Filmek a hangulatodra szabva

Saul fia

12+ karika
Saul fia

Mesterszám

7.410 7.9 6.8
4 393 vélemény alapján

Szerintem

A náci koncentrációs táborokban a foglyokból álló Sonderkommando terelte be a megsemmisítésre ítélteket a gázkamrákba, vitte át a holttesteket a krematóriumokba, takarította ki a termeket az újabb transzport érkezése előtt és szállította ki a hamvakat a táborból. A megterhelő fizikai munka miatt a sonderesek a tábor többi foglyánál jobb bánásmódban részesültek, a többi táborlakótól elkülönítve laktak, de mint a "titkok őrzőit", néhány hónap után kivégezték a tagjaikat. Az újonnan alakuló sonderkommandó első feladata az előző generáció elégetése volt. A sonderesek közül nagyon kevesen élték túl a háborút.

1944, Auschwitz-Birkenau. Saul Ausländer (Röhrig Géza) egyike a krematóriumokban dolgozó sonderkommandósoknak. Társai tudják, hogy bármelyik pillanatban kivégezhetik őket, fegyvereket gyűjtenek és lázadást szerveznek. Saul viszont az elégetésre váró holttestek között felfedezni véli saját fiát, és ettől kezdve a férfit a menekülés helyett egy másik lehetetlen küldetés élteti: elhatározza, hogy kicsempészi a testet és keres egy rabbit, hogy méltó módon eltemethesse a gyermeket.

Kritika


A halálgyárban a halálod sem a tiéd – Saul fia kritika

Életben tart-e a megszállott harc valami réges-rég elveszettért, amikor már úgyis mindegy? Döbbenetes csendet generál a Saul fia, de akkor miért sikít a fejemben valami hegedű? Antigoné-parafrázis a lágerből. Kritika.

Vetítések (tv)

Hétfő
  • Cool HD - 06.03. 00:00
Extra tartalmak

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb[1] és legtöbb halálos áldozattal járó[2] fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az 1939. szeptember 1-jei, Lengyelország elleni német támadáshoz köthető. A háborút azonban egyesek már 1937. július 7-től számítják, amikor kitört a második kínai–japán háború.[3][4][5][6] A történelemtudósok egy része szerint ugyanakkor ezen két távol-keleti ország katonai konfliktusa még nem terjedt ki a világ több pontjára, így az helyi jellegűnek értelmezhető és a világháború szoros előzményének tekinthető. A háború Európában 1945. május 8-án Németország, míg Ázsiában szeptember 2-án Japán feltétel nélküli megadásával fejeződött be. A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd 1942-ben mind a kelet-európai, mind a csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel hetven nemzet vett részt, ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is. A háború kitöréséhez nagyban hozzájárult az első világháború után, a Párizs környéki békeszerződésekkel (versailles-i békeszerződés; trianoni békeszerződés; saint-germaini békeszerződés; sèvres-i békeszerződés) kialakított világpolitikai helyzet. A világháborút végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények. A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a helyi lakosságot, melyek közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriában, a németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában elkövetett visszaélések. A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen, melyek sokszor rengeteg halálos áldozattal jártak, mint Drezda, Hamburg és Tokió esetében. A világháború végén két atombombát dobtak Japánra, ami több százezer ember szörnyű halálát eredményezte. A világháború során több népirtás is történt, de az áldozatok számát és az elkövetés módszerét illetően kiemelkedik a több millió zsidó származású ember életét követelő holokauszt. A világégés után a győztesek Európában a nürnbergi perben, míg a Távol-Keleten a tokiói perben háborús bűnösnek ítéltek német és japán vezetőket. A világháborút a hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelország határait nyugatabbra tolták, és cserébe német területekkel kárpótolták az országot. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új világméretű konfliktus, a hidegháború korszaka kezdődött el. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”.[7] Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében,[8][9] szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye. Hasonló szemléletben írt könyvet Ravasz István is.[10]

Saul fia

A Saul fia (nemzetközi angol címe: Son of Saul) 2015-ben bemutatott magyar filmdráma Nemes Jeles László rendezésében. Az alkotás meghívást kapott a 2015-ös cannes-i fesztivál hivatalos válogatásába, ahol elnyerte a fesztivál nagydíját,[4][5] a 73. Golden Globe-gála díjkiosztó rendezvényén első magyar alkotásként elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjat, a 88. Oscar-gálán pedig elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. 2016. márciusáig több mint 220 972, 2018-ig 296 ezer nézője volt a filmnek a magyar mozikban.[6][7] 2016 áprilisában megjelent a film DVD és Blu-ray változata.[8]

Tudtad?

A Violetta: A koncert 100 perce során a szereplők összesen 180 alkalommal öltöznek át. A főszereplő, Martina Stoessel 9 különböző ruhában jelenik meg a színpadon.

Tudtad?

Az eltűnés sorrendjében kemény északi bosszúfilm, a skandináv országoktól megszokott fekete humorral fűszerezve, ahol az áldozatokat az eltűnés sorrendjében ismerhetjük meg...

Tudtad?

A Violetta: A koncert turnéja során a szereplők bejárták Nyugat-Európát és összesen 30 alkalommal léptek fel, több mint 170.000 ember előtt.

Tudtad?

A hasonmás című film Dosztojevszkij regényén alapszik. Natalie Paige karakterének, Melanie-nak az első szava a forgatókönyvben: "Idióta!", ami Dosztojevszkij egy másik regényének címe.

Tudtad?

Matthew McConaughey improvizál a A Wall Street farkasa c. filmben, amikor dudorászik és közben ütögeti a mellkasát. A filmben egyébként rengeteg rögtönzés van a párbeszédeknél.

Kommentek