Filmek a hangulatodra szabva

Marina Abramovic - A távolság, ami összeköt

16+ karika
The Space in Between: Marina Abramović and Brazil

Mesterszám

7.710 8.7 6.7
26 vélemény alapján

Szerintem

Marina Abramovic az ismert művésznő Braziliában kutatja a különböző gyógyítási módok eredetét és kultúráját, valamint ezek kapcsolatát a performansz művészettel és a spiritualitással.

Nincs vetítési időpont.

Extra tartalmak

Brazília

A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa. Délen Uruguayjal, délnyugaton Argentínával, Paraguayjal és Bolíviával, nyugaton Peruval és Kolumbiával, északon Venezuelával, Guyanával, Suriname-mal és Francia Guyanával határos (vagyis kettő kivételével az összes dél-amerikai állammal). Fővárosa 1960-tól az újonnan épített Brazíliaváros (Brasília). Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Vízrajz 1.2 Éghajlat 1.3 Élővilág, természetvédelem 1.3.1 Nemzeti parkjai 1.3.2 Természeti világörökségei Földrajz[szerkesztés] Észak-déli kiterjedése kb. 4500 km és kb. 7500 km-es partszakasszal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország legmagasabb pontja a venezuelai határhoz közel emelkedő Pico da Neblina (2994 m). A dél-amerikai kontinens keleti, illetve központi részét foglalja el. Felszíne mégsem mutat nagy változatosságot, két tájegysége az Amazonas-medence és a Brazil-felföld. Az Amazonas-medence mintegy 3500 km hosszú és 200 km széles síkság a Guyanai-hegyvidék és a Brazil-felföld között. A szárazföld belsejében szélesebb, az Amazonas torkolatában szűkül. A Brazil-felföld 2000 méter magasságig kapaszkodó hegyek és fennsíkok, platók rendszere. Magassága a parttól a kontinens belseje felé csökken. Legmagasabb csúcsa a Pico da Bandeira (2884 m). Műholdas kép São Paulo Brazíliaváros Boa Vista Rio de Janeiro Salvador Belo Horizonte Fortaleza Pantanal Curitiba Manaus Recife Belém Porto Alegre Goiânia Maceió São Luís Campo Grande Porto Velho Teresina Uberlândia A m a z o n a s - m e d e n c e Bolívia Paraguay Argentína Uruguay Cuiabá B r a z i l - f e l f ö l d P e r u K o l u m b i a Venezuela Brazília domborzati térképe Domborzati térkép Fő folyók Fő közlekedési utak és városok Pico da Neblina, az ország legmagasabb pontja Folyó az Amazonas-medence őserdejében Vízrajz[szerkesztés] Leghosszabb folyók: Amazonas – 6480 km Paraná– 4700 km Purus – 3300 km São Francisco - 2900 km Araguaia, Tocantins, Rio Negro, Madeira stb. Az ország nagy kiterjedése és nedves éghajlata következtében bő és kiterjedt folyó- és vízrendszerhálózattal rendelkezik. Brazíliában találhatjuk bolygónk legnagyobb folyóvízrendszerét. 8 folyóvízrendszer található Brazíliában, melyek közül a legfontosabbak: az Amazonas északon, a São Francisco a középső területen és a Paraguay, Uruguay és Paraná rendszerek délen. Az Amazonas folyó vízgyűjtő területe a világon a legkiterjedtebb. 5 800 000 km2-t ölel fel, melyből 3 904 392 km2 a brazil földön található. A vízgyűjtő fő folyója Peruban ered, ahol Vilcanotának, majd Ucaiali-nak, Urubambanak, később pedig Marañonnak nevezik. A brazil határt átlépve a Solimőes nevet kapja, míg a Negro - a „fekete” - folyóval Manaus város közelében össze nem folynak. Ezután az Atlanti óceánba való torkolatig az Amazonas nevet viseli. A forrástól az óceánig 6440 km-en folyik keresztül. Ez a föld legbővebb vizű, legszélesebb folyóvize. Sokan a leghosszabbnak is tartják, mivel a folyó az áradási időszakban az útját még az óceánban is folytatja. Átlagosan 5 km széles és néhány ponton az 50 km szélességet is eléri. Az óceánok évi vízutánpótlásának 20%-át adja. Az Amazonas-medence a benne élő 2500–3000 halfajtával a leggazdagabb a világon. Éghajlat[szerkesztés] Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angol nyelvű) Brazília fő éghajlatai az egyenlítői (Amazonasi régióban), ezt egész évben esős, magas hőmérséklet-átlagok jellemzik (25-27 °C között) az átmeneti övet vagy szavanna éghajlatot (Közép-Brazília és az északkeleti régió) a magas átlaghőmérséklet (18-28 °C között) és a száraz-nedves évszakok váltakozása jellemzi. A déli régió hűvösebb, mint az ország többi része (átlaghőmérséklet 18 °C, de télen fagypont alá is süllyedhet a hőmérséklet. Brazíliát nagy kiterjedése, változatos domborzata, váltakozó magasságai és levegő-áramlatai miatt sokszínű éghajlat jellemzi. Az Egyenlítő északon, a Baktérítő a délkeleti régióban szeli át. Így Brazília legnagyobb részén a trópusi éghajlat uralkodik. Itt a meleg és nedves klíma a meghatározó. Az átlagos hőmérséklet az egész országban 20 °C, a hőmérséklet-ingadozás alacsony. A legdélebbi vidékek éghajlata már mérsékelt égövi, itt télen előfordulhat fagy és hó. Élővilág, természetvédelem[szerkesztés] Erdőirtás növénytermesztés vagy legelők számára Brazíliában található a föld egyik legváltozatosabb növényvilága. Ezt a különböző időjárási, földszerkezeti és domborzati adottságoknak köszönheti. A brazil vegetációt 10 csoportra oszthatjuk: Amazonasi esőerdő, az Atlanti esőerdő, caatinga, pantanal, campos, mata de araucária, mata de cocais, mangue és restinga. amazonasi esőerdő: kb. 7 millió km2 kiterjedésű, Dél-Amerika északi és középső területein elterülő esőerdő. Legnagyobb területe Brazíliában van, bár találhatunk esőerdőt Bolíviában, Kolumbiában, Ecuadorban, Guyanában, Suriname-ban és Venezuelában is. Az Amazonas medencéje Brazília felszínének 58%-át foglalja el. A Földön itt a leggazdagabb, legváltozatosabb az élővilág. Az itt élő fajok pontos száma nem meghatározható. A természettudósok 800 000 és 5 millió közé teszik a megkülönböztethető fajok számát, ez a világon ismert összes faj 15–30%-a. Az amazonasi homokzátonyokat időszakosan ellepik a folyók – ezek az ún. várzeák – és emiatt Brazíliában ezek a legtermékenyebb talajok közé tartoznak. atlanti esőerdő: Brazília Atlanti-óceán menti partjaira volt jellemző ez a növénytakaró. A fajok 50%-a csak itt és sehol máshol nem él meg. Kutatók szerint a trópusi esőerdők között itt van a legnagyobb biodiverzitás/hektár arány az egész világon. Ez a terület a legveszélyeztetettebb a növekvő városiasodás és iparosodás következtében. Mára eredeti területének csupán 7%-án maradt meg, főleg Brazília déli és délkeleti régióiban. Hercegnővirág fák São Paulóban Caatinga: Az északkeleti régió félsivatagos területét cserjés növényzet fedi: a Caatinga. Néhány területen fél-lombhullató erdő található. Pantanal, a lapály, a legnagyobb mocsaras terület a világon. 150 000 km2-en terül el Mato Grosso, Mato Grosso do Sul államokban és Paraguayban. Az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Kb. 650 madár-, 80 emlős-, 260 hal- és 50 hüllőfaj él itt. Cerrado területe szavanna jellegű tájegység Közép-Brazíliában. Bokrok és alacsony fák jellemzik. Ma a Cerradót a terjeszkedő mezőgazdasági termelés veszélyezteti. A terület fontosabb mezőgazdasági terményei a kukorica, a szójabab, a szőlő, mangó és trópusi gyümölcsök. Camposnak a mezők növényvilágát, a nagy kiterjedésű füves és cserjés területeket nevezik. Brazília déli- és délkeleti részét jellemzi ez a növényzet. Mata de Araucária Brazília déli területén található, s az Araucária (Araucária angustifolia) fajból származó fenyőerdő borítja. Mata de Cocais az Amazonas és Caatinga között terül el, Maranhão, Piauí, és Tocantins államokban. Az Amazonashoz közeli területeken a nedves éghajlatnak köszönhetően a pálmafák igen gyakoriak. Mangue: tavas, mocsaras terület, bokrok és fák borítják. Restinga a brazil tengerpart mentén húzódó homokos területekre jellemző bokrokból, alacsony fákból álló vegetáció. Képek jellegzetes állatokról   Lásd még: Kategória:Brazília állatvilága   Lásd még: Kategória:Brazília növényvilága Nemzeti parkjai[szerkesztés] Brazília területének 25%-a védett valamilyen formában. Ennek nagyjából fele bennszülött föld (terras indígenas), másik felét vagy a tagállamok, vagy a szövetségi állam nyilvánította védett területté.[1] Természeti világörökségei[szerkesztés] Az UNESCO világörökség-listáján szereplő területek:

Természet

A természet legtágabb értelmezésében egyenlő a természetes, fizikai vagy anyagi világgal vagy világegyetemmel. A fizikai világra és az életre egyaránt utal. Mérete a szubatomikus szinttől egészen a kozmikus szintig terjed. Vízesés Lillafüreden A természet fogalma, az egész fizikai univerzum jelentésében, az eredeti jelentés kiterjesztésével jött létre; eredete a preszókratikus filozófusokig megy vissza, és a φύσις szó használatából ered, majd azóta egyre stabilabban van jelen a köztudatban. Ez a használati módja az újabb tudományos módszerek megjelenésével párhuzamosan terjedt el az elmúlt évszázadok során. A szó számos használati módján belül a „természet” manapság egyaránt utalhat geológiai vagy biológiai fogalomrendszerre. A természet jelentheti élő állatok és növények birodalmát, és bizonyos esetekben élettelen dolgok folyamatait is – azt, ahogy bizonyos képződmények léteznek és folyamatosan változnak, mint például az időjárás vagy földtani folyamatok, és az anyag vagy energia, amelyekből ezek létrejönnek. Gyakran természetes környezet vagy vadvilág értelmében szerepel – mint amilyenek a vadállatok, kövek, erdők, tengerpart és általában az a környezet, amelyet az ember nem alakított át az életvitele megkönnyítése céljából. Például az emberi építményeket és más emberi közbeavatkozást tükröző tárgyakat általában nem tekintik a természet részének – hacsak nem az „emberi természet” vagy a „természet egésze” értelmében szerepelnek. A természet fogalmának ez a hagyományosabb értelmezése különbséget tesz a természetes és a mesterséges dolgok között, melyben a mesterséges alatt mindazokat a dolgokat értik, amelyeket az emberi tudat, vagy az emberi elme hozott létre. A szövegkörnyezet alapján a „természetes” jelző egyaránt ellentétét jelentheti a természetellenes, természetfeletti vagy mesterséges dolgoknak.

Tudtad?

Clive Dawson, a Mars - Az utolsó napok című film forgatókönyvírója próbált hű maradni Sydney J. Bounds eredeti történetéhez. Habár abban a legénység 6 férfiból állt, az adaptációban Dawson filmjében két karakter nő.

Tudtad?

Bár Llewyn Davis fikciós karakter, történetét nagyban ihlette Dave Van Ronk folkzenész élete.

Tudtad?

Taylor Schilling kiütötte Abbie Cornish-t és Katie Cassidy-t a Szerencsecsillag női főszerepéből.

Tudtad?

A Rio 2 Don Rhymer író utolsó filmje tragikus halála előtt.

Tudtad?

Ágh István Huszárik Zoltán filmjeinek titkáról: "Stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. Cselekménytelen, mert a lélek történetét kutatja, akár a költészet, képzőművészet és a zene. A motívumok eltűnnek és felbukkannak egyre tragikusabban; megunhatatlanok, mint a tenger, zöld rét és élet."

Kommentek