Filmek a hangulatodra szabva

Saul fia

12+ karika
Saul fia

Mesterszám

7.410 7.9 6.8
4 393 vélemény alapján

Szerintem

A náci koncentrációs táborokban a foglyokból álló Sonderkommando terelte be a megsemmisítésre ítélteket a gázkamrákba, vitte át a holttesteket a krematóriumokba, takarította ki a termeket az újabb transzport érkezése előtt és szállította ki a hamvakat a táborból. A megterhelő fizikai munka miatt a sonderesek a tábor többi foglyánál jobb bánásmódban részesültek, a többi táborlakótól elkülönítve laktak, de mint a "titkok őrzőit", néhány hónap után kivégezték a tagjaikat. Az újonnan alakuló sonderkommandó első feladata az előző generáció elégetése volt. A sonderesek közül nagyon kevesen élték túl a háborút.

1944, Auschwitz-Birkenau. Saul Ausländer (Röhrig Géza) egyike a krematóriumokban dolgozó sonderkommandósoknak. Társai tudják, hogy bármelyik pillanatban kivégezhetik őket, fegyvereket gyűjtenek és lázadást szerveznek. Saul viszont az elégetésre váró holttestek között felfedezni véli saját fiát, és ettől kezdve a férfit a menekülés helyett egy másik lehetetlen küldetés élteti: elhatározza, hogy kicsempészi a testet és keres egy rabbit, hogy méltó módon eltemethesse a gyermeket.

Kritika


A halálgyárban a halálod sem a tiéd – Saul fia kritika

Életben tart-e a megszállott harc valami réges-rég elveszettért, amikor már úgyis mindegy? Döbbenetes csendet generál a Saul fia, de akkor miért sikít a fejemben valami hegedű? Antigoné-parafrázis a lágerből. Kritika.

Nincs vetítési időpont.

Extra tartalmak

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb[1] és legtöbb halálos áldozattal járó[2] fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az 1939. szeptember 1-jei, Lengyelország elleni német támadáshoz köthető. A háborút azonban egyesek már 1937. július 7-től számítják, amikor kitört a második kínai–japán háború.[3][4][5][6] A történelemtudósok egy része szerint ugyanakkor ezen két távol-keleti ország katonai konfliktusa még nem terjedt ki a világ több pontjára, így az helyi jellegűnek értelmezhető és a világháború szoros előzményének tekinthető. A háború Európában 1945. május 8-án Németország feltétel nélküli megadásával, míg Ázsiában szeptember 2-án, Japán kapitulációjával fejeződött be. A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd 1942-ben mind a kelet-európai, mind a csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel hetven nemzet vett részt, ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is. A háború kitöréséhez nagyban hozzájárult az első világháború után, a Párizs környéki békeszerződésekkel (versailles-i békeszerződés; trianoni békeszerződés; saint-germaini békeszerződés; sèvres-i békeszerződés) kialakított világpolitikai helyzet. A világháborút végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények. A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a helyi lakosságot, melyek közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriában, a németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában elkövetett visszaélések. A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen, melyek sokszor rengeteg halálos áldozattal jártak, mint Drezda, Hamburg és Tokió esetében. A világháború végén két atombombát dobtak Japánra, ami több százezer ember szörnyű halálát eredményezte. A világháború során több népirtás is történt, de az áldozatok számát és az elkövetés módszerét illetően kiemelkedik a több millió zsidó származású ember életét követelő holokauszt. A világégés után a győztesek Európában a nürnbergi perben, míg a Távol-Keleten a tokiói perben háborús bűnösnek ítéltek német és japán vezetőket. A világháborút a hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelország határait nyugatabbra tolták, és cserébe német területekkel kárpótolták az országot. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új világméretű konfliktus, a hidegháború korszaka kezdődött el. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”.[7] Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében,[8][9] szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye. Hasonló szemléletben írt könyvet Ravasz István is.[10]

Saul fia

A Saul fia (nemzetközi angol címe: Son of Saul) 2015-ben bemutatott magyar filmdráma Nemes Jeles László rendezésében. Az alkotás meghívást kapott a 2015-ös cannes-i fesztivál hivatalos válogatásába, ahol elnyerte a fesztivál nagydíját,[4][5] a 73. Golden Globe-gála díjkiosztó rendezvényén első magyar alkotásként elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjat, a 88. Oscar-gálán pedig elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. 2016. márciusáig több mint 220 972 nézője volt a filmnek a magyar mozikban.[6] 2016 áprilisában megjelent a film DVD és Blu-ray változata.[7]

Tudtad?

A Llewyn Davis világát többek között két Oscar-díjra, három-három Golden Globe-ra és BAFTA-díjra is jelölték, és mások mellett a torontói kritikusok szerint volt a 2013-as év legjobb filmje.

Tudtad?

A hetvenes évek amerikai paranoiafilmjeinek (Magánbeszélgetés, A keserű három napja, A mandzsúriai jelölt) hangulatát és stílusát idéző Halálos mélység megtörtént eseményeken alapuló thriller, amely az összeesküvés elméletek kedvelői mellett az óceán mélységétől rettegőknek is garantáltan izgalmas szórakozást kínál.

Tudtad?

Az olasz Oscar-nak hívott David di Donatello-díjon 12 kategóriában – köztük a legjobb film – jelölték a Éljen a szabadság!-ot, amely egyszerre pezsdítő és rendkívül aktuális vígjáték 2014-ben.

Tudtad?

A Mr. Morgan utolsó szerelme 2011 augusztusában történő forgatása helyszínéül szolgált Párizs, Brüsszel, Köln és Bretagne.

Tudtad?

Az MPC CGI-szakemberei 6 hónapon át dolgoztak Godzilla pikkelyeinek teljes és részletes kialakításán.

Kommentek