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb idegenforgalmi célpontjainak, a 2011-es adatok alapján Bécs a világ 31. és a kontinens 11. leglátogatottabb városa.[1] Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint európa első számú, és a világ második legélhetőbb városa a kanadai Vancouver után.[2]

Zeneszerző

A zeneszerző alkotóművész, aki zenét alkot, komponál, vagyis zenei kompozíciót hoz létre. A fogalom használata legtöbbször feltételezi azt, hogy a zene létrehozásának folyamatában a zene gondolatban való megszerkesztésének, kidolgozásának tevékenysége elkülönül annak előadásától, megszólaltatásától. Ebben az esetben a zeneszerző a művét valamilyen formában lejegyzi, megszólaltatása ennek alapján egy vagy több erre szakosodott személy, zenei előadóművész – hangszeres zenész, énekes – feladata. A népszerű zenében, szórakoztatózenében, dzsesszben gyakran nincs szükség bonyolult szerkesztési tevékenységre, ilyenkor a zeneszerző – dalszerző – dallamát, zenei ötletét, témáját egyszerűen hallás alapján is reprodukálhatják, sőt újraalkothatják a zenészek. A zenei kompozíció e műfajokban részben vagy teljes egészében kollektív alkotófolyamat gyümölcse is lehet. A zeneszerző személyének ezekben az esetekben sokszor inkább szerzői jogi, mint alkotóművészi jelentősége van. A zeneszerző lehet ismeretlen is, függetlenül attól, hogy zeneművét lejegyezte valaki vagy sem. Jó példa erre a népdal, de találunk ismeretlen szerzőt a klasszikus zeneirodalomban is.

Tudtad?

Az Alabama és Monroe a kanadai Cinéma de la Ville de Québec hivatalos versenydíját és a közönségdíjat is megnyerte.

Tudtad?

Gary Poulter, aki Wade-et (G-Daawg) alakítja a Joe című filmben, egy hajléktalan, ugyanis a rendező, David Gordon Green szokása, hogy helyi lakosokat toborozzon filmjeibe. Polter néhány hónappal a film befejezte után az utcákon halt meg.

Tudtad?

Walt Disney titkolta a nyilvánosság előtt, hogy dohányzik, attól félve, hogy ez árthat a gyerekbarát imázsának. Tom Hanks azt akarta, hogy karaktere hiteles legyen, így mindenképp akart egy jelenetet a cigarettázó Disney-vel. Végül megállapodott a céggel: a Banks úr megmentése egyik jelenetében elnyom egy cigit.

Tudtad?

Matthew McConaughey improvizál a A Wall Street farkasa c. filmben, amikor dudorászik és közben ütögeti a mellkasát. A filmben egyébként rengeteg rögtönzés van a párbeszédeknél.

Tudtad?

A Már megint lakótársat keresünk trilógiájának lezárásaként visszatérnek a vígjáték főhősei Xavier – Romain Duris, Martine – Audrey Tatou, Isabelle – Cécile De France és Wendy – Kelly Reilly.

Kommentek