Filmek a hangulatodra szabva

A Setét Torony

16+ karika
The Dark Tower

Mesterszám

6.510 - 6.5
67 vélemény alapján

Szerintem

Egy revolverhős vándorol a végtelen pusztában. Igazi harcos, aki az igazság nyomában jár, és szörnyekkel viaskodik. Elmúlt világok árnyai nyomasztják, miközben maga is világok és korok között közlekedik. Roland Deschain (Idris Elba) magányos harcos, aki a Setét Toronyt keresi. Neki kell ugyanis ezt a valamennyi létező és lehetséges világ középpontját jelentő tornyot védelmezni a Walter O’Dim nevű fekete ruhás férfitól (Matthew McConaughey), akinek a lelke is pokolfekete... – Stephen King nyolcrészes regényfolyama alapján.

Nincs vetítési időpont.

Extra tartalmak

Idris Elba

Idrissa Akuna "Idris" Elba (született: 1972. szeptember 6.) angol színész, producer, énekes, rapper és DJ.

Idris Elba

An only child, Idris Elba was born and raised in Hackney, London, England. His father, Winston, is from Sierra Leone and worked at a Ford motor factory. His mother, Eve, is from Ghana and had a clerical duty. Idris went to school in Canning Town, where he first became involved in acting. He gained a place in the National Youth Music Theatre - thanks to a Ł1,500 Prince's Trust grant. He worked as a disc jockey in nightclubs under the nickname DJ Big Driis at age 19. However, he began auditioning for television roles in his early twenties. He has starred in both British and American productions. One of his first acting roles was on the British soap opera _"Family Affairs" (1997)_ (qv). His breakthrough role came when he landed a starring role on the American television series _"The Wire" (2002)_ (qv). He later starred in the films _Prom Night (2008/I)_ (qv), _RocknRolla (2008)_ (qv), _The Unborn (2009)_ (qv) and _Obsessed (2009)_ (qv). He also appeared in the films _American Gangster (2007)_ (qv), _Takers (2010)_ (qv), _Thor (2011)_ (qv), _Prometheus (2012/I)_ (qv), _Pacific Rim (2013)_ (qv) and _Thor: The Dark World (2013)_ (qv).

Matthew McConaughey

Matthew McConaughey (Uvalde, Texas, 1969. november 4. – ) Oscar-díjas és Golden Globe-díjas amerikai színész. 1969. november 4-én született a család harmadik fiaként. A texasi Uvalde-ból hamarosan átköltöztek Longview-ba. Édesapja az olajüzletben dolgozott, édesanyja helyettesítő tanár volt. Matthew 1988-ban érettségizett. Ezután egy évet Ausztráliában töltött, egy ügyvédi irodában dolgozott, s a jogi ismeretek mellett némi ausztrál kiejtést is felszedett. Ezután visszatért az USA-ba, és beiratkozott az austini filmfőiskola rendezői szakára. 1992-ben összefutott Don Phillips producerrel, aki történetesen Richard Linklater Tökéletlen idők című filmjének szereplőválogatásával foglalkozott. A háromhetes forgatás második hetében 63 éves apja szívrohamot kapott és meghalt. Matthew boldogtalan volt, hogy édesapja nem láthatta őt a filmvásznon. A film befejezése után visszatért a főiskolára, hogy befejezze tanulmányait. Rendezett és fényképezett egy 12 perces rövidfilmet, a Chicano Chariots-t, majd a diploma megszerzése után azt tervezte, hogy Los Angelesbe költözik. Csakhogy egy újabb meghallgatáson megkapta A texasi láncfűrészes gyilkos visszatér című népszerű sorozat 4. részének főszerepét. Végül 1993 nyarán utazott el Los Angelesbe. Ott szerződést kötött a William Morris ügynökséggel, és a legelső hollywoodi meghallgatásán meg is kapta a férfi főszerepet Herbert Ross Bárhol, bármit, bármikor című filmjében, amelyben Drew Barrymore volt a partnere. Joel Schumacher ajánlott neki egy szerepet a Ha ölni kell című filmben, egy rasszista agitátort kellett volna alakítania. John Grisham, a regény írója sztárt akart a főszerepre - Brad Pittre vagy Woody Harrelsonra gondolt -, ám ő meggyőzte a rendezőt, hogy jobban eljátszhatná a kisvárosi ügyvédet. Több stúdió is megkereste ezután, de a Warner Brothers nem adta kölcsön újdonsült sztárját. Következő jelentős mozija a Kapcsolat volt, amelyben Jodie Foster oldalán szerepelt. Majd Anthony Hopkins és Morgan Freeman mellett tűnt fel Spielberg Amistad című, egy rabszolgahajóról szóló drámájában. 1998-ban ismét Richard Linklaterrel dolgozott együtt, A Newton fiúkban bankrablót játszott, aki mellesleg úriember is. A következő évben az Ed TV tette próbára tehetségét. Első vígjátékában, a Szeretném, ha szeretnének című filmben Jennifer Lopez volt a partnere, az U-571-ben egy amerikai tengeralattjáróban küzdött egy Enigma megszerzéséért. 2014-ben Oscar-díjra jelölték a Mielőtt meghaltam című filmben nyújtott alakításáért, amit meg is nyert.[1]

Matthew McConaughey

Matthew McConaughey was born in Uvalde, Texas. His mother, Mary Kathleen (McCabe), is a substitute school teacher originally from New Jersey. His father, James Donald McConaughey, was a Mississippi-born gas station owner who ran an oil pipe supply business. He is of Scottish, Irish, English, German, and Swedish descent. Matthew grew up in Longview, Texas, where he graduated from the local High School (1988). Showing little interest in his father's oil business, which his two brothers later joined, Matthew was longing for a change of scenery, and spent a year in Australia, washing dishes and shoveling chicken manure. Back to the States, he attended the University of Texas in Austin, originally wishing to be a lawyer. But, when he discovered an inspirational Og Mandino book "The Greatest Salesman in the World" before one of his final exams, he suddenly knew he had to change his major from law to film. He began his acting career in 1991, appearing in student films and commercials in Texas and directed short films as _Chicano Chariots (1992)_ (qv). Once, in his hotel bar in Austin, he met the casting director and producer 'Don Phillips (I)' (qv), who introduced him to director 'Richard Linklater' (qv) for his next project. At first, Linklater thought Matthew was too handsome to play the role of a guy chasing high school girls in his coming-of-age drama _Dazed and Confused (1993)_ (qv), but cast him after Matthew grew out his hair and mustache. His character was initially in three scenes but the role grew to more than 300 lines as Linklater encouraged him to do some improvisations. In 1995, he starred in _The Return of the Texas Chainsaw Massacre (1994)_ (qv), playing a mad bloodthirsty sadistic killer, opposite 'Renée Zellweger' (qv). Shortly thereafter moving to L.A., Matthew became a sensation with his performances in two high-profile 1996 films _Lone Star (1996)_ (qv), where he portrayed killing suspected sheriff and in the film adaptation of 'John Grisham' (qv)'s novel _A Time to Kill (1996)_ (qv), where he played an idealistic young lawyer opposite 'Sandra Bullock' (qv) and 'Kevin Spacey' (qv). The actor was soon being hailed as one of the industry's hottest young leading man inspiring comparisons to actor 'Paul Newman (I)' (qv). His following performances were 'Robert Zemeckis' (qv)' _Contact (1997)_ (qv) with 'Jodie Foster' (qv) (the film was finished just before the death of the great astronomer and popularizer of space science 'Carl Sagan' (qv)) and 'Steven Spielberg' (qv)'s _Amistad (1997)_ (qv), a fact-based 1839 story about the rebellious African slaves. In 1998, he teamed again with 'Richard Linklater' (qv) as one of the bank-robbing brothers in _The Newton Boys (1998)_ (qv), set in Matthew's birthplace, Uvalde, Texas. During this time, he also wrote, directed and starred in the 20-minute short _The Rebel (1998)_ (qv). Later, in 'Jonathan Mostow' (qv)'s _U-571 (2000)_ (qv), McConaughey portrayed the officer Lt. Tyler in a WW II story of a daring mission of American submariners, trying to capture the Enigma cipher machine. Matthew also took a part in comedies such as _The Wedding Planner (2001)_ (qv), opposite 'Jennifer Lopez (I)' (qv) and _How to Lose a Guy in 10 Days (2003)_ (qv) in which he co-starred with 'Kate Hudson (I)' (qv). He played a role as Denton Van Zan, an American warrior and dragons hunter in the futuristic thriller _Reign of Fire (2002)_ (qv), where he co-starred with another young actor, 'Christian Bale' (qv). Later in 2006 he starred as head coach Jack Lengyel in _We Are Marshall (2006)_ (qv) along with 'Matthew Fox (I)' (qv), and in 2008 played treasure hunter Benjamin "Finn" Finnegan in _Fool's Gold (2008/I)_ (qv) with 'Kate Hudson (I)' (qv). After playing Connor Mead in _Ghosts of Girlfriends Past (2009)_ (qv) co-starring with 'Jennifer Garner (I)' (qv), McConaughey took a 2 year hiatus to open different kinds of opportunities in his career. And for many, that change came in 2011 in his first movie after that pause, when he portrayed criminal defense attorney Mickey Haller in _The Lincoln Lawyer (2011)_ (qv), that operates mostly from the back seat of his Lincoln car. After this performance that was considered one of his best until then, Matthew played other iconic characters as district attorney Danny Buck Davidson in _Bernie (2011)_ (qv), the wild private detective "Killer" Joe Cooper in _Killer Joe (2011)_ (qv), Mud in _Mud (2012)_ (qv), male stripper club owner Dallas in _Magic Mike (2012)_ (qv) starring 'Channing Tatum' (qv). McConaughey's career certainly reached it's prime, when he played HIV carrier Ron Woodroof in the biographical drama _Dallas Buyers Club (2013)_, that was shot in less than a month. Matthew won the Best Actor in the 86th Academy Awards for his portrayal of Ron. Meanwhile, he starred in HBO's _True Detective (2014)_, as detective Rustin Cohle, whose job is to investigate with his partner Martin Hart, played by 'Woody Harrelson' (qv), a gruesome murder that happened in his little town in Louisiana. The series was highly acclaimed by critics winning 4 of the 7 categories it was nominated at the 66th Primetime Emmy Awards. Later in 2014, Matthew starred in Christopher Nolan's sci-fi film _Interstellar (2014)_ (qv), playing Cooper, a former NASA pilot.

Stephen King

Stephen Edwin King (Richard Bachman néven is publikál; Portland, Maine, 1947. szeptember 21. –) amerikai író, a jelenkor egyik legolvasottabb szerzője, akit az úgynevezett popkultúra első számú írójaként szoktak emlegetni. Negyvennél is több nyelvre lefordított művei több mint 400 millió példányban keltek el világszerte[1], a legtöbb művét több-kevesebb sikerrel meg is filmesítették. Tartalomjegyzék 1 Élete 1.1 Gyermekkora 1.2 Az első sikerek előtt 1.3 Hetvenes évek 1.4 Nyolcvanas évek 1.5 Kilencvenes évek 1.6 Kétezres évek 1.7 2010-es évek Élete[szerkesztés] Gyermekkora[szerkesztés] 1947. szeptember 21-én született a maine-i Portland városában, Donald Edwin King és Nellie Ruth Pillsbury gyermekeként. Miután az akkor kétéves Stephen édesapja elhagyta a családot, Nellie-nek saját erejéből kellett hogy eltartsa magát és két gyermekét. Alkalmi munkákból igyekezett ezt megoldani, de minden igyekezete ellenére is sokat nélkülöztek, és gyakran kellett költözniük ekkoriban.[1] Stephen King már hétéves korától kezdve írt történeteket. Nagy hatással voltak rá a gyermekkorában látott science fiction- és fantasy-filmek, innen származik rajongása a horror műfaja iránt. 13 éves volt, amikor rábukkant egy dobozra, tele édesapja befejezetlen kézirataival, melyek leginkább horror- és fantasy-történetek voltak. Későbbi önéletrajzi művének (Az írásról, 2000) tanúsága szerint ez az esemény fiatalkorának meghatározó élménye volt. Első történetei 19 éves korában jelentek meg, a Comics Review magazinban.[2] A középiskola után felvételt nyert a Maine-i Egyetemre, Oronóban, angol nyelv és irodalom szakra, ahová 1966 és 1970 között járt. Az első sikerek előtt[szerkesztés] Első novellája, a The Glass Floor 1967-ben jelent meg.[1] Három évvel később elkezdett dolgozni életművének központi regényfolyamán, A Setét Torony-sorozaton (1982–2012), amelynek első kötete azonban csak 1982-ben látott napvilágot. 1971. január 2-án házasodott össze Tabitha Spruce-szal, akivel egyetemi évei alatt ismerkedett meg, és aki szintén író. Három gyermekük született: Naomi Rachel (* 1970), Joseph Hillstrom (* 1972) és Owen Philip (* 1977). Érdekesség, hogy a két fiú is író lett (Joseph Hillstrom a Joe Hill művésznevet használja). Tanulmányai befejezése utána Hampden városában dolgozott angoltanárként, fizetése azonban nem volt elég a család eltartására, így aztán egy mosodában vállalt mellékállást. Így ugyan kevés ideje maradt az írásra, időről időre mégis sikerült egy-egy novellát megjelentetnie, ekkor azonban még nagyon messze járt attól, hogy pusztán az írásból meg tudjon élni.[1] Első sikerei előtt is írt már regényeket, ezeket később átdolgozva, Richard Bachman álnéven jelentette meg. Hetvenes évek[szerkesztés] Két sanyarú, többek között lakókocsiban töltött évvel később, 1973-ban King arról értesült, hogy a Doubleday kiadó elfogadta Carrie című regényének kéziratát, majd nem sokkal később a New American Library 400 000 dolláros rekordösszegért vásárolta meg a szerzői jogokat. Az 1974-ben megjelent mű azalatt született, hogy King angoltanárként dolgozott Hampdenben. Érdekessége, hogy a regény első kéziratát King kidobta a szemétbe, mert egyáltalán nem volt megelégedve vele. Tabitha vette észre, halászta ki a kukából és ösztönözte férjét arra, hogy folytassa a művet.[3] Ez idő alatt a tanítás mellett különböző férfimagazinokba írt történteket, így például Az ötödik negyed címűt, amely 1973-ban a Cavalier című lapban jelent meg. Ez az egyetlen olyan műve, amelyet John Swithen álnéven adott ki. A novella később megjelent a Rémálmok és lidércek című novelláskötetben.[1] A Carrie kirobbanó népszerűsége egy csapásra ismertté tette Stephen King nevét, csakúgy mint az 1976-ban elkészült filmváltozat rendezőjét, Brian De Palmát és néhány főszereplőt (Sissy Spacek, John Travolta, Nancy Allen). A hirtelen rászakadt gazdagság és hírnév hatására King úgy döntött, hogy felhagy a tanári pályával, és minden idejét az írásnak szenteli. Családjával a coloradói Boulderbe költözött, ahol megírta következő regényét, A ragyogást (1977), amely azonnal bestseller lett. Egy 1977-es rövid angliai tartózkodást követően King és családja végérvényesen Maine államban telepedett le, ahol azóta is él. 1979-ben elkészült az első, a televíziónak szánt King-adaptáció, a Borzalmak városa (1975), majd 1980-ban megkapta első kitüntetését, a World Fantasy díjat, amelyet még számtalan követett. Az 1979-es évhez kapcsolódó érdekes esemény, amelyről George Beahm számol be a Kingről szóló könyvében, hogy egy bizonyos Mark David Chapman ebben az évben autogramot kért Kingtől és fényképezkedett vele. Az író állítólag később azonnal felismerte az őrült rajongót a televízióban: Chapman gyilkolta meg ugyanis John Lennont 1980 decemberében.[4] Nyolcvanas évek[szerkesztés] King a Carrie megjelenését követő években az alkohol, majd a drogok rabjává vált. A probléma mintegy tíz évig kísérte, mígnem röviddel A rémkoppantók (1987) című regény megjelenése után, amelynek megírására saját bevallása szerint is csak foszlányokban emlékszik, felesége, barátai és egy terápia segítségével végleg sikerült megszabadulnia betegségétől.[5] A hetvenes évek végétől kezdve folyamatosan hét regényt jelentetett meg Richard Bachman álnéven. Ezek közül a Rage, a The Long Walk és a Roadwork címűek magyarul a mai napig kiadatlanok. King eredetileg azért használt álnevet, mert a Carrie, a Borzalmak városa és A ragyogás sikerei után nem akarta újra Stephen King-regényekkel elárasztani a piacot, valamint kíváncsi volt, hogy az olvasók valóban a művek minősége miatt, vagy csupán a szerző neve körüli felhajtás következtében vásárolják meg olyan szívesen könyveit. Az ekkor megjelent "Bachman-regények" egyébként még a Carrie előtt születtek. A könyvek viszonylag sikeresek voltak a piacon, de amikor fény derült írójuk valós kilétére, eladási számaik az egekbe szöktek.[6] Erre egyébként igen későn, a Thinner (1985) című regény kapcsán került sor, amely magyarul Sorvadj el! címmel jelent meg. Egy amerikai könyvkereskedő, Stephen Brown figyelt fel a hasonlóságra a regény és Stephen King többi műve között, majd idővel kiderítette, hogy Bachman és King voltaképpen ugyanaz a személy.[7] A Bangor Daily News hozta nyilvánosságra a felfedezést, melynek hatására jellemző, hogy a Sorvadj el! című regény eladási számai az addigi 28 000-ről rövid idő alatt 280 000-re ugrottak. King – miután sikerült leleplezni őt – 1985-ben adott tudomást Bachman „haláláról”,[8] majd még egy regényt jelentetett meg ezen a néven, A rendcsinálók (1996) címűt. Bár úgy tűnt, örökre szakított írói álnevével, 2007-ben ismét egy Bachman-művel jelentkezett Blaze címen. Ezt a regényt is még a Carrie előtt írta King, de nem adta ki, és jó néhány évtizeddel később átdolgozva jelentette meg. 1984-ben került sor első együttműködésére Peter Straub amerikai íróval: közös munkájuk szüleménye A Talizmán című fantasy-regény. A mű folytatása 2001-ben jelent meg A Fekete Ház címen. Rendezőként és forgatókönyvíróként 1986-ban mutatkozott be a Maximális túlhajtás (Éjszakai műszak, 1978) című mozifilmmel, ám a mű csúfosan megbukott. Érdekesség, hogy ebben az évben jelent meg Magyarországon az első King-regény, A ragyogás (1977). Kilencvenes évek[szerkesztés] A kilencvenes évek elején írókollégákkal megalapította a Rock Bottom Remainders elnevezésű együttest, amelynek tagja többek között Ridley Pearson, Matt Groening, Amy Tan és Mitch Albom. Fennállása óta - bár hobbizenekarról van szó - az 1992-es bemutatkozást követően az együttes több száz koncertet adott, zömében jótékonysági esteken. Repertoárjukban leginkább feldolgozások szerepelnek. King maga ritmusgitározik és olykor énekel is, de nem minden fellépésen van jelen. 1996-ban A fekete öltönyös férfi (Minden haláli, 2002) című novellájáért megkapta az O. Henry-díjat. Ugyanebben az évben – nem titkoltan a Charles Dickens által megteremtett hagyományokat követve – egymást követő hat hónap során hat kötetben jelentette meg A halálsoron című folytatásos regényét, amelynek mind a hat része egyszerre tartózkodott a bestseller-listákon az Egyesült Államokban. A kritikusok a kiadás módja miatt pénzhajhászással vádolták meg. 1999. június 19-én súlyos balesetet szenvedett, amikor egy Bryan Smith nevű férfi furgonjával nekihajtott, miközben King szabályosan sétált háza környékén. Egy helyi lap tévedésből még halottnak is nyilvánította. Tíz nap alatt ötször kellett megműteni többek között láb- és csípőtörés, valamint légmell miatt.[9] Az erős fájdalmakkal járó lábadozási időszakban sem hagyott azonban fel az írással; felesége ápolta és gondoskodott róla. Ebben az időben született meg Álomcsapda (2001) című regénye.[10] Hónapokkal később King ügyvédje megvásárolta az írót elütő autót, amelyet utóbbi saját kezűleg szét akarta zúzni, ám erre végül nem került sor. A kocsi roncstelepen végezte.[11] A baleset körül egyébként több különös körülmény is felmerült. A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt sofőr középső neve ugyanis Kinghez hasonlóan Edwin volt. Smith 2000 szeptemberében rejtélyes körülmények között pontosan King születésnapján halt meg 43 évesen. Halálát az orvosi jelentés szerint a Fentanil nevű fájdalomcsillapító túladagolása okozta. Ráadásul a baleset előtt King éppen egy furcsa autóról szóló regényen dolgozott, és kísértetiesen hasonló balesetet álmodott meg. A könyv a baleset után Rémautó (2002) címen látott napvilágot.[5] A baleset után két évvel - annak egyenes következményeként - súlyos tüdőgyulladást kapott, és ismét kórházba került. Ez idő alatt a felesége átalakította számára a dolgozószobáját. Amikor King hazatért, könyvei és személyes tárgyai még el voltak pakolva. Olyan érzése volt, hogy így nézne ki a dolgozószobája akkor, ha meghalt volna. Ebből az alapötletből született meg később a Lisey története (2006) című regénye.[12] 2000-ben jelent meg első elektronikus kisregénye, A Golyó, amely később egy novellagyűjteménybe is bekerült (Minden haláli, 2002). Kétezres évek[szerkesztés] Egy évvel később, 2001-ben látott napvilágot A Fekete Ház, az 1984-es A Talizmán folytatása, amelyet ismét közösen írt Peter Straubbal. A harmadik rész mindkettejük részéről tervbe van véve és elmondásuk szerint csak idő kérdése. 2002-ben Bram Stoker-életműdíjjal jutalmazták, majd egy évvel később az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásáért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat,[13] a világ harmadik legnevesebb írói kitüntetését a Nobel-díj és a Pulitzer-díj után. 2004-ben pedig életművéért World Fantasy díjjal tüntették ki. Miután a korábbi évtizedekben szinte évente jelentkezett új regénnyel, 2002-ben váratlanul bejelentette, hogy nem jelentet meg több könyvet. Ez a döntése arra volt visszavezethető, hogy ekkoriban a balesete és a kórházi kezelések következtében nagy fájdalmakkal küzdött, nem nagyon tudott egy helyben ülni és összességében csökkent a teherbírása. Nem sokkal később azonban úgy módosította nyilatkozatát, hogy visszavesz a tempóból, és nem jelenteti meg minden elkészült művét.[14] Ennek ellenére továbbra is rendszeresen ír, és úgy tűnik, kifogyhatatlan az újabb és újabb ötletekből. 2003 és 2010 között nagyjából háromheti rendszerességgel saját rovattal jelentkezett az Entertainment Weekly című amerikai folyóiratban. A rovat, amelyben általában irodalomról, filmekről vagy zenéről írt, a The Pop of King címet viselte.[15] A 2000-es években megjelent Rémautó (2002) és A coloradói kölyök (2005) című művei szokatlanul lassúak, melankolikusak. Ezekben elgondolkodtató módon ábrázolja az életünkben rejlő rejtélyeket és megoldatlan kérdéseket. Ezek és legújabb regényei - például a Lisey története (2006) és a Duma Key (2008) - egyre több kritikust késztetnek arra, hogy "kiszabadítsa" Kinget a ponyvaíró és horror-szerző skatulyából és elismerje irodalmiságát.[16] Ő maga ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott 2008-ban, hogy lassan felnőtt a kritikusok egy olyan generációja, amely az ő művein (is) nevelkedett, éppen ezért pozitívabban viszonyul munkáihoz, míg régi kritikusainak nagy része már visszavonult vagy meghalt.[17] Az elmúlt években két olyan régebbi művét is elővette, amely évtizedeken keresztül íróasztala fiókjában pihent és még nem jelent meg. Így 2007-ben napvilágot látott Blaze című regénye, amelyet Richard Bachman álnéven adott ki. A könyvet, amely 1973-ban íródott, teljesen átdolgozta, mielőtt megjelent volna.[18] 2009-ben, kilenc évvel első elektronikus novelláját követően ismét hasonló formátumú művel jelentkezett. Az Ur című kisregényt kifejezetten az új Amazon Kindle e-könyv-olvasó megjelenése alkalmából írta. A történet egyelőre csak ezzel a technikai eszközzel olvasható, ám a későbbiekben nyomtatott változat megjelentetését is tervezik.[19] Következő regénye, amelynek címe A Búra alatt Amerikában 2009 novemberében jelent meg. A szerző a könyv alapjait a nyolcvanas években alkotta meg, de a mű akkoriban kétszeri nekifutásra is befejezetlen maradt.[20] A Végítélet és az Az után – leszámítva A Setét Torony-sorozatot – ez az író harmadik leghosszabb műve (az amerikai kemény fedelű első kiadás 1074 oldalt számlál). Ugyanebben az évben bejelentette, hogy szeretne egy további kötetet írni A Setét Torony-sorozatban The Wind Through the Keyhole (Átfúj a szél a kulcslyukon) címen, amely tervei szerint a negyedik és ötödik könyv között játszódna és jobban megvilágítana néhány dolgot.[21] Év végén honlapján szavazásra bocsátotta, hogy a rajongók ezt a kötetet, vagy egy másik, a Doctor Sleep (Álom doktor) munkacímen futó projektet látnának szívesen a tollából, bár megígérni nem tudta, hogy az eredményt kötelező érvényűnek veszi majd. Ez utóbbi könyv egyébként A ragyogás folytatása lenne.[22] A szavazás a lehető legszorosabb eredményt hozta: 5861-en szavaztak az Álom doktorra és 5812-en A Setét Torony-kötetre.[23] King 2010-et egy új, eredetiben 120 oldalas kisregény megjelentetésével kezdte, amely egy kis kiadónál, a Cemetery Dance Publicationsnél jelent meg. A Blockade Billy című mű témáját tekintve visszakanyarodik a baseballhoz: ezzel a területtel foglalkozott korábban a Tom Gordon, segíts! című kisregény és a Faithful: Two Die-Hard Boston Red Sox Fans Chronicle the Historic 2004 Season című, magyarul még kiadatlan kötet is (utóbbi nem szépirodalmi formában). Ugyanezen év novemberében új, harmadik kisregény-gyűjteménye is megjelent húsz évvel az előző ilyen jellegű publikációja után. Ahogyan az előző kettő, A remény rabjai és a Titkos ablak, titkos kert / A Napkutya, úgy a Minden sötét, csillag sehol című mű is négy kisregényt tartalmaz. 2010-es évek[szerkesztés] 2011 márciusában két új kötetet is bejelentett: november 8-án jelent meg angolul legújabb regénye, a 11/22/63 című. A dátum John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolásának napjára utal. A történet főhőse pedig Jake Epping, aki időutazóként visszamegy az 1950-es évekbe, hogy megakadályozza a politikus meggyilkolását.[24] A következő évben pedig napvilágot látott a 2010-ben bejelentett Átfúj a szél a kulcslyukon című regény, A Setét Torony-sorozat nyolcadik kötete, amely a negyedik és az ötödik rész közötti történéseket meséli el.[25] 2011 júliusában új elektronikus könyvet jelentett be hivatalos internetes oldalán Mile 81 címmel. A 80 oldalas történet 2011 szeptemberében látott napvilágot, még a korábban bejelentett másik két regény előtt.[26] Ugyanebben a hónapban az is nyilvánosságra került, hogy dolgozik a korábban internetes szavazásra bocsátott másik regényén is: az Álom doktor című könyvön, A ragyogás folytatásán.[27] A kötet végül 2013 novemberében jelent meg. 2012 áprilisában a The Sunday Times című lapban interjút adott Neil Gaiman írótársának, amelyben említést tett legújabb készülő regényéről. Ennek alapján a Joyland című mű egy vidámparkban garázdálkodó sorozatgyilkos története,[28] amely 2013 júniusában kerül majd a boltokba. 2012 júliusában ismét új elektronikus könyvet jelentett be. Az A Face in the Crowd című mű társszerzője az a Stewart O'Nan, akivel már 2004-ben együtt dolgozott, ám akkor nem fiktív regényen. Az új e-könyv, amelynek hátterét egy baseball-közvetítés adja, 2012 augusztusában jelent meg.[29] 2013 januárjában ismertté vált, hogy egy Mr. Mercedes című detektívregényen dolgozik, amelynek középpontjában egy férfi áll, aki kocsijával egyszer belehajtott egy embertömegbe, majd zaklatni kezdte az ügyet vizsgáló nyomozót annak nyugdíjba vonulása után. A mű novellaként indult, ám időközben túlnőtt annak keretein. Végül 2014 júniusában jelent meg.[30] Ugyanebben a hónapban az Amazon Kindle olvasón keresztül váratlanul megjelentetett egy 25 oldalas non-fiction esszét Guns címmel, amely a fegyvertartással kapcsolatos jogi helyzettel foglalkozik a korábbi hetekben bekövetkezett iskolai erőszakos cselekmények és az ismét fellángolt viták apropóján.[31] 2013 novemberében Európába látogatott, pályafutása során először járt Franciaországban és Németországban, ahol sajtótájékoztatókat tartott, interjúkat adott és dedikált új könyve, az Álom doktor megjelenése kapcsán. Ugyanebben a hónapban 2014-re vonatkozóan megerősítették, hogy a Mr. Mercedes mellett napvilágot lát majd az Újjászületés című regénye is.[32] A mű végül 2014 novemberében jelent meg.[33] 2014 márciusában megjelentette a Bad Little Kid című 68 oldalas novellát - elektronikus formátumban és kizárólag német (Böser Kleiner Junge) és francia (Sale Gosse) nyelven, hogy megköszönje e két országban a néhány hónappal korábbi lelkes fogadtatást körútja alkalmával.[34] 2014 júniusában egy Twitter-bejegyzésben King kiszivárogtatta, hogy a Mr. Mercedes című regénye egy tervezett trilógia első kötete, amelynek második része, az Aki kapja, marja című végül 2015-ben jelent meg.[35] A trilógia befejező kötete 2016 júniusában jelent meg Agykontroll címen.[36] 2015 szeptemberében újabb rangos díjjal tüntették ki: Barack Obama elnöktől eddigi életművéért átvehette az 1984-ben alapított National Medal of Arts állami kitüntetést, a legmagasabb amerikai elismerést a kultúra területén.[37] Ugyanezen év novemberében megjelent a következő novellagyűjteménye, a húsz történetet összegyűjtő Rémálmok bazára. 2017-ben két együttműködéssel hívta fel magára a figyelmet: előbb Richard Chizmarral közösen egy 175 oldalas kisregényt publikált Gwendy's Button Box címen, majd ez év szeptemberében megjelent Sleeping Beauties című regénye, amelyet legkisebb gyermekével, Owen Kinggel közösen írt.

Tudtad?

Saajan Fernandes (az Ezerízű szerelem főszereplője): "Amikor a feleségem meghalt, vízszintes koporsóba temették... Másnap megpróbáltam venni magamnak egy hasonlót, de csak függőlegeset tudtak ajánlani. Egész életemben álltam a buszokon, vonatokon, nehogy már halálom után is állnom kelljen!"

Tudtad?

A Szexvideó forgatása közben a stáb a Matek alapfokon munkacímet használta, mivel a film eredeti címe több forgatási helyszínen is erős megrökönyödést keltett volna.

Tudtad?

A Lucy lett az első olyan felnőtt korhatáros film, melynél (részben) IMAX technológiát használtak a forgatás során.

Tudtad?

Gary Poulter, aki Wade-et (G-Daawg) alakítja a Joe című filmben, egy hajléktalan, ugyanis a rendező, David Gordon Green szokása, hogy helyi lakosokat toborozzon filmjeibe. Polter néhány hónappal a film befejezte után az utcákon halt meg.

Tudtad?

Megan Hilty játszotta Glindát a Wicked című musicalben, ami az Óz alapsztorijára épül, 2014-ben pedig a Visszatérés Óz birodalmába című animációs filmben adja a Kínai hercegnő hangját.

Kommentek