Filmek a hangulatodra szabva

A halál 50 órája

12+ karika
Battle of the Bulge

Mesterszám

6.310 6.8 5.7
10 478 vélemény alapján

Szerintem

1944 karácsonya elött az Ardennek vidékén állomásozó amerikai katonák körében elterjedt a hír, hogy a háború hamarosan befejeződik, sőt még az is szárnyra kel, hogy a közeli karácsonyra valamennyiüket behajózzák hazafelé. Kiley ezredes az egyetlen, aki német támadástól tart, de a parancsnokságon túlzottnak találják aggodalmát, és nem adnak hitelt szavainak.

Nincs vetítési időpont.

Extra tartalmak

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb[1] és legtöbb halálos áldozattal járó[2] fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az 1939. szeptember 1-jei, Lengyelország elleni német támadáshoz köthető. A háborút azonban egyesek már 1937. július 7-től számítják, amikor kitört a második kínai–japán háború.[3][4][5][6] A történelemtudósok egy része szerint ugyanakkor ezen két távol-keleti ország katonai konfliktusa még nem terjedt ki a világ több pontjára, így az helyi jellegűnek értelmezhető és a világháború szoros előzményének tekinthető. A háború Európában 1945. május 8-án Németország, míg Ázsiában szeptember 2-án Japán feltétel nélküli megadásával fejeződött be. A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd 1942-ben mind a kelet-európai, mind a csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel hetven nemzet vett részt, ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is. A háború kitöréséhez nagyban hozzájárult az első világháború után, a Párizs környéki békeszerződésekkel (versailles-i békeszerződés; trianoni békeszerződés; saint-germaini békeszerződés; sèvres-i békeszerződés) kialakított világpolitikai helyzet. A világháborút végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények. A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a helyi lakosságot, melyek közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriában, a németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában elkövetett visszaélések. A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen, melyek sokszor rengeteg halálos áldozattal jártak, mint Drezda, Hamburg és Tokió esetében. A világháború végén két atombombát dobtak Japánra, ami több százezer ember szörnyű halálát eredményezte. A világháború során több népirtás is történt, de az áldozatok számát és az elkövetés módszerét illetően kiemelkedik a több millió zsidó származású ember életét követelő holokauszt. A világégés után a győztesek Európában a nürnbergi perben, míg a Távol-Keleten a tokiói perben háborús bűnösnek ítéltek német és japán vezetőket. A világháborút a hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelország határait nyugatabbra tolták, és cserébe német területekkel kárpótolták az országot. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új világméretű konfliktus, a hidegháború korszaka kezdődött el. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”.[7] Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében,[8][9] szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye. Hasonló szemléletben írt könyvet Ravasz István is.[10]

Telly Savalas

Aristotelis "Telly" Savalas (Garden City, New York, 1922. január 21. – Universal City, Kalifornia, 1994. január 22.) görög származású, Oscar-díjra jelölt és Emmy-díjas (1974), amerikai színész, énekes. Leghíresebb szerepét az 1970-es években vetített Kojak sorozatban játszotta a címszereplő felügyelőként. 1962-ben a Filmakadémia Oscar-díjra jelölte Az alcatrazi ember című (Birdman of Alcatraz) filmben nyújtott mellékszerepe alakításáért. Az 1965-ben A halál ötven órája, majd az 1967-ben forgatott A piszkos tizenkettő című filmekben is emlékezeteset alakított. Jennifer Aniston keresztapja.[1]

Tudtad?

A Justin Bieber - Belive című koncertfilmet mindössze három napig játszották az ausztráliai mozikban.

Tudtad?

A Dinoszauruszok – A Föld urai című film rendezője, Marco Marenghi rendezte az azonos nevű sorozatot 14 évvel ez előtt.

Tudtad?

Natalia Oreiro, A német doktor című filmben vállalt szerepéért két hónapig intenzíven tanult németül, ugyanis a párbeszédek több mint fele ezen a nyelven van.

Tudtad?

A Szexvideó forgatása közben a stáb a Matek alapfokon munkacímet használta, mivel a film eredeti címe több forgatási helyszínen is erős megrökönyödést keltett volna.

Tudtad?

A hobbit: Smaug pusztaságának forgatásán Ian Holm és Christopher Lee jeleneteit a londoni Pinewood Studióban vették fel a színészek egészségügyi okaira hivatkozva, ezen felül egyikőjük sem volt hajlandó Új-Zélandra repülni.

Kommentek