Filmek a hangulatodra szabva

Pi élete

12+ karika
Life of Pi

Mesterszám

7.910 8.0 7.3
409 815 vélemény alapján

Szerintem

Piscine, akit mindenki csak Pi néven ismer, a 70-es években, az indiai Pondicherryben nő fel, ahol édesapjának állatkertje van. A fiú tigrisek, zebrák és más egzotikus lények között tölti a mindennapjait. Amikor hazájukban változások történnek, a 17 éves Pi szülei elhatározzák, hogy egy jobb élet reményében emigrálnak. Felpakolják minden vagyonukat (beleértve az állatkert néhány lakóját is), és egy teherhajóval nekivágnak az útnak. A nyílt tengeren a hajó elsüllyed, de Pi csodával határos módon életben marad. Az óceán közepén hányódik egy csónakban egy tigris társaságában. Pi eleinte halálos ellenségének tartja az állatot, de megtanulnak együtt küzdeni a hazajutásért...

Kritika


Pi élete

Egy fiú, egy tigris, egy mentőcsónak: lebegnek a felszínen. Nem csak az óceán felszínén. A lebegés látványa lenyűgöző, de azért az még lebegés marad.

Vetítések (tv)

Csütörtök
  • Paramount Channel - 05.23. 06:30
Péntek
  • Paramount Channel - 05.24. 12:30
Vasárnap
  • Viasat3 - 06.09. 18:15
Extra tartalmak

Állatkert

Az állatkertek olyan intézmények, amelyekben a különféle, elsősorban vad állatokat tartanak fogságban, és mutatnak be a közönségnek. Ma már a legtöbb állatkert szerepet vállal különböző természetvédelmi programokban is. Nagyon fontos feladatuk a kihalófélben lévő vagy veszélyeztetett fajok fogságban nevelése és szaporítása, illetve lehetőség szerint visszaengedése a természetbe. A legtöbb állatkert fontos szerepet tölt be a fiatalok környezettudatosságra nevelésében is. A Fővárosi Állat- és Növénykert főbejárataMagyarországon elsőként a Fővárosi Állat- és Növénykertet alapították meg, 1866-ban.

Cirkusz

A cirkusz eredetileg vándormutatványos csoportok kerek fellépő sátrát és műsorát jelentette. Jelenleg egy nagy hagyományokkal rendelkező előadó-művészeti ág. A modern cirkusz 1769-ben született meg, Londonban, amikor Philip Astleynek az az ötlete támadt, hogy néhány akrobatikus mutatvánnyal, például erőművészekkel és kötéltáncosokkal együtt lovasgyakorlatokat mutassanak be egy lovaglóiskolában, melyet tíz évvel később széksorokkal vett körül, és Astley Royal Amphiteator of Arts-nak nevezett el. Az Amerikai Egyesült Államokban a cirkusz 1778-ban született meg Philadelphiában, fénykorát pedig a Barnum Cirkusz jelentette, amely Buffalo Bill lovaglóművésszel hódította meg a világot. 1793-ban John Ricketts is létrehozott egyet. Az előadásokat külön erre a célra épített épületekben mutatták be. Később azután sátrakban fellépő vándorcirkuszok is kialakultak, mint például a Barnum & Bailey Cirkusz. Franciaországban a császárság bukása után sok leszerelt lovaskatona vett részt ilyen bemutatókon, majd Franconi (1737-1836) megnyitotta az Olimpiai Cirkuszt. Párizsban a Napóleon Cirkusz, mai nevén Cirque d’Hiver, amelyet 1852-ben Dejean alapított, különféle állatmutatványokkal szórakoztatta a lovasszámokért lelkesedő közönséget. Az első nagy állatsereglet (menazséria) 1870-ben tűnt fel Angliában. 1914 után már vadállatmutatványok tették híresebbé az Amar, a Pinder és a Bouglione nevű cirkuszokat. 1960 körül az állatvédő egyesületek támadni kezdték az állatidomítást. Budapesten az első állandó cirkuszt Barocaldi olasz artista hozta létre, a másodikat Wulf Ede német-holland cirkuszigazgató létesítette a századfordulón. A hullámbádogból készült cirkuszépületet 1895-ig vezette Wulf. A Városi Cirkuszt 1904-től Beketow Mátyás, 1935-től Fényes György vezette. Ekkor lett a neve Fényes Cirkusz. Az épületet 1966-ban lebontották. A Fővárosi Nagycirkusz mai épülete 1971 óta működik folyamatosan a Városligetben.

Gérard Depardieu

Gérard Xavier Marcel Depardieu  kiejtés (Châteauroux, 1948. december 27. –) francia színész, filmrendező és producer. Egyike a legfoglalkoztatottabb francia színészeknek, beleértve az angol nyelvterületet is. Apja, René Depardieu karosszérialakatos volt, anyja, Lilette háztartásbeli. A fiatal Gérard – öt testvérével együtt – szerény anyagi körülmények között nevelkedett. Nehezen kezelhető serdülő volt: 13 évesen kimaradt az iskolából, ideje nagy részét csavargással töltötte. Rettentő nagy fizikai erejét verekedésre, lopásra és más nemtelen cselekedetekre használta – sokszor akadt dolga a rendőrséggel. Önéletrajzában azt írja ezekről az időkről, hogy homoszexuális férfiaknak prostituálta magát és hullákat ásott ki, hogy az így megszerzett ékszerekkel jusson pénzhez.[1] Színészi pályájának kezdete sok tekintetben tipikus. Véletlenül fedezte fel a színházat: egy szociális munkás ajánlotta neki a színjátszást, hogy megmentse a teljes elzülléstől. Az ifjú azonnal átadta magát ennek az új passziónak. Jean-Laurent Cochet színitanodájában folytatott tanulmányokat. Itt találkozott későbbi feleségével, Élisabeth Depardieu színésznővel is, akivel 1971. február 19-én kötött házasságot. Magánélete sem alakult felhőtlenül. Feleségétől húszévi házasság után, 1992-ben különköltözött, majd 1996-ban elvált. Két gyerekük született: Guillaume (1971–2008) és Julie, mindketten színészi pályára léptek. Depardieu-nek 1992-ben házasságon kívül született Karine Sylla modell-színésznőtől egy kislánya, Roxane. Tagja volt Romain Bouteille 1969-ben alapított társulatának, a Café de la Gare-nak; ide tartozott többek között Coluche, Patrick Dewaere és Miou-Miou is. A többiekhez hasonlóan ő is gyors népszerűségre tett szert, a kabaréból egyenes út vezetett a filmezéshez. 1970-ben Michel Audiard egy kisebb szerepet bízott rá a Le cri du cormoran le soir au-dessus des jonques című filmben. Az igazi áttörést 1974-ben Bertrand Blier rendező filmje, a Herék, avagy a tojástánc hozta meg számára, amelyben a nagyközönség Miou-Miou és Patrick Dewaere oldalán fedezhette fel. 1975-ben sikerült megszabadulnia a huligán-csirkefogó szerepkörtől, miután sikert aratott Jacques Rouffio Sept morts sur ordonnance című filmjében. Ezt követően nagy olasz rendezőkkel dolgozott: Bernardo Bertolucci (Huszadik század), illetve Marco Ferreri (Szia, majom!). Depardieu mindenkit lenyűgözött azzal, hogy rendkívüli könnyedséggel váltott az egymástól olyannyira különböző világoktól, mint amilyenek Marguerite Duras A kamion (1977), vagy Claude Zidi Fürkész felügyelő (1980) című filmjeiben találhatók. Miközben hű marad Bertrand Blier rendezőhöz (Estélyi ruha), (Túl szép hozzád)), Gérard Depardieu – vigyázva arra, nehogy beskatulyázzák – más francia művészfilm-rendezőkkel is szélesítette repertoárját: Maurice Pialat négy filmet forgatott vele, közülük a legjelentősebbek a Zsaruszerelem és a A Sátán árnyékában, mely utóbbiért 1985-ben megkapta a legjobb színésznek járó Volpi Kupát a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon; Alain Resnais, kísérletező rendező kísérleti nyúlnak használja az Amerikai nagybácsim című filmben; François Truffaut ez idő tájt a szenvedélyes szerelmes szerepét osztotta rá: a Szomszéd szeretők és Az utolsó metró filmjeiben, amely utóbbi hatalmas kasszasikert hozott, Depardieu pedig 1981-ben elnyerte vele a legjobb színésznek járó César-díjat; Francis Veber ugyanekkor francia buddy movie típusú komédiákban szerepelteti, tandemben Pierre Richard-ral: Balfácán (1981), Balekok (1983) és Négybalkezes (1986). Miután hírneve nőttön-nőtt, Hollywood is szerepeket ajánlott neki, például 1990-ben Peter Weir Zöld kártya című filmjében Andie MacDowell-lel az oldalán. Gérard Depardieu-t egy sor kosztümös filmekben is láthatjuk, melyekben történelmi, vagy a francia irodalomból ismert személyeket alakít: Daniel Vigne Martin Guerre visszatér (1982) című filmjének főszerepe kétségkívül ízlésére való volt; Jean de Florette szerepe Claude Berri A paradicsom… című filmjében, melyben együtt játszott feleségével, Élisabeth-tel; Rodin szerepe Bruno Nuytten Camille Claudel című filmjében; Jean-Paul Rappeneau Cyrano de Bergerac (1990) című filmjének főszerepe, melyért ismételten César-díjat kapott, a film pedig – meghódítva mind a kritikusokat, mind a nagyközönséget – Arany Pálmát nyert Cannes-ban, majd Oscar-díjra jelölték; Kolumbusz Kristóf Ridley Scott 1492 – A Paradicsom meghódítása című filmjében; Porthos a Vasálarcos című filmben (1998). Martin Marais szerepe, melyet fiával, Guillaume-mal az oldalán játszott Alain Corneau Minden áldott reggel című filmjében, 1991-ben. Eugène-François Vidocq Pitof Vidocq című 2001-es fantázia-kalandfilmjében. 1993-ban, Jean-Luc Godard ajándékozta meg a Balszerencsémre című filmmel. Sikerét olyan nagyszerű alkotásokkal növelte, mint Claude Zidi-től az Astérix és Obélix, Francis Vebertől az Addig jár a korsó a kútra… vagy a Pofa be!. Mivel a nagyjátékfilmek egyre kevesebb kihívást jelentettek számára, tévéfilmekben kezdett játszani. 2004-ben a kritika nagyra értékelte a megfáradt zsaruként nyújtott alakítását a 36 – Harminchat című filmben. A francia filmjátszás oszlopos tagja, olyan rendkívüli színésznők mellé hívják játszani, mint Isabelle Adjani (Bon voyage 2003-ban), vagy Catherine Deneuve (Változó idők 2004-ben). 1999-ben, az Astérix és Obélix forgatása közben elszenvedett motorbaleset miatt kórházba került. Komoly vitát kavart, amikor a baleset után fülvédővel lépett színpadra. 1992-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének elnöke volt. Kiváló borszakértő, ő maga is termel a Loire-menti szőlészetében. Fogyasztani is szereti a bort: többször kapták ittas vezetésen, 1990-ben 2 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Két étterem tulajdonosa Párizsban. Egy alkalommal, mikor értesítették róla, hogy Medgyessy Péter – aki akkor Magyarország miniszterelnöke volt – éppen egyik éttermének vendége, mindent félrerakva sietett oda, hogy személyesen üdvözölje Medgyessyt. Gérard Depardieu erősen vallásos, különösen csodálja Hippói Szent Ágostont. 2000-ben, a művészek jubileuma során találkozott II. János Pál pápával, amikor éppen a hippoi püspök emlékét idézték fel. Paul Poupard bíboros javasolta, készítsen filmet e szent életéről. Az egykori Chanel-modellből színésznővé avanzsált Carole Bouquet-vel folytatott hét évnyi románc után, 2004-től Clémentine Igou-val, egy Harvardon végzett fiatal amerikai regényírónővel él együtt, aki egyben egy toszkánai szőlészet marketingfelelőse. A francia Le Figaro napilap éves besorolása szerint 2005-ben Gérard Depardieu volt a legjobban fizetett színész: összesen 3,2 millió euró, azaz filmenként mintegy 800 000 euró bevételt könyvelhetett el. 2004-ben, nagyjából hasonló bevétel (3,35 millió) mellett, ugyanezen rangsorban harmadik volt. Fia, Guillaume 2008. október 13-án meghalt, a hivatalos jelentés szerint hirtelen fellépő, vírusos tüdőgyulladás következtében [1] [2]. Állandó magyar szinkronja Helyey László volt.

Gérard Depardieu

Gérard Depardieu was born in Châteauroux, Indre, France, to Anne Jeanne Josčphe (Marillier) and René Maxime Lionel Depardieu, who was a metal worker and fireman. Young delinquent and wanderer in the past, Depardieu started his acting career at the small traveling theatre "Cafe de la Gare", along with 'Patrick Dewaere' (qv) and 'Miou-Miou' (qv). After minor roles in cinema, at last, he got his chance in 'Bertrand Blier' (qv)'s _Les valseuses (1974)_ (qv). That film established a new type of hero in the French cinema and the actor's popularity grew enormously. Later, he diversified his screen image and became the leading French actor of the 80s and 90s. He was twice awarded a César as Best Actor for _Le dernier métro (1980)_ (qv) and _Cyrano de Bergerac (1990)_ (qv), also received an Oscar nomination for "Cyrano" and a number of awards at international film festivals. In 1996, he was distinguished by the highest French title of "Chevalier du Légion d'Honneur". He married 'Elisabeth Depardieu' (qv) in 1971, and they divorced in 1996; she appeared with him in _Jean de Florette (1986)_ (qv) and _Manon des sources (1986)_ (qv); their children 'Guillaume Depardieu' (qv) and 'Julie Depardieu' (qv) are both actors.

Hinduizmus

India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy brahmanizmusnak nevezzük. A hinduizmus nehezen definiálható, a történelem során dinamikusan fejlődő vallási rendszer, amely napjainkban is alakul, formálódik. A kereszténység és az iszlám után a harmadik legnépesebb vallási formáció; a világon kb. 1 milliárd ember világnézetét képezi.[2] Megnyilvánulási formái a népi vallásosságtól kezdve a papi értelmiség bonyolult rituáléin keresztül a transzcendentális meditációig és fejlett filozófiai rendszerek kialakulásáig terjednek. A hinduk ősidők óta ugyanazon névvel jelölik a vallásuk alapjául szolgáló elvet, magát az egyetemes hindu vallásrendszert: szanátana dharma (a. m. „örök rend” vagy „örök törvény”). A hinduk többségének szemében nem filozófiai kérdést jelent a vallás, hanem arra való törekvést, hogy az életüket összhangba hozzák azokkal az elvekkel és gyakorlatokkal, amelyek jobb újjászületéshez vagy akár a megszabaduláshoz (móksa) vezetnek.[3] A hinduizmus azoknak a különféle, sok esetben egymástól igen távolinak tűnő hitrendszereknek és szent írásokban lefektetett gyakorlatoknak gyűjtőneve, melyeknek alapvető világnézetét a szanátana dharma határozza meg. A világvallások közül az egyetlen, amelynek nincs azonosított alapítója, egyetlen meghatározó hitvallása, központi hatósága, állandó panteonja, általánosan elfogadott szentírása, és a hiedelemrendszere sem ellentmondásmentes. A világ vallásai közül kitűnik dogmatika-mentességével, nagy toleranciájával és a missziós tevékenységek hiányával is.[megj. 1] Nézetrendszere és filozófiája kísérletet tesz a létezés csaknem minden aspektusának feltárására. ↑ 2015 http://www.gordonconwell.edu ; http://www.pewforum.org/2012/12/18/global-religious-landscape-hindu ↑ http://www.pewforum.org/2012/12/18/global-religious-landscape-hindu/ ↑ Akadémiai Kiadó: Világvallások → hinduizmus; 2009

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, földrajzilag a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza így összesen 7517 kilométer.[7] Nyugaton Pakisztán,[8] északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (Burma) határolja. Az ország a tengeren szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával is. A gyakran szubkontinensként emlegetett ország hosszú történelme méltán tette Indiát a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében.[9] Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött. Korunk Indiája sok tekintetben megdöbbentő eredményeket ér el. A nominális bruttó hazai termék (GDP) alapján a világ 5-dik legnagyobb gazdasága, vásárlóerő alapján számolva a harmadik. Az utóbbi évtized reformjai Indiát a világ leggyorsabban bővülő gazdaságává tették. Az ország 2050-re a világ legnagyobb gazdaságává válhat.[10] Eközben súlyos problémákkal küszködik: legnagyobb kihívásai a túlnépesedés,[11] a szegénység,[12] az analfabetizmus és az alultápláltság.

Yann Martel

Yann Martel (Salamanca, 1963. június 25. –) kanadai író, a Man Booker-díjas Pi élete című regény szerzője. Spanyolországban született, gyermek- és fiatalkorában a világ különböző pontjain – Alaszkában, Brit-Kolumbiában, Costa Ricában, Franciaországban, Ontarióban és Mexikóban – élt családjával, mivel édesapja, Émile Martel francia-kanadai író, költő, fordító 1967 és 1999 között diplomataként dolgozott.[1] Felnőttként bejárta a világot, hosszabb időt töltött Törökországban, Iránban, Indiában. A Trent University (Peterborough, Ontario) filozófia szakán 1980-ban kezdte meg tanulmányait, 1985-ben szerzett alapfokú (BA) diplomát.[2] Tanulmányai közben különféle alkalmi munkákat vállalt: fát ültetett, mosogatott, és biztonsági őrként is dolgozott. 27 éves kora óta írásból él. Első műve, a A helsinki Roccamatio család a tények tükrében című novelláskötet 1993-ban jelent meg, ezt követte első regénye, a Self 1996-ban. 2002-ben került a figyelem középpontjába, amikor megnyerte a Man Booker-díjat a Pi életéért. Második és egyben máig legnépszerűbb regényének témája szorosan kötődik a hithez, és főbb szereplői – Pi Patel, egy hajótörést túlélő kisfiú mellett – állatok. A szerző a regény megírása előtt hosszabb időt töltött Indiában, mecseteket, templomokat és állatkerteket látogatott, majd visszatérve Kanadába vallási, etológiai kutatásokat végzett, katasztrófa- és hajótörésekről szóló történeteket olvasott.[3] 2004-ben jelent meg második novelláskötete. A Saskatchewan Egyetemen tevékenykedik, végzi kutatásait. 2007 áprilisa óta minden második hétfőn küld egy könyvet és egy levelet, amelyben a könyvet ajánlja Stephen Harper, kanadai miniszterelnök részére. Könyvajánlóit és az azokra kapott választ a What is Stephen Harper reading? (Mit olvas Stephen Harper?) elnevezésű oldalon publikálja.[4] Saskatoonban él Alice Kuipers íróval és fiukkal.

Rafe Spall

Rafe Joseph Spall (born 10 March 1983)[2] is an English actor. He is best known for his roles in the Three Flavours Cornetto trilogy of films, portraying Noel in Shaun of the Dead (2004), Andy Cartwright in Hot Fuzz (2007), and briefly appearing as a homebuyer in The World's End (2013). Additionally, Spall has appeared in films including A Good Year (2006), One Day (2011), Anonymous (2011), Prometheus (2012), Life of Pi (2012), The Big Short (2015), The BFG (2016), The Ritual (2017), and Jurassic World: Fallen Kingdom (2018). He played the title role of Pete Griffiths in Pete versus Life from 2010–2011, and has portrayed characters on the TV series The Shadow Line and Black Mirror. He will appear in the upcoming Men in Black spin-off film Men in Black: International (2019).

Tudtad?

A pokol kapujában a Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon 2012-ben Neslihan Atagül révén elnyerte a legjobb színésznő díját.

Tudtad?

Jason Segel és Cameron Diaz a Szexvideó előtt a Rossz tanár című filmben is szerelmespárt alakítottak.

Tudtad?

A Grace: Monaco csillaga Hollywood egyik legcsodálatosabb, legismertebb színésznőjének egyik sorsdöntő periódusát tárja elénk, amikor is Grace Kelly végleg maga mögött hagyta Hollywoodot.

Tudtad?

Amikor Sellars a Robotzsaru c. filmben megnézi a robot-géptestet, láthatjuk, hogy az ugyan az, mint a Robotzsaru 1987-es változatában. Ott javasolja, hogy lehetne kicsit "katonásabb", és legyen inkább fekete. Így hozták létre a 2014-es film főhősének testét.

Tudtad?

A Csajkeverők forgatókönyvet is jegyző Tom Gormican szándéka egy olyan romantikus vígjáték elkészítése volt, amely elsősorban a férfiak szemszögéből ábrázolja az ismerős helyzeteket.

Kommentek