Filmek a hangulatodra szabva

Egy német sors

12+ karika
Ein deutsches Leben

Mesterszám

- - -
 

Szerintem

Bár Brunhilde Pomsel mindig mellékszereplőként definiálta magát, akit egyáltalán nem érdekel a politika, mégis ő az egyetlen ma élő személy, aki közel állt a világtörténelem egyik legnagyobb bűnözőjéhez. A ma 105 éves Pomsel gyors- és gépíró titkárnőként dolgozott Joseph Goebbels náci propagandaminiszter alatt. Életében visszatükröződnek a 20. század jelentős történelmi fordulatai: az őrült húszas évek Berlinjében Pomsel egy zsidó ügyvéd titkárnője volt, aki 1933-ban emigrált. Ezután egy jobboldali nacionalista frontharcos veterán emlékiratait gépelte, majd egy náci párttag barátja szerzett neki állást a berlini rádiónál. A posztot úgy kaphatta meg az „apolikus” Pomsel, hogy ő is belépett az NSDAP-be.

A film arra kényszeríti nézőit, hogy feltegyék maguknak a kérdést: ők mit tettek volna a helyében? Feláldoznák minden erkölcsi elvüket a karrierjük érdekében?

Vetítések

  10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 Éjsz.
Cirko-Gejzír 107 p       fel.
16:30
         
Toldi 107 p     fel.
14:00
           
Extra tartalmak

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb[1] és legtöbb halálos áldozattal járó[2] fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az 1939. szeptember 1-jei, Lengyelország elleni német támadáshoz köthető. A háborút azonban egyesek már 1937. július 7-től számítják, amikor kitört a második kínai–japán háború.[3][4][5][6] A történelemtudósok egy része szerint ugyanakkor ezen két távol-keleti ország katonai konfliktusa még nem terjedt ki a világ több pontjára, így az helyi jellegűnek értelmezhető és a világháború szoros előzményének tekinthető. A háború Európában 1945. május 8-án Németország feltétel nélküli megadásával, míg Ázsiában szeptember 2-án, Japán kapitulációjával fejeződött be. A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd 1942-ben mind a keleti, mind a csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel hetven nemzet vett részt, ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is. A háború kitöréséhez nagyban hozzájárult az első világháború után, a Párizs környéki békeszerződésekkel (versailles-i békeszerződés; trianoni békeszerződés; saint-germaini békeszerződés; sèvres-i békeszerződés) kialakított világpolitikai helyzet. A világháborút végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények. A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a helyi lakosságot, melyek közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriában, a németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában elkövetett visszaélések. A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen, melyek sokszor rengeteg halálos áldozattal jártak, mint Drezda, Hamburg és Tokió esetében. A világháború végén két atombombát dobtak Japánra, ami több százezer ember szörnyű halálát eredményezte. A világháború során több népirtás is történt, de az áldozatok számát és az elkövetés módszerét illetően kiemelkedik a több millió zsidó származású ember életét követelő holokauszt. A világégés után a győztesek Európában a nürnbergi perben, míg a Távol-Keleten a tokiói perben háborús bűnösnek ítéltek német és japán vezetőket. A világháborút a hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelország határait nyugatabbra tolták, és cserébe német területekkel kárpótolták az országot. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új világméretű konfliktus, a hidegháború korszaka kezdődött el. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”.[7] Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében,[8][9] szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Németország

Koordináták: é. sz. 51°, k. h. 9°51, 9 Németországi Szövetségi Köztársaság Bundesrepublik Deutschland Németország zászlaja Németország címere Nemzeti himnusz: Das Lied der Deutschen Fővárosa Berlin é. sz. 52° 31′, k. h. 13° 24′52.516666666667, 13.4 Legnagyobb város Berlin Államforma szövetségi köztársaság Vezetők Szövetségi elnök Frank-Walter Steinmeier Szövetségi kancellár Angela Merkel A Bundestag elnöke Norbert Lammert A Bundesrat elnöke Stanislaw Tillich Hivatalos nyelv német regionálisan még: alsó- és felsőszorb, dán, alnémet, fríz, cigány Újraegyesítés 1990. október 3. Elődállamok  NSZK  NDK EU-csatlakozás  NSZK 1957. március 25.  NDK 1990. október 3. Tagság ENSZ, EU, NATO, OECD, EBESZ stb. Népesség Népszámlálás szerint 81 292 400 fő (2015. márc. 31.)[1] Rangsorban 16 Becsült 82 800 000 fő (2014. December) Rangsorban 16 Népsűrűség 227 fő/km² GDP 2015 (forrás: IMF) Összes 3842 milliárd USD (4.) Egy főre jutó 44 660 USD HDI (2015) 0,916 (6.) –  Földrajzi adatok Terület 357 340,08 km² Rangsorban 61. Víz 2,18% Időzóna CET (UTC+1) CEST (UTC+2) Egyéb adatok Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. Pénznem euró (EUR) Nemzetközi gépkocsijel D Hívószám +49 Segélyhívó telefonszám 112 110 Internet TLD .de Villamos hálózat 230 volt Elektromos csatlakozó Schuko Europlug Közlekedés iránya jobb oldali A Wikimédia Commons tartalmaz Németországi Szövetségi Köztársaság témájú médiaállományokat. Dánia Lengyelo. Hollandia Belgium Csehország Lux. Francia- ország Ausztria Liechtenstein Svájc BERLIN Kiel Rostock Lübeck Bremerhaven Hamburg Emden Bréma Hannover Magdeburg Duisburg Essen Lipcse Kassel Düsseldorf Drezda Köln Bonn Frankfurt Wiesbaden Mannheim • Nürnberg Stuttgart München Északi-tenger Balti-tenger Duna térkép szerkesztése A Németországi Szövetségi Köztársaság[2] (németül: Bundesrepublik Deutschland), régebben Német Szövetségi Köztársaság Közép-Európában fekszik. Európa vezető, és a világ negyedik legnagyobb ipari és gazdasági nagyhatalma (az USA, Kína és Japán után). Északon az Északi-tenger, Dánia és a Balti-tenger, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia határolja. Fővárosa Berlin, jelentős nagyvárosok még München, Köln, Hamburg, Frankfurt am Main és Stuttgart. 357 021 km²-es területével Európa hatodik legnagyobb, 80 716 000 lakosával Európa második legnépesebb országa. Jelentős szerepet játszott az első és a második világháború kirobbantásában, ez utóbbi után az országot két részre osztották, a Német Szövetségi Köztársaságra (NSZK, Nyugat-Németország) és a Német Demokratikus Köztársaságra (NDK, Kelet-Németország). Nyugat-Németország az Európai Unió egyik alapító tagja volt. Az egykori NDK területén újraalakított tartományok 1990. október 3-án csatlakoztak a Németországi Szövetségi Köztársasághoz.

Nemzetiszocializmus

A nemzetiszocializmus (németül: Nationalsozialismus), vagy nácizmus elsősorban az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ideológiájára, illetve Németország 1933 és 1945 közötti Hitler-kormány időszakának politikájára, gyakorlatára utal. A két világháború közötti időszak és a második világháború korszakának szélsőjobboldali ideológiái közé sorolható, az olasz fasizmussal együtt a nemzetközi fasizmus egy változata. Más országokban kialakult szélsőjobboldali ideológiák példájául szolgált, illetve ezen politikai mozgalmak hatalomra jutását aktívan segítette. A nemzetiszocialista berendezkedést később az elfoglalt területekre (például Ausztria, Cseh–Morva Protektorátus, Lengyel Főkormányzóság) is kiterjesztették. Ideológiájának fő jellemzői a pángermán sovinizmus, rasszizmus és antiszemitizmus, kiindulópontja a szociáldarwinizmus volt, az az elképzelés, miszerint az emberi fajok közötti versenyben a legrátermettebbnek kell fennmaradnia, a többieknek pusztulás vagy alávetettség a sorsa. A germánokat, az úgynevezett északi fajt tekintették a legtisztább árja fajnak, amely uralkodásra hivatott. Ezen az alapon úgynevezett népközösség (Volksgemeinschaft) létrehozását tűzték ki célul, amely minden, fajilag megfelelő németet magában foglal, és elutasították a marxista osztályelméletet, ami a különböző társadalmi osztályoknak a nemzeti határokon átnyúló összefogását vallotta. A nácizmus fő ellenfelének a kommunizmust tekintették, de szavakban elutasították a kapitalizmust is, egyfajta harmadik utat hirdetve, de a gyakorlatban határozottan védve a („fajilag” megfelelő kezekben lévő) magántulajdont és a német nagytőke érdekeit. A náci párt elődje az 1919 januárjában alakult pángermán és antiszemita Német Munkáspárt volt. Adolf Hitler a húszas évek elején szerezte meg ennek vezetését, és ezután kapta a párt végleges nevét (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP). A párt 1920-ban elfogadott Nemzeti Szocialista Programja az egyesült Nagy-Németország létrehozását, a zsidók állampolgárságának megvonását, földreformot és néhány iparág államosítását követelte. Hitler 1924-ben a Mein Kampf-ban részletesen kifejtette ideológiájának alapjait, az antiszemitizmust és az antikommunizmust, a parlamenti demokrácia megvetését és Németország területi expanziójának jogosságát. 1933-ban Hitler – a közkeletű tévedéssel ellentétben, nem parlamenti választások eredményeképpen, hanem a német hatalmi elit belső kompromisszumának révén – kancellár lett, és Németországot hamarosan egypárti állammá szervezte, ahol a nemzetiszocializmus ideológiájának megfelelően a „fajilag nem kívánatos elemeket” és a politikai ellenzéket kiszorították, üldözték, végül túlnyomó részüket fizikailag megsemmisítették. Ez a politika a holokauszthoz, majd Németország második világháborús teljes vereségéhez vezetett. A második világháború után a nemzetiszocializmus új híveit neonáciknak nevezik.

Tudtad?

Megan Hilty játszotta Glindát a Wicked című musicalben, ami az Óz alapsztorijára épül, 2014-ben pedig a Visszatérés Óz birodalmába című animációs filmben adja a Kínai hercegnő hangját.

Tudtad?

A Veszélyzóna Paul Walker utolsó filmje.

Tudtad?

Lars Von Trier kilencedjére dolgozik együtt Udo Kierrel, a német színésszel A nimfomániás című filmben.

Tudtad?

A rendező szerette volna megtartani Sam Witwicky (Shia LaBeouf) karakterét, de a filmstúdió mindenképp új férfi főszereplőt akart a Transformers: A kihalás kora című filmbe.

Tudtad?

Zac Efron a Dave Francoval folytatott verekedős jelenetnél eltörte a csuklóját a Rossz szomszédság című filmben. A producerek bepánikoltak, és fontolgatni kezdték, miként lehetne a törött csuklót beleilleszteni a sztoriba, de Zac egy instant műtéttel megoldotta a problémát, így másnap már mehetett is tovább a forgatás.

Kommentek