Filmek a hangulatodra szabva

Szóljatok a köpcösnek!

16+ karika
Get Shorty

Mesterszám

7.010 6.9 -
61 105 vélemény alapján

Szerintem

Filmet készíteni egyszerű. Chilli Palmer biztos benne, hogy ő is tudna csinálni egyet. Eddig Miamiben volt gengszter, de most, hogy valami zsarolási pénz behajtása miatt úgyis Los Angelesben jár, gondolja nekivág. Kiszemel magának egy producert, éjjel rátör, és a maga egyszerű, életveszélyes módján meggyőzi: kezdjék együtt a következő nagy filmet. És a különös páros aztán nekilát. Leszerződtetnek egy nagy színészt meg egy kis színésznőt, s úgy tűnik minden a legjobb úton halad. Csakhogy Chilli régi kollégáinak, a miami alvilág színe-javának más tervei vannak, akik mind az álomvárosba jönnek az újsütetű producer nyomában. De hát senki sem mondta, hogy Hollywoodban könnyen mennek a dolgok.

Nincs vetítési időpont.

Extra tartalmak

Danny DeVito

Danny DeVito, teljes nevén Daniel Michael DeVito (Neptune Township, New Jersey, 1944. november 17. –) olasz származású amerikai filmszínész, producer, rendező, komikus. Danny Michael DeVito 1944. november 17-én született a New Jersey állambeli Neptune-ban, olasz származású családban. A feltűnően mély növésű (mindössze 150 cm magas) fiút még a katolikus iskolában is folyton piszkálták osztálytársai. DeVito ezen úgy segített, hogy az osztály bohócává lépett elő. Paródiáinak célpontjai általában a nővérek és a papok voltak. Bár már ekkor ráébredt színészi képességeire, mégis kozmetikusnak tanult a Wilfred Academy of Hair and Beauty Culture-ön, és nővére szépségszalonjában kapott munkát. Később felvételizett az Amerikai Drámai Művészetek Akadémiájára, és elhatározta, hogy mégis a színészi pályát választja élethivatásául. A színiiskolában egyik csoporttársnőjével, Rhea Perlmannal egymásba szerettek és összeházasodtak. Színház vagy film?[szerkesztés] Első filmszerepét 1970-ben kapta a Dreams of Glass című moziban, de a fogadtatás meglehetősen vegyes volt, és Danny DeVito – főként ennek hatására – még sokáig ingadozott a színpad és a nagyvászon lehetőségei között. Feleségével egyszemélyes színházat szerveztek New Yorkban, ahol DeVito A férfi, akinek virág van a szájában című egyszemélyes show-műsorával sikert is aratott. Mozis karrierje azonban még ingatag cölöpökön állt: ugyan olyan színésznagyságokkal szerepelt együtt, mint Sophia Loren (Mortadella), Woody Allen (Banánköztársaság) vagy Kirk Douglas (Scalawag), azonban még nem kapott kellő figyelmet. Ehhez az kellett, hogy épp Kirk Douglas fia, Michael Douglas (aki mellesleg DeVito szobatársa volt az Amerikai Drámai Művészetek Akadémiáján) producerként szerepet ajánljon neki Miloš Forman filmjében, amelynek címe: Száll a kakukk fészkére, melyben DeVito Jack Nicholson partnereként egy csendes őrültet játszott. Az 1975-ben készült filmnek – melynek Michael Douglas volt a producere – óriási sikere volt: a film öt Oscar-díjat nyert a következő évben (bár Danny DeVito nem volt a film díjazottjai között). Taxi, rózsák és becéző szavak[szerkesztés] DeVito végül a Taxi című sitcom (szituációs komédia) szereplőjeként vált országosan ismert sztárrá. A közkedvelt sorozatban DeVito egy ellenszenves diszpécser szerepét oldotta meg kitűnően. A szóbeszéd szerint úgy lett az övé a szerep, hogy amikor a forgatókönyvvel a kezében besétált a meghallgatásra, rögtön megkérdezte: Ki írta ezt a szart? És ekkor az alkotók már tudták, hogy De Vito képes életre kelteni az általuk kívánt kekec fazont, s azóta Dannyt minden idők legsikeresebb tévés karakterszínészeként emlegetik. Ezt követően Danny még sokáig nem tudott kibújni a simlis másodhegedűs skatulyájából, és temérdek hasonló felépítésű filmszerep következett: játszott simlis nőimádót a Becéző szavakban (és másodszor is "asszisztált" egy Jack Nicholsonnak Oscar-díjat hozó produkcióban) 1983-ban, majd 1984-ben A smaragd románca c. kalandfilm következett, régi barátjával, Michael Douglasszel és Kathleen Turnerrel. A sikeres mozi filmfolyammá nőtte ki magát, később a Nílus gyöngye (1985) és A rózsák háborúja (1989) c. darabokkal folytatódott. DeVito-nak a mozik erkölcsi és anyagi sikert egyaránt hoztak - főként, hogy A rózsák háborúját rendezőként is jegyezte. A nagyokos bádogember[szerkesztés] Brian De Palma Nagyokosok című gengszter-paródiájában a kisstílű bűnözőt, Harry Valentinit mintázza meg sajátos humorérzékkel, emlékezetesen. Következett a Dobjuk ki anyut a vonatból!, amely Alfred Hitchcock Idegenek a vonaton című filmjének modern - és természetesen vígjátéki szellemű - újraértelmezése (1987). DeVito ezután a Bádogemberek (1987) szerepében gátlástalan üzletember, majd egyik legemlékezetesebb komédiázása, az Ikrek következik a sorban 1988-ban, amelyben Arnold Schwarzenegger ikertestvérét játszotta. Az eszement vígjátékot kedves humora és DeVito izgő-mozgó karaktere ellenállhatatlanná tette. Napjainkig[szerkesztés] A '90-es évek első felében ismét a komoly témák felé orientálódott. A kevés hasznot hozó A furfangos részvényes után ugyanis a Hoffa című produkció következett, melyet ő rendezett, és Jack Nicholson mellett ő játszotta az egyik központi maffiózó szerepet. A film a '30-as évek Amerikájának szakszervezeteibe és a munkásosztály sanyarú sorsába ad betekintést. DeVito egy törtető gengszter, Bobby Ciaro bőrébe bújt. Ugyanebben az évben "megörökölte" Nicholson barátjától Batman ügyeletes ellenlábasának posztját: a Batman visszatérben a kanálisban nevelkedett torzszülött, Pingvinember figuráját kínálták fel neki, és remekül formálta meg a hálás szerepet. Sőt, egyes pletykák szerint annyira belemélyedt a karakter tanulmányozásába és átélésébe, hogy a stáb pszichiátert hívott ki, aki megfigyelte DeVitót - de a Dr. Hannibal Lectert alakító Anthony Hopkinsról is szárnyra keltek hasonló híresztelések. DeVito mindenesetre ismét visszatért a könnyed műfajhoz: a Nicsak, ki beszél most! (1993) című családi mozi után leforgatta a szívmelengető Reneszánsz embert (1994; az ebben szereplő Mark Wahlberg később példaképéül választotta az alacsony színészt), majd a Juniorban ismét Schwarzeneggerrel bolondoztak együtt Ivan Reitman filmrendező kezei alatt. Ezúttal tudósokat játszottak, akik azon fáradoznak, hogy a férfi nem képviselői is képesek legyenek emberi magzat kihordására. Mindazonáltal a történetnek nem volt olyan sodrása, mint az Ikreknek, de DeVito előadása ezúttal is utánozhatatlanul mulattató volt. Nagy szerepet vállalt a következő év egyik bombasikerében, a Szóljatok a köpcösnek! című egyedi hangvételű vígjátékban, amely a "hollywoodiaskodás" szokásrendszerét veszi górcső alá meglehetősen gunyoros stílusban. A Támad a Mars!-ban DeVito csupán villanásnyi epizód erejéig tűnt fel egy szerencsejátékos ügyvédet életre keltve - egy tucat sztár, Jack Nicholson, Glenn Close, Pierce Brosnan, Tom Jones oldalán -, majd mellékszerepelt a Szigorúan bizalmas (1997) c. sikerfilmben, amelyet máig minden idők egyik legnagyobb hatású krimijének tartanak. DeVito ez utóbbiban a minden hájjal megkent újságírót, Sid Hudgeonst alakította. 1997-ben a Herkules c. Disney-rajzfilm egyik szereplőjének kölcsönözte szinkronhangját, majd 1998-ban Francis Ford Coppola filmjében, Az esőcsináló-ban vállalta el egy kétbalkezes ügyvéd szerepét. Következő falrengető sikere az Ember a Holdon című életrajzi dráma volt, amelyben Jim Carrey alakította minden idők egyik legnagyszerűbb televíziós nevettetőjét, Andy Kaufmant, aki mellesleg DeVito-nak valóban kollégája volt a Taxiban. A színész George Shapiro-t, Andy legközelebbi barátját játszotta a különleges hangulatú, édesbús tragikomédiában. Ezután ismét váltakozó színvonalú és műfajú munkák következtek: a 2001-es Négybalkéz – amelyet Martin Lawrence partnereként készített, és ami arcpirító bukásnak bizonyult, Az arany markában, amelyet a színészveterán Gene Hackman oldalán készített - tovább gyakorolva a simlis gazember szerepkört -, majd a szintén kevés sikert hozó Dögölj meg, Smaci! (2002) következett Edward Nortonnal és Robin Williamsszel. Ezután a Nagy hal (2003), a Csak lazán (2005) c. filmek kisebb szerepeiben tűnt fel, majd a Kiskarácsony mindenáron (2006) című vígjátékot forgatta. 2006-tól a népszerű Felhőtlen Philadelphia című szituációs komédia egyik főszereplője. Rendezőként[szerkesztés] Danny DeVito igen korán elkezdett foglalkozni a rendezéssel, először A férfi, akinek virág van a szájában című saját szórakoztató műsorát állította össze. Később rendezett egy epizódot a Taxiból (1978), majd a Dobjuk ki anyut a vonatból! és A rózsák háborúja következett, utóbbiért a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Arany Medve-díjra terjesztette fel a művészt. Legtöbb rendezésében színészként is szerepet vállalt (Hoffa, Matilda, a kiskorú boszorkány, Dögölj meg, Smaci!), de akadt kivétel is (Jószomszédi iszony). Producerként[szerkesztés] DeVito mintegy 32 filmben vállalt produceri feladatot - producer és executive producer minőségben egyaránt. A színész mellesleg 1992-ben megalapította a Jersey Films-et, amely Hollywood egyik legbátrabb, kísérletező kedvű, független produkciós cége lett. Első munkájuk a Hoffa volt, DeVito ebben vállalt először producerkedést, majd olyan filmekkel folytatta, mint a Ponyvaregény, a Szóljatok a köpcösnek!, a Matilda, a kiskorú boszorkány, az Ember a Holdon, az Erin Brockovich – Zűrös természet, a SImOne, A régi környék, a Derült égből Polly, vagy a Csak lazán!.

Gene Hackman

Gene Hackman (San Bernardino, Kalifornia, USA, 1930. január 30.) Oscar-díjas amerikai színész. Apa nélkül nőtt fel, az ölelő óvó anyai karokban nem ismerte meg a tekintélyelvet, ezért az első komolyabb iskolai összezördülés olyan lelki megrázkódtatást okozott a kamasz fiúnak, hogy megalkuvás helyett inkább elszökött otthonról, s 16 évesen beállt katonának a hadseregbe. Ott nemcsak embert faragtak belőle, de rádiósként lehetőséget kapott műsorvezetésre is, így jött meg a kedve az ilyenfajta munkához. Leszerelése után festegetve járta az országot, s közben különböző kisvárosi tévétársaságok számára dolgozott, hogy fedezze utazásait. Végül a színészetnél kötött ki. Beiratkozott a Pasadena Playhouse színiiskolába, de ott nem sok jövőt jósoltak neki. Úgy ítélték meg, hogy az ő és barátja Dustin Hoffman alakításai a leggyatrábbak. A két növendéket teljesen tehetségtelennek tartva pálcát is törtek a fejük felett. Gene nem adta fel, s New Yorkba költözött, ahol Dustin Hoffmant is elszállásolta. Itt beiratkozott George Morrison iskolájába, hogy folytassa tanulmányait. Hamarosan a Broadway sztárja lett. Nemzetközi hírnevét és első Oscar-jelölését a Bonnie és Clyde epizódszerepével érdemelte ki. Ezután sorra kapta a főszerepeket, a legendás Francia kapcsolat nyomozójának eljátszásáért kiérdemelte a legjobb színésznek járó Oscar-díjat. Pályája csúcsán azonban váratlanul visszavonult, hogy szenvedélyeinek éljen. Köztudott, hogy rajong az autókért, szinte minden valamirevaló versenyen jelen van. Maga is szívesen ül a volán mögé, vagy kezeli repülője botkormányát. Két év elteltével rá kellett döbbennie, hogy igazi hobbija mégiscsak a hivatása, a színészet. Számos kitüntetés, Oscar-jelölés, és újabb Oscar-díj (Nincs bocsánat - mellékszereplő) igazolta, hogy helyesen döntött. Jó néhány filmben bizonyította, hogy bármely műfajban megdöbbentően realisztikus alakításokra képes. Az ügyeletes intrikus szerepkörben ő mindig az okot fürkészi, hogy a figura miért viselkedik úgy. Ritka vígjátéki alakításaiban (Szóljatok a köpcösnek!, Tenenbaum, a háziátok) sem mókázással teszi humorossá a figurát.

Gene Hackman

Eugene Allen Hackman was born in San Bernardino, California, the son of Anna Lyda Elizabeth (Gray) and Eugene Ezra Hackman, who operated a newspaper printing press. He is of Pennsylvania Dutch (German), English, and Scottish ancestry, partly by way of Canada, where his mother was born. Gene grew up in a broken home, which he left at the age of sixteen for a hitch with the US Marines. Moving to New York after being discharged, he worked in a number of menial jobs before studying journalism and television production on the G.I. Bill at the University of Illinois. Hackman would be over 30 years old when he finally decided to take his chance at acting by enrolling at the Pasadena Playhouse in California. Legend says that Hackman and friend 'Dustin Hoffman' (qv) were voted "least likely to succeed." Hackman next moved back to New York, where he worked in summer stock and off-Broadway. In 1964 he was cast as the young suitor in the Broadway play "Any Wednesday." This role would lead to him being cast in the small role of Norman in _Lilith (1964)_ (qv), starring 'Warren Beatty (I)' (qv). When Beatty was casting for _Bonnie and Clyde (1967)_ (qv), he cast Hackman as Buck Barrow, 'Clyde Barrow' (qv)'s brother. That role earned Hackman a nomination for the Academy Award for Best Supporting Actor, an award for which he would again be nominated in _I Never Sang for My Father (1970)_ (qv). In 1972 he won the Oscar for his role as Detective Jimmy "Popeye" Doyle in _The French Connection (1971)_ (qv). At 40 years old Hackman was a Hollywood star whose work would rise to new heights with _Night Moves (1975)_ (qv) and _Bite the Bullet (1975)_ (qv), or fall to new depths with _The Poseidon Adventure (1972)_ (qv) and _Eureka (1983)_ (qv). Hackman is a versatile actor who can play comedy (the blind man in _Young Frankenstein (1974)_ (qv)) or villainy (the evil Lex Luthor in _Superman (1978)_ (qv)). He is the doctor who puts his work above people in _Extreme Measures (1996)_ (qv) and the captain on the edge of nuclear destruction in _Crimson Tide (1995)_ (qv). After initially turning down the role of Little Bill Daggett in 'Clint Eastwood' (qv)'s _Unforgiven (1992)_ (qv), Hackman finally accepted it, as its different slant on the western interested him. For his performance he won the Oscar and Golden Globe and decided that he wasn't tired of westerns after all. He has since appeared in _Geronimo: An American Legend (1993)_ (qv), _Wyatt Earp (1994)_ (qv), and _The Quick and the Dead (1995)_ (qv).

John Travolta

John Joseph Travolta (Englewood, New Jersey, 1954. február 18. –) amerikai színész, producer, rendező. Travolta hatéves korától már táncórákat vett Gene Kelly testvérétől, Fred Kellytõl, tizenhat évesen otthagyta az iskolát, hogy ideje nagy részét a színészetre fordítsa. Filmszínészi karrierje egy véletlennek köszönhetően indult be. Allan Carr producer már régebb óta sikertelenül kereste a tökéletes férfi főszereplőt tervezett Grease filmje számára, míg egy napon szállodai szobájának a tévéjében meg nem látta az akkor még szinte ismeretlen John Travoltát egy tévésorozatban (Welcome Back, Kotter). Azonnal felhívta a szobából a film másik producerét, Robert Stigwoodot, hogy kapcsoljon az adott csatornára. A személyes találkozó során Travolta olyan mély benyomást gyakorolt rájuk, hogy három filmre szóló szerződést kötöttek vele, melynek első darabja az 1977-es Szombat esti láz volt. Az egy egész generáció életérzését megragadó film hisztérikus sikert aratott, John Travolta egyik napról a másikra az ismeretlenségből Oscar-díj jelölt szupersztárrá vált. Második filmje, a Grease 1978 nyarán került bemutatásra. A rock and roll korszak húsz évvel korábbi aranykorának tisztelgő film minden idők legsikeresebb filmmusicalje lett. Noha a diszkó-korszak 1980 utáni hanyatlásával a Szombat esti láz életérzése gyorsan divatjamúlttá vált, a Grease népszerűsége évtizedek alatt sem csökkent. John Travolta 1981-ben még feltűnt a Halál a hídon című krimiben, utána következett Sylvester Stallone táncfilmje, a Szombat esti láz folytatása, az Életben maradni, amely azonban csak papírízű ismétlése a „táncolj a sikerért” formulájának. A film hatalmasat bukott, akárcsak az 1983-ban készült Két fél egy egész, melyben a Grease után másodszor játszott Olivia Newton-John partnereként. A két film bukását karrierje is súlyosan megsínylette, a nyolcvanas években csak tévéfilmekben és mindössze három mozifilmben szerepelt. A részleges visszatérést a Ni csak, ki beszél! sorozata jelentette, de ez még mindig csak Travolta képességeinek töredékét hasznosítja. Sztársága a Ponyvaregény 1994-es cannes-i sikerével alapozódott meg újra, amikor végre ismét egy kultfilmben tündökölhetett. A rendező régi Travolta-rajongó volt, s Vincent Vega szerepét egyenesen kedvenc színészének írta, aki ezért egy újabb Oscar-jelölést érdemelt. Plusz ráadás volt számára, hogy a rákövetkező évben nemcsak jelölték, a Golden Globe-on hanem meg is kapta méghozzá a Szóljatok a köpcösnek! című vígjátékért. Azóta csupa izgalmas alkotásba hívják, a legváltozatosabb műfajokban. Ma a legjobban kereső filmsztárok egyike, úgy húszmillió dollár körül kap filmenként. 1997-ben az angol Empire magazin minden idők 100 legnagyobb sztárja közé választotta. 2008-ban ismét jelölték Golden Globe-ra, mint a legjobb vígjáték vagy musical kategóriában a Hajlakk című filmben. 2012-ben pályája során először karácsonyi albumot ad ki régi barátja és művészeti kollégája, Olivia Newton-John társaságában. A This Christmas album november közepén jelent meg. Kettejük közreműködésével az album I Think You Might Like It című John Farrar dalából videoklip is készült.

John Travolta

John Travolta first gained fame as the swaggering Vinnie Barbarino on the television series _"Welcome Back, Kotter" (1975)_ (qv). In 1977, he parlayed his teeny-bopper fame into a big-screen career with the disco blockbuster _Saturday Night Fever (1977)_ (qv). He languished in light dramas and television movies in the 1980s, but started a comeback in 1989 with _Look Who's Talking (1989)_ (qv). He further resuscitated his career with an Oscar nomination for his role as a heavyset sympathetic hitman in _Pulp Fiction (1994)_ (qv) in 1994. One of six children born to 'Helen Travolta' (qv) and Salvatore Travolta, John Travolta grew up in Englewood, New Jersey. His father owned a tire repair shop in Englewood. Travolta appeared in a local production of "Who'll Save the Plowboy?". His mother enrolled him in a drama school in New York, where he studied voice, dancing and acting. He decided to combine all three of these skills and become a musical comedy performer. At 16 he landed his first professional job in a summer stock production of the musical "Bye Bye Birdie". He quit school at 16 and moved to New York, and worked regularly in summer stock and on television commercials. When work became scarce in New York, he went to Hollywood and appeared in minor roles in several series. A role in the national touring company of the hit 1950s musical "Grease" brought him back to New York. An opening in the New York production of "Grease" gave him his first Broadway role at age 18. After "Grease", he became a member of the company of the Broadway show "Over Here", which starred 'The Andrews Sisters' (qv). After ten months in "Over Here", he decided to try Hollywood once again. Once back in Hollywood, he had little trouble getting roles in numerous television shows. He was seen on _"The Rookies" (1972)_ (qv), _"Emergency!" (1972)_ (qv) and _"Medical Center" (1969)_ (qv) and also made a movie, _The Devil's Rain (1975)_ (qv), which was shot in New Mexico. The day he returned to Hollywood from New Mexico, he was called to an audition for a new situation comedy series ABC was planning to produce called _"Welcome Back, Kotter" (1975)_ (qv). He got the part of Vinnie Barbarino and the series went on the air during the 1975 fall season. The rest, as they say, is history.

Los Angeles

Los Angeles (IPA: [/lɒs.ˈæn.dʒə.lɪs/], spanyolul: Los Ángeles, /los.ˈaŋ.xe.les/) (eredetileg: El Pueblo de Nuestra Señora la Reina de los Ángeles del Río de Porciúncula, magyarul: „A mi úrnőnknek, az Angyalok királynőjének faluja a Porciúncula folyón”), röviden L. A., népesség szerint az Amerikai Egyesült Államok második legnagyobb agglomerációja. Fontos gazdasági és kulturális központ, a világ szórakoztatóiparának egyik legfontosabb fellegvára. A várost hivatalosan 1850. április 4-én alapították, lakossága ekkor mindössze 1610 fő volt, ez lett egyben Los Angeles megye székhelye is. A 2012-ben végzett utolsó teljes körű népszámlálás adatai szerint lakosainak száma 3 831 868 fő .[2] A teljes agglomeráció (Metropolitan Area) lakossága 17 545 623. A város földrajzi értelemben is nagy, hiszen több mint 1200 km²-t foglal el, ezzel nagyobb New Yorknál és Chicagónál is. Los Angeles kétszer, 1932-ben és 1984-ben adott otthont Nyári Olimpiai Játékoknak, utóbbi „csonka olimpia” volt, a politikai feszültségek miatt a Szovjetunió kezdeményezésére a legtöbb kelet-európai ország, így Magyarország sem vett részt rajta. Lévén az Egyesült Államok egyik legnagyobb bevándorlási központja, etnikailag és kulturálisan rendkívül sokszínű.

Miami

Átirányítás ide:

Tudtad?

Kezdetben Cate Blanchett-et szánták A futurológiai kongresszus főszerepére.

Tudtad?

A Borgman igen sok fesztiváldíjjal büszkélkedhet, többek között az Athéni Nemzetközi Filmfesztiválon, a Holland Filmfesztiválon, a Sitges Nemzetközi Fantasztikus Filmek Fesztiválján, és a Palicsi Európai Filmfesztiválon zsebelt be díjakat különböző kategóriákban.

Tudtad?

Bruce Willis 3 millió dollárt kapott volna négy forgatási napért az The Expendables – A feláldozhatók 3. című filmben, de kevesellte az összeget, ezért Stallone inkább lecserélte a karaktert Harrison Fordra.

Tudtad?

A csodálatos Pókember 2. a az egyetlen Pókember filmek közül, amelyet teljes egészében New Yorkban forgattak, nem mellesleg ez a valaha készült legnagyobb filmes produkció New York Cityben.

Tudtad?

Az Alabama és Monroe a kanadai Cinéma de la Ville de Québec hivatalos versenydíját és a közönségdíjat is megnyerte.

Kommentek