Filmek a hangulatodra szabva

Hercegnők éjszakája

12+ karika
A Royal Night Out

Mesterszám

6.410 6.5 6.3
2 539 vélemény alapján

Szerintem

1945-ben véget ér a II. világháború. A békét óriási tömeg ünnepli szerte Európában, többek közt a Buckingham palota előtt is. A jókedvű hangulat átragad a királyi pár tizenéves lányaira is, akik elérik, hogy inkognitóban elvegyülhessenek a köznép tagjai között. Ez az éjszaka számukra tele lesz izgalommal, veszéllyel és romantikával is.

Nincs vetítési időpont.

Extra tartalmak

Buckingham-palota

A Buckingham-palota (Buckingham Palace) a brit uralkodó hivatalos rezidenciája, lakhelye. A palota London belvárosában, Westminster városrészben található. Az épület állami alkalmak, uralkodói rendezvények helyszíne, valamint közkedvelt turistacélpont. A történelem során a palota a britek gyülekezőhelyeként szolgált ünnepek, vagy válsághelyzetek alkalmával. Az épület eredeti neve Buckingham-ház (Buckingham House) volt. Az 1703-ban, Buckingham hercegének készült ház alkotja a mai palota alapját. 1761-ben III. György magánrezidenciája volt. Ekkor „A Királyné háza” (The Queen's House) néven volt ismert. A következő 75 év során az épületet megnövelték, kibővítették, elsősorban John Nash és Edward Blore építészek tervei alapján. A palotának ekkor már 3 szárnya, valamint egy központi udvara volt. 1837-ben a Buckingham-palota végül a királyi család hivatalos lakhelyévé vált. Az épületet utoljára a 19. század végén, a 20. század elején alakították át. Ekkor készült el a palota ma is ismert jellegzetes homlokzata. Az épületet olykor még ma is Buck House néven emlegetik. A palota eredeti 19. századi belső tere még ma is látható. Az épület termei Sir Charles Long javaslatának megfelelően világos színekben pompáztak. Később VII. Eduárd brit király újradíszíttette a palotát, így a krém és arany színek kerültek előtérbe. Sok kisebb szoba berendezése kínai stílusban történt. A Buckingham-palota kertje a legnagyobb privát kert Londonban. Capability Brown tervezte, majd William Townsend Aiton és John Nash álmodták újra. A palota mesterséges tava 1828-ra készült el. Vízét a Hyde Park tavából, a Serpentine-tóból nyerik. A palota apartmanjai alkotják a komplexum magját. Ezeket II. Erzsébet brit királynő és a család többi tagja rendszeresen használja. A Buckingham-palota egyike a világ legismertebb épületeinek; évente mintegy 50 000 látogatót fogad bankettek, díszvacsorák, kerti partik, illetve egyéb rendezvények alkalmából.

II. Erzsébet brit királynő

II. Erzsébet (eredeti nevén: Elizabeth Alexandra Mary Windsor, London, 1926. április 21. –) 1952. február 6. óta Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának, valamint a nemzetközösségi királyságoknak (Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Grenada, Jamaica, Pápua Új-Guinea, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Salamon-szigetek, Tuvalu) a királynője, a Nemzetközösség és az anglikán egyház feje, a hit védelmezője (Fidei defensatrix). A leghosszabb ideje trónon lévő brit (angol-skót) uralkodó. A leghosszabb ideig regnáló uralkodók listáján jelenleg a 13. helyet foglalja el, ahol a nők közül az első helyen szerepel, a jelenleg is élők közül pedig második a jelenlegi dalai láma után.

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb[1] és legtöbb halálos áldozattal járó[2] fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az 1939. szeptember 1-jei, Lengyelország elleni német támadáshoz köthető. A háborút azonban egyesek már 1937. július 7-től számítják, amikor kitört a második kínai–japán háború.[3][4][5][6] A történelemtudósok egy része szerint ugyanakkor ezen két távol-keleti ország katonai konfliktusa még nem terjedt ki a világ több pontjára, így az helyi jellegűnek értelmezhető és a világháború szoros előzményének tekinthető. A háború Európában 1945. május 8-án Németország, míg Ázsiában szeptember 2-án Japán feltétel nélküli megadásával fejeződött be. A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd 1942-ben mind a kelet-európai, mind a csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel hetven nemzet vett részt, ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is. A háború kitöréséhez nagyban hozzájárult az első világháború után, a Párizs környéki békeszerződésekkel (versailles-i békeszerződés; trianoni békeszerződés; saint-germaini békeszerződés; sèvres-i békeszerződés) kialakított világpolitikai helyzet. A világháborút végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények. A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a helyi lakosságot, melyek közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriában, a németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában elkövetett visszaélések. A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen, melyek sokszor rengeteg halálos áldozattal jártak, mint Drezda, Hamburg és Tokió esetében. A világháború végén két atombombát dobtak Japánra, ami több százezer ember szörnyű halálát eredményezte. A világháború során több népirtás is történt, de az áldozatok számát és az elkövetés módszerét illetően kiemelkedik a több millió zsidó származású ember életét követelő holokauszt. A világégés után a győztesek Európában a nürnbergi perben, míg a Távol-Keleten a tokiói perben háborús bűnösnek ítéltek német és japán vezetőket. A világháborút a hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelország határait nyugatabbra tolták, és cserébe német területekkel kárpótolták az országot. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új világméretű konfliktus, a hidegháború korszaka kezdődött el. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”.[7] Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében,[8][9] szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye. Hasonló szemléletben írt könyvet Ravasz István is.[10]

Tudtad?

Chloë Grace Moretz is meghallgatásra került Jean Fordham szerepéért az Augusztus Oklahomában című filmben, de veszített Abigail Breslinnel szemben.

Tudtad?

Tilda Swinton órákat ült a sminkszékben, hogy eljátszhassa a 84 éves Madame D.-t A Grand Budapest Hotel című filmben.

Tudtad?

Az Országúti bosszú című poszt-apokaliptikus bosszúfilmet a kultikus ausztrál Mad Max ihlette.

Tudtad?

Dyga Zsombor, a díjnyertes Köntörfalak rendezője azért döntött az angol filmcím mellett, mert a „couch surf” egyike azoknak a frappáns angol kifejezéseknek, amelyek izgalmasak és pontosak.

Tudtad?

A Pulykaland egyik jelenetében egy falusi lakos dinamittal dobja meg a pulykákat. A dinamitot azonban csak 1867-ben találták fel, azaz 250 évvel később.

Kommentek