Filmek a hangulatodra szabva

Walesa - A remény embere

12+ karika
Walesa. Czlowiek z nadziei

Mesterszám

6.010 6.6 5.4
1 405 vélemény alapján

Szerintem

A film egy interjú közbeni visszaemlékezésből építi fel a lengyel történelem egy kiemelkedő eseménysorozatát.

Végigkövethetjük, ahogy Wałęsa, a gdański gyári munkás, villanyszerelő szűkebb közösségének vezéregyénisége lesz, amikor az 1970-es illegális hajógyári sztrájkot 80 munkás halálának árán fojtják el. Mivel már ekkor szenvedélyesen, de taktikusan küzd, az elnyomó hatalom máris számontartja őt. Az ekkor még fiatal Wałęsa és felesége, Danuta ez idő tájt várják első gyereküket, de a családot máris szétszakítja egy hosszabb börtönbüntetés, ami Wałęsa életében korántsem az utolsó elzárás.

Az események sora közben kibomlik előttünk egy őszinte, önazonos, áldozatkész és nem utolsósorban vallásos vezető képe, akit követői szívből szeretnek és támogatnak.

Kritika


Nem csak Superman lehet hős: Walesa - A remény embere kritika

A rendező-legenda filmje a munkásvezér-legendáról.

Nincs vetítési időpont.

Extra tartalmak

Agnieszka Grochowska

Agnieszka Grochowska (born 31 December 1979 in Warsaw) is a Polish actress. She has performed in more than twenty films since 2002. She is also famous for her work in Shameless, where her character Anka is in an incestuous relationship with her younger half-brother.

Lech Wałęsa

Lech Wałęsa  kiejtése✩ (Popowo, Lengyelország, 1943. szeptember 29. – ) Nobel-békedíjas lengyel politikus, a Szolidaritás (lengyelül Solidarność) szakszervezeti mozgalom egyik alapítója, volt lengyel államfő. Egy ács fiaként született. Az elemi és az ipari iskola elvégzése után 1967-ben a Gdański Lenin Hajógyárban kezdett dolgozni elektrotechnikusként. Két évvel később elvette feleségül Danuta Gołośt, házasságukból nyolc gyermek született. A Szolidaritás élén[szerkesztés] 1970-ben a hajógyárban tagja lett az illegális sztrájkbizottságnak. A sztrájk véres, 80 munkás megölésével járó elfojtása után Wałęsa a szocialista rend ellen elkövetett bűncselekmény vádjával egyéves börtönbüntetést kapott. 1976-ban elvesztette hajógyári állását, mert aláírásokat gyűjtött egy a meggyilkolt munkások emlékművéről szóló petícióra. Mivel ezután szerepelt a feketelistákon, nem kaphatott állást, barátok támogatásaiból élt. 1978-ban Wałęsa, Andrzej Gwiazda és Aleksander Hall illegalitásban megszervezték a Wolne Związki Zawodowe Wybrzeża (Tengerparti Szabad Szakszervezetek) nevű szabad szakszervezetüket, a következő évben többször őrizetbe vették államellenes tevékenység vádjával, ám felmentették. Augusztus 14-én a hajógyári munkásság sztrájkolni kezdett, Wałęsa lett a vezetőjük. A megmozdulást az egész országban követték hasonlók. Néhány nappal később Wałęsa meggyőzte a gyárukat elhagyni kívánó gdański munkásokat, hogy hozzanak létre az egész Lengyelországban meginduló általános sztrájkot irányító bizottságot (Międzyzakładowy Komitet Strajkowy) . Végül 1980. augusztus 31-én aláírták a gdański megállapodást a kormány képviselőivel. A megállapodás első pontja lehetővé tette a szabad szakszervezetek alakítását. Szeptember folyamán az üzemi sztrájkbizottságok alapítóbizottságokká alakultak át, majd a mozgalom felvette a Szolidaritás nevet, amelynek Wałęsa lett az elnöke. 1981. december 13-án Wojciech Jaruzelski tábornok kihirdette a hadiállapotot és Lech Wałęsát letartóztatták, majd tizenegy hónapra a szovjet határ közelébe, délkelet Lengyelországba internálták, 1982. november 14-én szabadult. 1983-ban villanyszerelőnek jelentkezett korábbi gdański munkahelyére. Hivatalosan egyszerű munkásnak tekintették, de 1987-ig gyakorlatilag háziőrizetben volt. 1983-ban Nobel-békedíjat kapott, amit nem mert személyesen átvenni, mert félt, hogy a hatóságok nem engedik vissza. Felesége vette át helyette, a díjjal járó pénzt pedig a Szolidaritás ideiglenes vezetőségének adományozták, amely ekkor Brüsszelben székelt. Wałęsa amerikai szenátorok társaságában 1987 és 1990 között szervezte és vezette a félillegális Szolidaritás Ideiglenes Végrehajtó Bizottságát. 1988-ban újra sztrájkot szervezett, ezúttal a Szolidaritás újbóli engedélyezéséért. Nyolc nap után a kormány beleegyezett a kerekasztal-tárgyalások szeptemberi megkezdésébe, ahol Wałęsa a kormánnyal tárgyalók informális vezetőjeként vett részt. Elérték a Szolidaritás engedélyezését és egy legalább részben szabad parlamenti választás megtartását. 1989-ben megszervezte és vezette a Szolidaritás Szabad Szakszervezet Állampolgári Bizottságát, amely hivatalosan tanácsadó testület volt, ám valójában pártként működött, és az az évi parlamenti választásokon győzött. (Az ellenzék megszerezte a Szejm és az újjáalapított szenátus összes szabadonválasztott helyét, ám a kerekasztal-megállapodások szerint a kommunisták és a szövetségeseik megtarthatták a helyek 64%-át.) Miközben hivatalosan csak a szakszervezet elnöke volt, vezető szerepet játszott e lengyel politikai életben. 1989 végén rábírta a kommunistákkal szövetséges pártok vezetőit egy koalíció megalakítására, amely a keleti blokk első nem kommunista kormánya lett. Megegyezésük után a kommunisták meglepetésére a parlament Tadeusz Mazowieckit választotta meg miniszterelnöknek. Lengyelország formálisan tagja maradt a blokknak, de elindultak a kapitalista gazdasági változások. Köztársasági elnöksége és későbbi pályafutása[szerkesztés] 1990. december 9-én megnyerte az elnökválasztást. A következő öt év kormányválságoktól volt hangos, az elnököt is sok kritika érte szinte minden politikai párt részéről, az emberek szimpátiáját is elvesztette. 1995-ben elvesztette az elnökválasztást, és bejelentette visszavonulását a politikától, ám továbbra is aktív maradt. Megpróbált saját pártot alapítani. 1997-ben támogatta egy új párt létrejöttét: a Szolidaritás Választási Szövetség (Akcja Wyborcza Solidarność) megnyerte a parlamenti választásokat. Wałęsa azonban nem viselt lényeges funkciót a pártban, befolyása kicsi volt. 2000-ben ismét harcba szállt a köztársasági elnökségért, ám a szavazatok mindössze 1%-át kapta meg. Sok lengyel elégedetlen volt azzal, hogy újra politikai hatalmat akart. Wałęsa ismét bejelentette visszavonulását. Azóta külföldi egyetemeken közép-európai politikát és történelmet ad elő. 2004. május 10-én a gdański nemzetközi repülőtér felvette a nevét, hogy híres polgárának emléket állítson. Aláírása belekerült a repülőtér emblémájába. (Volt egy rövidebb vita, hogy a hagyományos Lech Wałęsa vagy a világon jobban elterjedt Lech Walesa írásmódot használja, végül az előbbi mellett döntöttek.) Egy hónapra rá ő képviselte hazáját Ronald Reagan volt amerikai elnök temetésén az Egyesült Államokban. 2006-ban kilépett a Szolidaritásból. Döntését az AP hírügynökségnek adott interjújában a Jog és Igazságosság nevű pártnak adott támogatással, valamint Lech és Jarosław Kaczyński megerősödésével indokolta. 2011-ben a Fővárosi Önkormányzat Budapest díszpolgárává avatta, de az elismerést betegsége miatt nem akkor vette át, hanem 2014-ben, amikor a Nemzetközi Visegrádi Alap és az Antall József Tudásközpont által létrehozott Visegrád Bridge díjat, valamint a Szent István-díjat is megkapta.[1]

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság (lengyelül: Rzeczpospolita Polska) közép-európai állam a Balti-tenger partján, amely szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos. Tengeri határ választja el Dániától és Svédországtól. Fővárosa Varsó (lengyelül Warszawa, kiejtve [varˈʂava]). Hivatalos nyelve a lengyel. A lengyel állam több mint 1000 éves. A 16. században, a Jagelló-dinasztia uralkodása idején Lengyelország Európa egyik leggazdagabb és legerősebb országa volt. 1791. május 3-án a Lengyel–Litván Unió elfogadta Lengyelország májusi alkotmányát, amely Európa első és a világ második írott alkotmánya volt. Röviddel később Lengyelországot felosztották szomszédai (Oroszország, Ausztria és Poroszország). Lengyelország 123 év után, 1918-ban nyerte vissza államiságát az első világháború lezárultával. A második világháború után a Szovjetunió befolyási övezetéhez tartozott. 1989-ben az ország második világháború utáni történetének első részlegesen szabad választásai zárták le a Szolidaritás (lengyelül Solidarność) mozgalom szabadság iránti törekvéseit. Lengyelország 1999-től a NATO, 2004-től az Európai Unió tagja.

Walesa. Man of Hope

Walesa. Man of Hope (Polish: Wałęsa. Człowiek z nadziei) (Polish pronunciation: [vaˈwɛ̃sa tʂwɔˈvʲɛk s naˈdʑɛj]) is a 2013 biopic directed by Andrzej Wajda, starring Robert Więckiewicz as Lech Wałęsa. Wajda stated at Kraków's Off Plus Camera Film Festival in April 2012 that he foresaw trouble following the film's release.[6] The film was selected as the Polish entry for the Best Foreign Language Film at the 86th Academy Awards,[7] but was not nominated.

Tudtad?

A Walesa - A remény embere című filmet a 2014-es Oscar díjátadón jelölték A legjobb külföldi film kategóriában.

Kommentek