Filmek a hangulatodra szabva

A Da Vinci-kód

16+ karika
The Da Vinci Code

Mesterszám

6.410 6.5 7.1
297 971 vélemény alapján

Szerintem

A tanulmányi úton Párizsban tartózkodó Robert Langdon szimbólumkutatót telefonon riasztják egy késő esti órán. A Louvre idős kurátorát meggyilkolták a múzeumban és egy érthetetlen kódot találtak a holtteste mellett.

A francia hatóság a fiatal Sophie Neveu-t jelöli ki a rejtélyes üzenet megfejtésére, aki történetesen a meggyilkolt művészettörténész unokája. Langdon és a tehetséges francia titkosírás-szakértő közösen kezd el a rejtvény és a gyilkossági ügy megoldásán dolgozni. Hamarosan azonban épp ők lesznek a francia rendőrség első számú gyanúsítottjai. Egy Európa székesegyházain és kastélyain keresztül zajló kétségbeesett hajsza során Langdon és Sophie megdöbbentő igazságra bukkannak a zseniális festő, Leonardo képeinek rejtett utalásait követve, miközben az életük is veszélybe kerül...

Nincs vetítési időpont.

Extra tartalmak

Louvre

A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta Párizs legnagyobb múzeuma. Az európai képzőművészetek gyűjteménye mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékek is megtekinthetők. 1204-ben II. Fülöp Ágost királyi kastélynak építtette. A Capetingek korában királyi vadászház és vár volt. 1364 és 1380 között V. Károly király gót stílusban átépíttette. I. Ferenc és II. Henrik pedig Pierre Lescot által gyönyörű reneszánsz királyi várat emeltetett belőle. Medici Katalin királyné a székhelyéül választotta és kibővítette, IV. Henrik pedig közbeeső épületekkel, a Tuileriákkal is összekötötte. Ez a régi Louvre, melyhez XIV. Lajos az új Louvre-t csatolta, úgy hogy az épület négy szárnya a palota udvarát négyzet alakban zárja be. Midőn a királyok a versailles-i kastélyba költöztek, a Louvre-ban a király hivatalnokai, majd tudósok és művészek laktak. I. Napóleon császár 1805-ben megbízta Pierre Percier és Pierre François Léonard Fontaine építészeket, hogy a Louvre-t kijavítsák és kiépítsék; a restaurációt Lajos Fülöp („Louis-Philippe”) korában azonban elhanyagolták és csak III. Napóleon császár (1852) fogott hozzá az újraépítéséhez, amellyel Visconti és Leufel építészek el is készültek, úgyhogy a Louvre és a Tuileriák egyetlen óriási palotává tömörültek, amelyben az udvartartás, a minisztériumok, a múzeum, a képtár, kertek, katonai dísztér, lovaglóiskola is elfértek. A Tuileriák palotájának felégetése (1871) óta ma már a pénzügyminisztériumon kívül csak a múzeum van a Louvre-ban. .mw-parser-output .wideimage{width:100%}.mw-parser-output .wideimage .noresize{overflow-x:auto;overflow-y:visible} Nagyítás Panorámakép a Louvre-ról 1908-ból Nagyítás Panorámakép a Louvre-ról 2006-ból (a Carrousel tértől kezdve)

Tom Hanks

Tom Hanks, születési neve: Thomas Jeffrey Hanks (Concord, Kalifornia, USA, 1956. július 9. –) kétszeres Oscar-díjas és négyszeres Golden Globe-díjas amerikai színész, producer, író, filmrendező, aki pályafutása során sok népszerű és elismert filmben szerepelt már. A színész a kaliforniai Concordban született. Édesapja, Amos Mefford Hanks séf volt, édesanyja, Janet Marylyn (leánykori néven Frager) kórházi dolgozó volt. Szülei 1960-ban elváltak. A pár három idősebb gyermeke, Sandra, (Sandra Hanks Benoiton, író), Rufus (Lawrence M. Hanks, PhD, etimológia professzor az Illinois-i Egyetemen), és Tom az apával maradtak, a legkisebb testvér, Jim (aki szintén a filmes világban dolgozik mint színész és filmes) édesanyjával maradt a kaliforniai Red Bluffban. Később a szülők újraházasodtak, de az új házasság csupán két évig tartott. Első nevelőanyjának már volt 5 saját gyereke. Tom az iskolában saját bevallása szerint szégyenlős volt, és ezt azzal próbálta álcázni, hogy bohócot csinált magából. Közben édesapja újból megházasodott, ezúttal egy 3 gyermekes kínai nőt vett feleségül, aki két gyermekével a családhoz költözött. Középiskolás (Skyline High School, Oakland, Kalifornia) évei alatt kóstolt bele a színészetbe, mikor a South Pacificben játszott. Először a Chabot College-ben, két évig, majd később a sacramentói Kaliforniai Állami Egyetemen tanult színjátszást. Ez idő tájt találkozott Vincent Dowling főrendezővel, aki meghívta Ohióba, a Nagy Tavak Fesztiválra, ahol először lépett fel igazán nagy közönség előtt. Az egyszeri meghívásból egy hároméves fellépéssorozat lett. Shakespeare A két veronai nemesben alakított Proteus szerepéért a Cleveland Nemzetközi Filmfesztiválon díjat nyert (The Cleveland Critics Circle Theater Awards). A fellépések miatt kimaradt az egyetemről, és kirúgták. A korai évek[szerkesztés] 1980-ban New Yorkba költöztek, és Hanks készen állt arra, hogy elkezdje a küzdelmes színészéletet. Számtalan meghallgatáson vett részt, majd rámosolygott a szerencse, és kis szerepet kapott a He Knows You're Alone című thrillerben. Hamarosan áttelepült Los Angelesbe. A következő feladata sokkal ígéretesebbnek tűnt. Az ABC tévécsatorna egyik tehetségkutatója ugyanis felfigyelt rá, és beválogatta a Bosom Buddies című sorozatba. A Happy Days-ben kapott szerepet, és ekkor látta meg Ron Howard rendező, aki mellékszerepet ajánlott neki 1984-ben a Csobbanás (Splash) című vígjátékban. Eredetileg John Candy volt a kiszemelt, ám végül Tom landolt a férfi főszerepben. Bár a kritikusok többsége nem értékelte Daryl Hannah sellő alakítását a meglepően sikeres romantikus vígjátékban, Hanks komikusi vénája és fiús kedvessége megnyerte az ítészeket, s persze a szakembereket is, így Hanks egyre több szerepajánlatra számíthatott. Az 1980-as évek[szerkesztés] A színész 1989-ben Többek véleménye szerint Tom alakítása mentette meg az unalomtól azokat a kevésbé sikeres mozikat, amikben felbukkant. A Magas, barna férfi felemás cipőben, a Legénybúcsú és a Pénznyelő egyaránt bebizonyították, hogy a tehetség nem olvad el akkor sem, ha a film nem a műfaj csúcsa. A mérsékelt sikerek csak megerősítették Hanks meggyőződését, miszerint egyszer eljön az ő ideje, s ez Penny Marshall rendező jó szemének köszönhetően be is következett: az 1988-as Segítség, felnőttem! című filmben Tom egy felnőtt férfi testébe zárt kisfiút formált meg olyan sikerrel, hogy Oscar-díjra jelölték érte. Még ebben az évben a Punchline-ban is bizonyította tehetségét, a filmben egy önpusztító, vitriolos humorú komikust alakított. Az Egyik kopó, másik eb című mozi felhőtlen szórakozást biztosított nézők és szereplők számára, bár Hanks bevallása szerint kutyapartnere, Hooch némelykor hamarabb felfogta a rendezői utasításokat, mint ő. Az 1990-es évek[szerkesztés] A Joe és a vulkán című romantikus komédia tovább növelte a színész népszerűségét, míg a Philadelphia – Az érinthetetlen főszerepe bátorságát bizonyította. Ez volt az első eset, hogy egy vezető hollywoodi színész egy neves stúdió produkciójában készült alkotásban az AIDS egyik meleg áldozatát alakította, egy ügyvédet. Hanks filmbeli barátját Antonio Banderas játszotta, aki akkoriban költözött az Egyesült Államokba. Tom Oscar-díjat kapott, s köszönő beszéde az utóbbi évek díjkiosztásainak legpoétikusabb megnyilvánulása volt, mivel egy meleg tanárának is köszönetet mondott benne. A következő évben megint nagy alakításra nyílt lehetősége: a Forrest Gump-ban egy együgyű alabamai fickót játszott, aki a legszokatlanabb hősök egyikévé válik. Ezért a filmért ismét Oscar-díjban részesült. Még a Philadelphia forgatása alatt Jonathan Demme biztatta Tomot, hogy próbálkozzon meg a rendezéssel, ráadásul azt is megígérte, hogy segít, ha eljön az ideje. Előbb azonban valóra vált egy álma, mivel gyermekkorában az űrbe vágyott. Most szkafanderbe bújhatott, mivel az Apolló 13-ban megkapta Jim Lowell parancsnok szerepét. Ezután Hanks nekilátott élete első forgatókönyvének. A Nyomul a banda! A Wonders nevű kisvárosi rockbanda története mérsékelt sikert aratott, de érződött rajta a tehetséges rendező, Tom Hanks keze nyoma. Az űrhajózás azonban továbbra sem hagyta nyugodni, s a HBO From Earth to Moon sorozatának executive producereként segített a széria sikerre vitelében, ő rendezte az első részt - ezért Emmy-díjra nevezték -, s társ-forgatókönyvíróként, illetve színészként is jeleskedett. Ezután egyenruhába bújt, Steven Spielberg Ryan közlegény megmentése című filmjében, ami 1998-ban az év sikerfilmje lett, s nevezték a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb főszereplő Oscar-díjára. A dráma után vígjáték következett, Nora Ephron habkönnyű komédiájában, A szerelem hullámhosszán című filmben Meg Ryan volt Hanks partnere. A Halálsoron című film a gazdasági válság idején játszódik, amiben Hanks börtönőrt alakít, akinek egy fekete elítéltet kell megvédenie, akit két fehér kislány meggyilkolásával vádolnak. A 2000-es évek[szerkesztés] Tom Hanks 2004-ben A Robert Zemeckis rendezte Számkivetett című filmben, egy lakatlan szigeten küzd a túlélésért, miután az általa alakított menedzser az egyetlen túlélője egy viharba került repülőgép balesetének. Ezért a szerepért begyűjtötte immáron ötödik Oscar-jelölését. 2003-ban Sam Mendes gengszteralkotásában, A kárhozat útja című filmben egy Michael Sullivan nevű bérgyilkost játszott, Paul Newman, Daniel Craig és Jude Law oldalán. A színész következő filmje, a Steven Spielberg által rendezett Kapj el, ha tudsz! egy sikeres ifjú szélhámosról szól - őt Leonardo DiCaprio alakítja - aki megszemélyesített pilótát és orvost, ügyvédbojtárt és történelemprofesszort, és közben 2,5 millió dollárnyi összeget csalt ki áldozataitól. A Frank Abagnale jr. igaz történetén alapuló moziban egy FBI-ügynök, Carl Hanratty ered a szélhámos nyomába, akit Hanks alakít. Tom a moziban gyakran átlép a másik oldalra, például Alexander Meckendrick 1955-ös nagy sikerű Betörő az albérlőm című produkciójának a Coen-testvérek által rendezett remake-jében. Goldthwait Higginson Dorrt, a szélhámos professzort alakítja, aki bandájával az évszázad rablását tervezi. Alighogy befejezte a forgatást, már várta Steven Spielberg (immáron harmadjára) ajánlata, hogy vállalja el a Terminál című mozi főszerepét. A történet a Kelet-Európából New Yorkba látogató Viktor Navorskiról szól, akinek hazájában véres puccs tör ki, megbuktatják a kormányt, és amikor a Kennedy repülőtérre érkezik, útlevele már érvénytelen, hiszen egy nem létező ország állította ki, s így nem léphet az Egyesült Államok területére. Hanks következő munkája egy kicsit nyugalmasabb volt, ugyanis Robert Zemeckis Polar Expressz című rajzfilmjében, amely a Télapó létezését firtatja, ő kölcsönözte a hangját a vonat jegykezelőjének, aki elviszi a gyerekeket az Északi-sarkra, hogy alaposabban megvizsgálják a kérdést. Ron Howard rendező és Brian Grazer producer Dan Brown bestsellere, A Da Vinci-kód megfilmesítését tervezte, és Tomnak kínálták fel a főszerepet, amelyet ő el is vállalt; partnerei - többek között Audrey Tautou, Jean Reno és Paul Bettany - mindent megtettek a siker érdekében, de 2006 májusában a cannes-i fesztivál nyitófilmjeként levetített alkotás nem nyerte el mindenki tetszését. 2007-ben Mike Nichols leforgatta a Charlie Wilson háborúja című filmjét arról a szenátorról, aki támogatta a CIA-t az oroszok ellen lázadó afgán ellenállók titkos felfegyverzésében. A címszereplő és a társproducer Tom Hanks volt. A színész következő filmje az Angyalok és démonok című kalandfilm volt. 2008-ban a Mamma Mia! című musicalfilm egyik vezető producere. Hanks arról is ismert, hogy képes a „szépfiús” szerepeket melegséggel megtölteni, mint például A szerelem hullámhosszán című romantikus vígjátékban, de képes egy bérgyilkos szerepét is hitelesen megformálni, mint például A kárhozat útjában. Az egyik legkeresettebb férfi főszereplő Hollywoodban. Két filmjével egyenként 20 millió dollárt is keresett. A Forrest Gumpban alakított szerepéért 70 milliót kapott.

Audrey Tautou

Audrey Tautou (kiejtése: odʁɛ totu) (Beaumont, 1976.[2] augusztus 9. –) francia színésznő. Érettségi után a modern irodalommal ismerkedett. Már nagyon fiatalon megmutatkoztak képességei és elhivatottsága a színészet iránt, ezért Párizs legismertebb színitanodája, a Cours Florent hallgatója lett. Néhány tévéfilmes szerep után 1998-ban elnyerte a legjobb fiatal színésznő díjat a 9. Fiatal Filmszínészek Fesztiválján Béziers-ben. Ezt követően kapta első nagyjátékfilmes szerepét Tonie Marshall Vénusz Szépségszalon című filmjében. A nagyközönség ebben a filmben fedezhette fel; teljesítményéért 2000-ben megkapta a legígéretesebb színésznőnek járó César-díjat. 3 évvel később valósággal berobbant a vetítőtermekbe Amélie-nek, Jean-Pierre Jeunet új hősnőjének megszemélyesítésével, az Amélie csodálatos élete című filmben. Szelídsége és örökké kamaszos, törékeny szépsége valódi nemzetközi ikonná tették. Ettől kezdve sorban kapta a felkéréseket, látható volt többek között Cédric Klapisch Lakótársat keresünk, Alain Resnais Nem kell a csók, valamint Jean-Pierre Jeunet Hosszú jegyesség című filmjeiben. 2006 tavaszán nagy várakozás előzte meg feltűnését Tom Hanks és Jean Reno oldalán Dan Brown regényének filmes adaptációjában, a Ron Howard rendezésében készült A Da Vinci-kód című filmben, ami azonban csalódottsággal végződött. „Pedig egész jó Vittoria (Illuminati) lehetett volna: kár érte” – írták a német lapok. „Szeretek a fellegekben járni. Kellemes dolog, ha lábunk nem éri a földet.” – vallja.

Audrey Tautou

Audrey Justine Tautou was born on August 9, 1976 in Beaumont, France, to Evelyne Marie Laure (Nuret), a teacher, and Bernard Tautou, a dental surgeon. Audrey showed an interest for comedy at an early age and started her acting lessons at 'Cours Florent'. In 1998 she won the best young actress award in the ninth 'Jeune Comedien de Cinema Festival' in Bezier. Then, she came to the attention of 'Tonie Marshall' (qv) who gave her a role in her film _Vénus beauté (institut) (1999)_ (qv) for which she won a Best New Actress Cesar. It came as a surprise to even Audrey: "I was so certain I could not be chosen that I told her that she probably dialled a wrong number." The director chose her for her natural nature: "She came, she gaffed, she turned reddish, her ears were in a funny position and her hair was relaxed. In five minutes, she gave me the heart of the character, a petite young girl who would like to be a lady and will become a woman." In 2000, Audrey was again nominated for a Cesar and her movie _Le fabuleux destin d'Amélie Poulain (2001)_ (qv) has been a phenomenal success worldwide.

Ian McKellen

Sir Ian Murray McKellen (Burnley, Anglia, 1939. május 25. –) angol producer, forgatókönyvíró, színész és filantróp. Hosszú karrierjét elismerték már Golden Globe-díjjal, Tony-díjjal, Európai Filmdíjjal, San Sebastián Nemzetközi Filmfesztivál díjjal, valamint négy Emmy-, négy BAFTA- és két Oscar-díj jelölést is magáénak tudhat. Filmes munkássága mellett színházi tevékenysége is rendkívül jelentős, gyakran szerepel Shakespeare-darabokban. A nemzetközi közönség a mozivászonról – elsősorban Gandalfként a Gyűrűk Ura- és a Hobbit-trilógiákból, valamint Magnetóként az X-Men-filmekből – ismerheti. Egyik alapító tagja a Stonewallnak, amely az Egyesült Királyságban a legnagyobb LMBT jogi csoport, és amelynek ma is gyakori szóvivője. Emellett más hasonló csoportnak is tiszteletbeli tagja. A Brit Birodalom Rendje (CBE) 1979-ben lovaggá ütötte. 1991-ben II. Erzsébet brit királynő szűk körének tagja lett, a New Year Honours tüntette ki „nemzeti jelentőségű szolgálataiért”, majd 2008-ban becsületrenddel is díjazták.[1]

Ian McKellen

Ian Murray McKellen was born on May 25, 1939 in Burnley, Lancashire, England, to Margery Lois (Sutcliffe) and Denis Murray McKellen, a civil engineer. He is of Scottish, Northern Irish, and English descent. During his early childhood, his parents moved with Ian and his sister Jean to the mill town of Wigan. It was in this small town that young Ian rode out World War II. He soon developed a fascination with acting and the theater, which was encouraged by his parents. They would take him to plays, those by 'William Shakespeare (I)' (qv), in particular. The amateur school productions fostered Ian's growing passion for theatre. When Ian was of age to begin attending school, he made sure to get roles in all of the productions. At Bolton School in particular, he developed his skills early on. Indeed, his first role in a Shakespearian play was at Bolton, as Malvolio in "Twelfth Night". Ian soon began attending Stratford-upon-Avon theater festivals, where he saw the greats perform: 'Laurence Olivier' (qv), 'Wendy Hiller (I)' (qv), 'John Gielgud' (qv), 'Ralph Richardson (I)' (qv) and 'Paul Robeson (I)' (qv). He continued his education in English Drama, but soon it fell by the wayside as he concentrated more and more on performing. He eventually obtained his Bachelor of Arts in 1961, and began his career in earnest. McKellen began working in theatre over the next few years. Very few people knew of Ian's homosexuality; he saw no reason to go public, nor had he told his family. They did not seem interested in the subject and so he saw no reason to bring it up. In 1988, Ian publicly came out of the closet on the BBC Radio 4 program, while discussing 'Margaret Thatcher (I)' (qv)'s "section 28" legislation which would make the "public promotion of homosexuality" a crime. It was reason enough for McKellen to take a stand, and he has been active in the Gay Rights movement ever since. Ian resides in Limehouse, where he lives with his lover of 8 years, 'Sean Mathias' (qv). The two worked together on the film _Bent (1997)_ (qv). To this day, McKellen works mostly in theater, and was knighted by 'Queen Elizabeth II' (qv) in 1990 for his efforts in the arts. However, he has managed to make several quite successful forays into film. He has appeared in several productions of Shakespeare's works including his well received _Richard III (1995)_ (qv), and in a variety of other movies. However, it has only been recently that his star has finally begun to shine in the eyes of North American audiences. Roles in various films, _Cold Comfort Farm (1995) (TV)_ (qv), _Apt Pupil (1998)_ (qv) and _Gods and Monsters (1998)_ (qv), riveted audiences. The latter, in particular, created a sensation in Hollywood, and McKellen's role garnered him several of awards and nominations, including a Golden Globe and an Oscar nod. McKellen continues to work extensively on stage... solidifying his role as 'Laurence Olivier' (qv)'s worthy successor, having recently scored hits in the London productions of "Peter Pan" and 'Noel Coward' (qv)'s "Present Laughter".

Jean Reno

Jean Reno (eredeti nevén Juan Moreno y Herrera-Jiménez) (Casablanca, Marokkó, 1948. július 30.–) francia színész. Francia, angol, japán, spanyol és olasz nyelven dolgozik; olyan filmekben szerepelt, mint a Bíbor folyók, a Godzilla, A Da Vinci-kód, a Mission: Impossible, a Ronin és a Léon, a profi. Andalúziai spanyol szülők gyermeke, akik Franco tábornok fasiszta rendszere elől menekültek Marokkóba, amely akkoriban francia protektorátus volt. Apja nyomdász, Sanlúcar de Barrameda, anyja Jerez de la Frontera[1] városából származott. 1955-ben a család áttelepült Franciaországba. Ekkor választott új nevet, az eredeti Morenóból lett Reno. Egy húga van: María Teresa. Anyja a művész kamaszkorában elhunyt. Pályája[szerkesztés] A család anyaországba történt áttelepülését követően a Simon színművészeti tanfolyam hallgatója lett.[2] Miután letöltötte sorkatonai szolgálatát egy Németországban állomásozó alakulatnál, Didier Flamanddal egy társulatnál kezdte színészi pályafutását. Filmes karrierje kisjátékfilmekben, tévéjátékokban, illetve tévésorozatokban nyújtott alakításaival kezdődött. A nagyközönség számára Luc Besson filmrendező fedezte fel, aki számos filmjében szerepeltette; közülük kiemelkedett a Metró (1985), A nagy kékség (1988), a Jöttünk, láttunk, visszamennénk, valamint a Léon, a profi (1994), amellyel egy csapásra nemzetközi hírnévre tett szert. Mivel a filmet angolul forgatták, előzetesen tanulta a nyelvet. A francia filmművészet legnagyobbjaival játszott, illetve dolgozott együtt, így Yves Montand, Romy Schneider, Isabelle Adjani, Gérard Depardieu, Christian Clavier színészekkel, Costa-Gavras, Luc Besson, Francis Veber, Jean-Marie Poiré és Mathieu Kassovitz filmrendezőkkel. Játszi könnyedséggel alakít szerepeket spanyol anyanyelvén kívül franciául, olaszul és angolul. Azon ritka francia színészek egyike, akik Hollywoodban is befutottak. Az Egyesült Államokbeli karrierje 1995-ben kezdődött a Francia csók (1995) című filmben Meg Ryan és Kevin Kline oldalán, majd olyan nagy sikerű filmekkel folytatódott, mint a Mission: Impossible (1996) Tom Cruise-zal, a Ronin (1998) Robert De Niro-val, a Godzilla (1998) és a Bíbor folyók (2000). 2006-ban ismét nagy szerephez jutott: Steve Martin-nal játszott A rózsaszín párduc felújításában. Ő játssza Bézu Fache rendőrfelügyelő szerepét A Da Vinci-kód című filmben. Visszautasította Morpheus szerepét a Mátrix című, később kultuszfilmmé váló alkotásban (a szerepet Laurence Fishburne játssza), és inkább a viszonylag gyenge fogadtatású Godzilla (1998) című filmben játszott. Reno közreműködött a népszerű, eredetileg PlayStation 2 játék Onimusha nevű sorozatában (Onimusha 3: Demon Siege): az ő alakjában öltött testet a főszereplő Jacques Blanc, arcát és a francia hangját is ő kölcsönözte a karakternek. 2009-ben Budapesten is forgatta A razzia című filmjét. Magánélete[szerkesztés] Háromszor nősült, mindhárom házasságából két-két gyermeke származik: Első felesége Geneviève volt 1977 és 1991 között. Tőle előbb egy lánya (Sandra – 1978), majd egy fia (Mickael – 1980) született. Másodjára 1994 és 2001 között volt házas Nathalie Dyszkiewicz manökennel, aki előbb fiának (Tom – 1996), majd újabb lányának (Serena – 1998) adott életet. Harmadszorra 2006. július 29-én kötött házasságot Zofia Borucka brit színésznő, dalszerző, manökennel; esküvői tanúik Nicolas Sarkozy és Johnny Hallyday voltak. Két fiuk született: 2009-ben Cielo, majd 2011-ben Dean. Reno rendszeresen ingázik Európa és az Amerikai Egyesült Államok között, lakást tart fenn Párizsban és Los Angelesben. Katolikus, tagja a hátrányos helyzetűek és hajléktalanok lakhatásáért küzdő Pierre abbé Alapítványnak. Michelle Yeoh malajziai színésznővel együtt hivatalos védnöke a francia székhelyű nemzetközi Agy- és Gerincvelő-kutató Intézetnek.[3] Több ízben is fellépett karitatív rendezvényeken Johnny Hallyday partnereként. Nagy Formula–1-rajongó; kedvence a Ferrari istálló. Az Audi luxus személygépkocsik nagykövete. Közel állt Jacques Chirac elnökhöz, 2004-ben viszont Nicolas Sarkozyt támogatta az UMP elnökségéért folytatott küzdelemben, majd a 2007-es franciaországi elnökválasztáson. Ez utóbbi kampányhelyszínén ő olvasta fel a jelölt programját a vakoknak. A Sarkozy és Hallyday családokon kívül közeli barátjának számítanak Muriel Robin színésznő, Christian Clavier, Ron Howard, Charles Aznavour, Elton John, valamint Vanessa Paradis. Jövedelme[szerkesztés] A Figaro francia napilap szerint 2009-ben Jean Reno a világ hetedik legjobban fizetett színésze volt; mintegy 2,09 millió euró jövedelemre tett szert.[4]

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban, Európában Moszkva után a legnépesebb város, amely Londoni-medencében, a Temze folyó két partján terül el. A története egészen az alapító rómaiakig nyúlik vissza, akik a várost Londiniumnak nevezték. A középkor emlékeit a város központjában található City of London őrzi, a mai London e köré épült ki. London a világ egyik vezető globális városa, a Forbes 2014-es felmérése alapján a világ legbefolyásosabbja.[2][3] A város nemcsak az Egyesült Királyság, hanem a világ egyik kereskedelmi, oktatási, szórakoztatóipari, divat, egészségügyi, kutatási és fejlesztési, turisztikai és közlekedési központja.[4] London a világ legnagyobb pénzügyi központja is New York mellett,[5][6][7] és az ötödik legtöbb GDP-t termelő város a világon (Európában az első).[8] London a világ egyik leglátogatottabb városai közé tartozik,[9] évente kb. 27 millió turista választja úticéljául,[10] és a London-Heathrow-i repülőtér a világ legforgalmasabb repülőtere.[11] Londonban 43 egyetem található, és ezzel Európa legtöbb egyetemével rendelkező városa.[12] Itt a legmagasabbak az ingatlanárak az egész világon.[13][14] 2012-ben Londonban rendezték a nyári olimpiai játékokat, és ezzel London és Athén is háromszor rendezett olimpiát.[15] Londonban sokféle népcsoport, kultúra és vallás találkozik. Csak a város területén 300 nyelvet beszélnek. A 2009-es népszámláláson Nagy-London népessége 9 675 567 fő volt,[16][17][18] ezzel a számmal a legnépesebb városa az Európai Uniónak,[19] és a második legnépesebb városa Európának Moszkva után. A Londoni agglomeráció becslések szerint 12 és 14 millió fő közé tehető.[20][21] A város volt a világ legnépesebb városa 1831 és 1925 között. Londonban több világörökségi helyszín található. Ezek többek között a Tower of London, a Kew Gardens, a Westminster-palota és a Westminsteri apátság, valamint Greenwich, ami nevezetességét a csillagvizsgálójának köszönheti, és annak, hogy itt halad át a „greenwichi délkör”, ami a zónaidő valamint a földrajzi hosszúsági körök számításának hagyományos alapja. Más híres nevezetessége a városnak a Buckingham-palota, a London Eye, a Tower Bridge, a Piccadilly Circus, a Trafalgar tér, a Szent Pál Székesegyház és a Wembley Stadion is. London otthont ad számos nevezetes múzeumnak, galériának, könyvtárnak és egyéb kulturális intézménynek, többek között a British Museumnak, a National Gallerynek és több mint negyven színháznak. A londoni metró a legrégebbi földalatti vasúthálózat a világon, és a második legnagyobb kiterjedésű a világon a Sanghaji metróhálózat után.[22]

Párizs

Párizs (franciául: Paris, latinul: Lutetia, vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa. Az ország északi részén, a Szajna folyó partján terül el, az Île-de-France régió (vagy Région Parisienne) szívében. Párizs Európa egyik legnépesebb városa. Becsült népessége elővárosait nem számítva 2006 januárjában 2 167 944 fő volt, ám agglomerációival a Párizsi „unité urbaine” (városi terület) populációja 2005-ben több volt mint 9 millió fő, míg a Párizs „aire urbaine” (fővárosi terület) 12 millió lakost számlált. A két évezreden keresztül fontos szerepet játszó Párizs ma is a világ egyik vezető gazdasági és kulturális központja, befolyása a politikára, az oktatásra, a szórakoztatóiparra, a sajtóra, a divatra, a tudományra és a művészetekre a világ négy legjelentősebb városa közé emelte. A Région Parisienne Franciaország legfejlettebb területe, gazdaságának központja: 2006-ban 500,8 milliárd euróval a francia bruttó hazai termék egynegyedét adta. A világ 500 legjelentősebb vállalatából 38 székel Párizs számos üzleti negyedének egyikében. Jelentős nemzetközi szervezetek, mint az UNESCO, az OECD, az ESA és az ICC is párizsi központú. A világban Párizs a legnépszerűbb úticél a turisták körében, évi több mint 30 millió látogatóval. Az Economist Intelligence Unit 2011-es rangsora szerint a világ 16. legélhetőbb városa.[3]

Paul Bettany

Paul Bettany (London, 1971. május 27. –) brit színész. Paul Bettany színészcsaládban született. Édesapja, Thane színművészeti tanár, színész. Édesanyja, Anne már visszavonult színésznő. Nővére, Sarah író. Anyai nagyanyja, Olga Gwynne sikeres színésznő volt, anyai nagyapja zenész. Már kilencéves korában beiratkozott egy londoni drámaiskolába. Öccse, Matthew 8 éves korában meghalt. Nem sokkal később Bettany elhagyta a szülői házat és saját londoni házba költözött. Egy kis lakásban lakott, és az utcán gitározott, hogy pénzt keressen.

Paul Bettany

Paul Bettany was born in Harlesden, London, England, into a theatre family. His father, 'Thane Bettany' (qv), is still an actor, but his mother, 'Anne Kettle' (qv), has retired from acting. His maternal grandmother, 'Olga Gwynne' (qv) (her maiden and stage name), was a successful actress, while his maternal grandfather, Lesley Kettle, was a musician and promoter. He has an older sister who is a writer. Paul was brought up in North West London and, after the age of nine, in Hertfordshire (Brookmans Park). Immediately after finishing at Drama Centre, he went into the West End to join the cast of "An Inspector Calls", though when asked to go on tour with this play, he chose to stay in England.

Tudtad?

A Végtelen szerelem az 1981-es azonos nevű film remake-je.

Tudtad?

A 12 év rabszolgaság című film Michael Fassbender és Brad Pitt harmadik filmes együttműködése. Szintén együtt szerepeltek a Becstelen brigantykban (2009) és A jogászban (2013).

Tudtad?

Abigail Breslin (Jean) az Augusztus Oklahomában szereplőválogatására 39 fokos lázzal ment el.

Tudtad?

Carlo Collodi meséje, a Pinokkió 1881-ben indult hódító útjára, akkor még Egy bábu története címmel jelent meg folytatásos történetként egy gyermekújságban.

Tudtad?

Eredetileg Angelina Jolie játszotta volna a Lucy című film főszerepét de végül Scarlett Johansson kapta meg azt.

Kommentek