Filmek a hangulatodra szabva

Stefan Zweig: Búcsú Európától

12+ karika
Stefan Zweig: Farewell to Europe

Mesterszám

7.310 7.8 6.8
64 vélemény alapján

Szerintem

Jelenetek a híres író, Stefan Zweig életének utolsó éveiből, aki hírnevének csúcspontján, 1936-ban emigrációba kényszerül, s hat évvel később öngyilkos lesz. Történet a régi otthon elveszítéséről és egy új otthon kereséséről. Egy menekült története – egy hajdani menekülté, aki ma a világ egyik leggyakrabban olvasott német nyelvű írója.

„Úgy vélem, hogy az útlevelek és az országhatárok egyszer majd a múlté lesznek. Kétlem ugyanakkor, hogy ezt mi magunk még megérnénk” – fogalmazza meg reményeit Európa jövőjéről Zweig a filmben.

Vetítések

  10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 Éjsz.
Művész mozi 106 p  fel.
11:00
              
Extra tartalmak

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati ötöd részét teszi ki. Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 508 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld közel tizenötödét teszi ki. Népesség alapján a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666,5 millió főre becsülték, ami a Föld akkori népességének kilencede. Az európai civilizáció a gyarmatosítás és az európai népek kivándorlása révén más kontinensekre is kiterjedt, így az európai kultúrkör fogalma Európán kívül az észak-amerikai geopolitikai régió, valamint Ausztrália és Új-Zéland kultúráját is magában foglalja. A kontinens kifejezés gyakran csak a földrész összefüggő szárazföldi területeit jelenti a vele szomszédos szigetek nélkül, ezt főleg a szigeteken (pl. Nagy Britannia) élők szokták használni, mikor Európa kontinentális részére utalnak.

New York

New York az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb városa. Az amerikai kontinens 2. legnagyobb városa. Központja a New York-i agglomerációnak, amely világviszonylatban is a legnépesebbek közé tartozik. A világ vezető globális városa. Az USA és a Föld első számú üzleti, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, kutatási és fejlesztési, technológiai, média-, művészeti és szórakoztatóipari központja. A világ legnagyobb és legjelentősebb pénzügyi központja. Tőzsdéje a legnagyobb a világon. Londont és Tokiót megelőzve a világgazdaság legmeghatározóbb centruma. Itt található az ENSZ, és a világ legjelentősebb transznacionális vállalatainak és legnagyobb bankjainak a székhelye is. A világ egyik leglátogatottabb városa és a legtöbb GDP-t termelő város is egyben. Igen sokrétű és világhírű kulturális élete miatt a Föld kulturális fővárosaként is szokás emlegetni. London, Párizs és Milánó mellett egyike a világ négy nagy divatfővárosának. A globális zeneipar és a nemzetközi diplomáciai élet legfontosabb központja. Repülőtere – a John F. Kennedy nemzetközi repülőtér – az egyik legforgalmasabb a világon és az Egyesült Államok vezető légikikötője a nemzetközi légi utasforgalom tekintetében. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában; szárazföldi területe 789 km², lakossága az agglomeráció nélkül 8 453 558 fő.[2][3][4][5] Az azonos nevű tagállamban található, a tőle való megkülönböztetés végett hívják még New York Citynek, illetve (az állam megjelölésével) New York, New Yorknak. Közkedvelt elnevezése még a Big Apple (Nagy Alma), de utalnak rá úgy is, hogy A város, amely soha nem alszik. Öt nagy kerületre osztható, amelyek a következők: Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens, és Staten Island – amelyek egyben New York állam megyéi. A városban több mint 800 nyelvet beszélnek, amivel nyelvi szempontból a legsokszínűbb.[6] A New York-i agglomeráció 19,1 milliós lakosságával (17 400 km²), az USA legsűrűbben lakott területe, és része az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatal által meghatározott New York–Newark–Bridgeport összetett statisztikai területnek, mely több mint 22 millió lakossal a legnépesebb az országban. 1624-ben alapították holland telepesek Új-Amszterdam néven[7], majd 1664-ben angol fennhatóság alá került.[8] Később kapta a New York nevet az angliai York hercege, Jakab (James) tiszteletére. 1785 és 1790 között az USA fővárosa is volt.[9] Az ország legnagyobb városa 1790-től.[10] New York számos körzete, nevezetessége vált ismertté a külföldiek számára is az idők folyamán. A Szabadság-szobor bevándorlók millióit köszöntötte, amikor hajójuk megérkezett az öbölbe a 19. század végén, és a 20. század elején. A Times Square-t gyakran emlegetik a Világ kereszteződéseként is, ami találó név, hiszen ez az egyik legforgalmasabb a világon. New York pénzügyi központja, a Wall Street Alsó Manhattanben, amelyet a világ legfontosabb pénzügyi központjaként tartanak számon.[11][12][13][14][15][16] Végül, de nem utolsósorban, a világ vezető tőzsdéje, a New York Stock Exchange is itt található. Számos főiskola és egyetem található New Yorkban: Columbia Egyetem, New York Egyetem és a Rockefeller Egyetem, amik a világ legnívósabb oktatási intézményei közé tartoznak.[17] 2003. évi bruttó bevétele 488,8 milliárd dollár volt, amivel a városok rangsorában az első helyre került; az USA-tagállamok közül csak ötnek volt nagyobb bevétele, sőt a világ országai közül is csak tizenötnek.

Tudtad?

A pokol kapujában a Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon 2012-ben Neslihan Atagül révén elnyerte a legjobb színésznő díját.

Tudtad?

A Viharsarok stábjában több pályakezdő is dolgozott, például Kalicz Klára jelmeztervező és Takács Nóra látványtervező.

Tudtad?

Christian Bale-nek sikerült valóban felvennie karaktere legjellemzőbb vonásait: 18 kilóval kövérebb, nehezen mozgó, átfésült hajú fickó vált belőle az Amerikai botrány című film erejéig.

Tudtad?

Az élet ízei című kulináris vígjáték Steven Spielberg és Oprah Winfrey produceri irányítása alatt készült.

Tudtad?

A 2013-as Angelique egyik adaptációja az 1964-es Angélique, az angyali márkinő című filmnek.

Kommentek