Filmek a hangulatodra szabva

Saul fia

12+ karika
Saul fia

Mesterszám

7.410 7.9 6.8
4 393 vélemény alapján

Szerintem

A náci koncentrációs táborokban a foglyokból álló Sonderkommando terelte be a megsemmisítésre ítélteket a gázkamrákba, vitte át a holttesteket a krematóriumokba, takarította ki a termeket az újabb transzport érkezése előtt és szállította ki a hamvakat a táborból. A megterhelő fizikai munka miatt a sonderesek a tábor többi foglyánál jobb bánásmódban részesültek, a többi táborlakótól elkülönítve laktak, de mint a "titkok őrzőit", néhány hónap után kivégezték a tagjaikat. Az újonnan alakuló sonderkommandó első feladata az előző generáció elégetése volt. A sonderesek közül nagyon kevesen élték túl a háborút.

1944, Auschwitz-Birkenau. Saul Ausländer (Röhrig Géza) egyike a krematóriumokban dolgozó sonderkommandósoknak. Társai tudják, hogy bármelyik pillanatban kivégezhetik őket, fegyvereket gyűjtenek és lázadást szerveznek. Saul viszont az elégetésre váró holttestek között felfedezni véli saját fiát, és ettől kezdve a férfit a menekülés helyett egy másik lehetetlen küldetés élteti: elhatározza, hogy kicsempészi a testet és keres egy rabbit, hogy méltó módon eltemethesse a gyermeket.

Kritika


A halálgyárban a halálod sem a tiéd – Saul fia kritika

Életben tart-e a megszállott harc valami réges-rég elveszettért, amikor már úgyis mindegy? Döbbenetes csendet generál a Saul fia, de akkor miért sikít a fejemben valami hegedű? Antigoné-parafrázis a lágerből. Kritika.

Vetítések

  10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 Éjsz.
Art+Cinema 107 p         szink.
18:00
       
Extra tartalmak

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb[1] és legtöbb halálos áldozattal járó[2] fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az 1939. szeptember 1-jei, Lengyelország elleni német támadáshoz köthető. A háborút azonban egyesek már 1937. július 7-től számítják, amikor kitört a második kínai–japán háború.[3][4][5][6] A történelemtudósok egy része szerint ugyanakkor ezen két távol-keleti ország katonai konfliktusa még nem terjedt ki a világ több pontjára, így az helyi jellegűnek értelmezhető és a világháború szoros előzményének tekinthető. A háború Európában 1945. május 8-án Németország feltétel nélküli megadásával, míg Ázsiában szeptember 2-án, Japán kapitulációjával fejeződött be. A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd 1942-ben mind a keleti, mind a csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel hetven nemzet vett részt, ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is. A háború kitöréséhez nagyban hozzájárult az első világháború után, a Párizs környéki békeszerződésekkel (versailles-i békeszerződés; trianoni békeszerződés; saint-germaini békeszerződés; sèvres-i békeszerződés) kialakított világpolitikai helyzet. A világháborút végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények. A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a helyi lakosságot, melyek közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriában, a németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában elkövetett visszaélések. A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen, melyek sokszor rengeteg halálos áldozattal jártak, mint Drezda, Hamburg és Tokió esetében. A világháború végén két atombombát dobtak Japánra, ami több százezer ember szörnyű halálát eredményezte. A világháború során több népirtás is történt, de az áldozatok számát és az elkövetés módszerét illetően kiemelkedik a több millió zsidó származású ember életét követelő holokauszt. A világégés után a győztesek Európában a nürnbergi perben, míg a Távol-Keleten a tokiói perben háborús bűnösnek ítéltek német és japán vezetőket. A világháborút a hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelország határait nyugatabbra tolták, és cserébe német területekkel kárpótolták az országot. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új világméretű konfliktus, a hidegháború korszaka kezdődött el. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”.[7] Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében,[8][9] szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye. Hasonló szemléletben írt könyvet Ravasz István is.[10]

Saul fia

A Saul fia (nemzetközi angol címe: Son of Saul) 2015-ben bemutatott magyar filmdráma Nemes Jeles László rendezésében. Az alkotás meghívást kapott a 2015-ös cannes-i fesztivál hivatalos válogatásába, ahol elnyerte a fesztivál nagydíját,[4][5] a 73. Golden Globe-gála díjkiosztó rendezvényén első magyar alkotásként elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjat, a 88. Oscar-gálán pedig elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. 2016. márciusáig több mint 220 972 nézője volt a filmnek a magyar mozikban.[6] 2016 áprilisában megjelent a film DVD és Blu-ray változata.[7]

Tudtad?

Eredetileg egy csókjelenet is felvételre került a Kenau című filmben, Monic Hendrickx és Barry Atsma között, de a végleges verzióban kivágták azt.

Tudtad?

Tavaly májusban a cannes-i filmvásáron a Viharsarok című filmet észak-amerikai, angol, francia és lengyel forgalmazók már megvásárolták.

Tudtad?

Ramaa Mosley és Tim Macy interneten ismerkedtek össze, és együtt alkották meg a Dollár, kanna szerelem rövid történetét, majd elhatározták, hogy a filmadaptáció előtt egy képregényt csinálnak belőle.

Tudtad?

Lars Von Trier kilencedjére dolgozik együtt Udo Kierrel, a német színésszel A nimfomániás című filmben.

Tudtad?

A Pofázunk és végünk egyik jelenetében, amikor Ice Cube Santiagonak, Miggsnek és Codynak beszél Benről, azt mondja: "Ez egy jó nap volt", ezzel utal egyik ismert számára, az It Was A Good Day-re.

Kommentek