Filmek a hangulatodra szabva

Kincsem

12+ karika
Kincsem

Mesterszám

7.710 7.5 7.9
250 vélemény alapján

Szerintem

Blaskovich Ernő mindenét elveszítette a szabadságharc után. Céltalan, kicsapongó életet él, amikor egy nap megjelenik élete nagy lehetősége, Kincsem, a csodaló, amivel sikert sikerre halmoz az európai lóversenypályákon.

A sors tálcán kínálja neki az elégtételt; nemes küzdelemben győzheti le ősi ellenségét, von Oettingen bárót. Egyre durvuló rivalizálásukat azonban bonyolítja, hogy Ernő menthetetlenül beleszeret Klara von Oettingenbe, apja gyilkosának lányába. Vajon mi lesz végül számára a fontosabb, a szerelem vagy a bosszú?

Vetítések

  10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 Éjsz.
AGORA – Savaria Filmszínház 121 p            szink.
21:15
    
Apolló Mozi Debrecen 121 p    szink.
13:15
            
Apolló Mozi Pécs 121 p      szink.
15:45
          
Cinema City Alba 121 p    szink.
13:30
   szink.
17:30
 szink.
19:45
      
Cinema City Allee 121 p szink.
10:00
  szink.
13:45
   szink.
17:00
 szink.
19:30
  szink.
22:00
   
Cinema City Aréna 121 p  szink.
11:00
 szink.
13:30
  szink.
16:00
 szink.
18:30
  szink.
21:00
    
Cinema City Balaton 121 p      szink.
15:20
    szink.
20:30
     
Cinema City Campona 121 p   szink.
12:00
    szink.
17:00
 szink.
19:30
      
Cinema City Debrecen 121 p        szink.
17:00
 szink.
19:45
      
Cinema City Duna Plaza 121 p    szink.
13:30
   szink.
17:15
 szink.
19:45
      
Cinema City Győr Plaza 121 p szink.
10:00
      szink.
17:00
 szink.
19:45
      
Cinema City Kaposvár 121 p      szink.
15:20
    szink.
20:30
     
Cinema City Miskolc 121 p        szink.
17:00
 szink.
19:45
      
Cinema City Nyíregyháza 121 p     szink.
14:00
    szink.
19:45
      
Cinema City Pécs 121 p    szink.
13:30
   szink.
17:30
 szink.
19:45
      
Cinema City Savaria Plaza 121 p      szink.
15:20
    szink.
20:30
     
Cinema City Sopron 121 p      szink.
15:30
   szink.
19:45
      
Cinema City Szeged Plaza 121 p        szink.
17:00
 szink.
19:45
      
Cinema City Szolnok 121 p      szink.
15:20
    szink.
20:30
     
Cinema City Westend 121 p   szink.
12:00
  szink.
15:30
  szink.
18:00
 szink.
20:30
     
Cinema City Zala 121 p      szink.
15:20
    szink.
20:30
     
Cinema Nagykanizsa 121 p         szink.
18:15
       
Corvin Budapest Filmpalota 121 p     szink.
14:15
    szink.
19:30
      
Csepeli Mozi 121 p    szink.
13:30
            
Eurocenter-Sony Mozi 121 p      szink.
15:45
          
Fontana Mozi Hévíz 121 p         szink.
18:00
       
Kino Cafe 121 p         szink.
18:00
       
Krúdy mozi 121 p        szink.
17:50
        
Lurdy Mozi 121 p         szink.
18:15
       
Malom Mozi 121 p     szink.
14:45
  szink.
17:15
        
Művész mozi 121 p  szink.
11:00
    szink.
16:30
   szink.
20:30
     
P'Art Mozi 121 p         szink.
18:45
       
Pólus Mozi 121 p    szink.
13:30
  szink.
16:00
         
Puskin 121 p    szink.
13:45
  szink.
16:00
 szink.
18:15
       
Sugár Mozi 121 p szink.
10:45
  szink.
13:15
    szink.
18:15
    szink.
23:15
 
Tabán Artmozi 121 p           szink.
20:30
     
Vértes Center Mozi 121 p   szink.
12:00
             
Cinema City Aréna - VIP-terem 121 p      szink.
15:45
   szink.
19:30
      
Extra tartalmak

Nagy Ervin (színész)

Átirányítás ide:

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia (vagy Ausztria-Magyarország, németül: Österreichisch-Ungarische Monarchie vagy Österreich-Ungarn) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség volt Közép-Európában.[3] Két fele a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság volt, melyek a közös uralkodó és a közös ügyként igazgatott külügy, hadügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek által összekapcsolt önálló államok voltak. Az Osztrák–Magyar Monarchia Ferenc József szerint csak és kizárólag három ember egyezkedése és tárgyalásai közepette jött létre: "Deák, Andrássy és jómagam"[4] Az erről szóló törvényt Ferenc József magyar király (egyúttal osztrák császár) 1867. július 28-án szentesítette. A Monarchia többnemzetiségű állam volt, nemzetiségei közül a német nyelvű osztrákokon és a magyarokon kívül a fontosabbak a különböző szláv népek (lengyelek, ukránok, csehek, szlovákok, szlovének, horvátok, szerbek, bosnyákok), a románok és az olaszok voltak. A Magyar Királyság államszerkezete modern történelmi fejlődése, és a 19.században követett modellje alapján Angliához (Később Egyesült királyság) és Franciaországhoz hasonlóan unitárius állam (azaz un. egységállam) volt, míg a Lajtán túli területek Ausztria történelmi fejlődése és modellje alapján föderatív állam volt, (akárcsak az 1871-ben létrejött Németország) amelyet az uralkodóház, a hadsereg és pár központi intézmény tartott össze. A nemzetiségeket és mozgalmaikat azonban a kiegyezés politikai-közjogi építményéből teljes egészében kihagyták. Azonban Ausztriában a szövetségi államszerkezetének jóvoltából nemzetiségi elitek egy jelentős részét hatékonyan integrálták a politikai rendszerbe (több osztrák, sőt közös miniszter is lengyel vagy cseh volt), Magyarország nyugat-európai típusú unitárius azaz "egységállami" államszerkezeti berendezkedése viszont a nemzetiségi vezetők szinte teljes kiszorítását célozta. Mindezek ellenére unikumnak számított a korabeli Európában, hogy etnikai kisebbségeket képviselő politikai pártok indulhattak az országgyűlési választásokon, és gyakran be is jutottak a Magyar parlamentbe. Fontos megjegyezni, hogy az I. világháború előtti Európában kizárólag Ausztriában és Magyarországon deklarálták és alkottak törvényt a kisebbségi jogokról. Mindennek fontos szerepe volt abban, hogy 1918-ra, az elvesztett első világháború befejezéséig a Monarchiának és két alkotóelemének belső kohéziója teljes egészében megszűnt, és végül a Monarchia nem egyszerűen két alkotóelemére bomlott fel, hanem területén új államok sora jött létre. Az Osztrák–Magyar Monarchia 621 538 km2-es területével[5] Európa második legnagyobb méretű állama Oroszország után, 51 milliós népességét tekintve[6] pedig Európa harmadik legnépesebb állama volt az Orosz Birodalom és a Német Császárság után. Ausztria-Magyarország 1910-től Franciaországot megelőzve a világ negyedik legnagyobb gépgyártójává és gépipari exportőrévé vált az Egyesült Államok Németország és az Egyesült Királyság után.[7] Elektrotechnikai és villamosipari termékek (elektromos háztartási eszközök, gyáripari elektromos eszközök , valamint generátorok gőzturbinák transzformátorok) piacán pedig a világ harmadik legnagyobb gyártója és exportőre volt, az Egyesült Államok és Németország után.[8][9]

Tudtad?

A Viharsarok rendezője, Császi Ádám a film forgatókönyvét Szabó Ivánnal közösen jegyzi.

Tudtad?

A Monty Python Live filmre vett és mozikban vetített színpadi feldolgozásában több klasszikus jelenetet is újraértelmeztek a Monty Python Repülő Cirkusza című kultikus TV-sorozatból.

Tudtad?

A Pinokkió 2012.-ben készült feldolgozásában a több mint egy évszázados mese visszatért a lehető legközelebb ahhoz, ahonnan kiindult.

Tudtad?

Bill Murray karakterneve A Grand Budapest Hotel című filmben szándékosan lett M. Ivan, ami magyar Mi van? kérdésre hajaz.

Tudtad?

A színészek A Wall Street farkasában igazából porrá zúzott B-vitamint szívtak fel az orrukba, ami úgy nézett ki, mint a kokain. Habár ez nem volt kellemes, a vitamin energiát adott nekik a színészi játékhoz.

Kommentek