Filmek a hangulatodra szabva

Kung Fu Panda 3

6+ karika
Kung Fu Panda 3

Mesterszám

6.910 8.0 5.8
3 825 vélemény alapján

Szerintem

A pandák békés, pocakos lények, és Po valószínűleg fajtája legtökéletesebb példánya. De amikor találkozik elveszettnek hitt apjával, úgy érzi, még sokkal jobb lett körülötte a világ. A két panda együtt kel útra, és vándorol egy csodálatos, védett pandaparadicsomba, ahol csupa kedves, jó fej panda él.

És ez nem mindenkinek tetszik. A gonosz Kai egész Kínában legyőzi a Kung Fu mestereit, és most hőseink lakhelye felé közeleg.

Po nem tehet mást, vérző szívvel félreteszi a nudlistálat, és a falujukban lakó barátságos és kedélyes, esetlen és játékos pandamackókat felkészíti a harcra. Különleges edzésmódszerének köszönhetően, a pandák legyőzhetetlen harcosokká válnak.

Nincs vetítési időpont.

Extra tartalmak

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国),[3] pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gónghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei. Az ország 1949-től kezdve kettéosztva él: a Kínai Népköztársaság, Peking (北京, Pejcsing (Běijīng)) fővárossal, illetve a Tajvan (Taiwan) (台灣) szigetéből és annak környékéből álló Kínai Köztársaság, Tajpej (Taipei) fővárossal. Eleinte az utóbbit ismerték el nemzetközileg (még az ENSZ Biztonsági Tanácsában is tajvani (taiwani) képviselők ültek), ám az 1970-es években tapasztalt amerikai–kínai közeledés után megváltozott a helyzet. Bár ma nem tekintik önálló államnak Tajvant (Taiwant), az amerikai erők mindeddig megakadályozták, hogy a Kínai Népköztársaság bekebelezze. A két állam eltérően fejlődött a 20. század végén. Az élet rengeteg terén más-más szokások alakultak ki. Míg a szárazföldön Mao Ce-tung (Mao Zedong) által 1956 és 1958 között folyamatosan bevezetett egyszerűsített kínai írásmódot használják, Tajvanban (Taiwanban) még mindig a hagyományos írásjegyekkel írnak. Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja, amely már az ókorban önálló kulturális egységet alkotott, és igen fejlettnek számított. Számos, Európában csak jóval később megismert találmány (iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, porcelán, selyem, fogaskerék, stb.) már az ókorban ismert volt Kínában. Az egységes birodalom (i. e. 221-es) megalakulása óta lényegében egységben, a különböző dinasztiák vezetésével és a többi kultúrától elzárva fejlődött egészen a 19. századig, amikor is az angolok félgyarmati sorba taszították. Egészen a 20. század közepéig a különböző nagy- és középhatalmaknak kiszolgáltatva, közben egy rendszerváltást átélve, 1949-ben a szárazföldön ismét beköszöntött az egység, megalakult a jelenleg is fennálló Kínai Népköztársaság, és az ellenzék kiszorult Tajvan (Taiwan) szigetére. Kína ma a világ harmadik katonai, második gazdasági potenciálja, a világ legnépesebb állama (1,4 milliárd lakossal). Jelentős kínai etnikum él a világ különböző területein, elsősorban Délkelet-Ázsiában és a fejlett nyugati államokban. A Kínai Népköztársaság pártállam.

Saolin kungfu

A shaolin (shaolin) szó jelentése: az erdő fái. A kung-fu szó jelentése: idővel megszerzett tudás, jártasság (valamiben), kemény munka, mindig tanulni, nemes. A shaolin kungfu egy több mint 1500 éves kínai harcművészet. Kialakulását számos legenda és történet övezi. A legvalószínűbbnek tekinthető az, hogy buddhista szerzetesek fejlesztették ki elsősorban önvédelem céljából. Egyes leírások és elbeszélések alapján azokban az időkben sok támadás, fosztogatás érte őket, így templomaik és önmaguk védelmére rendszerezték addigi harci tudásokat, melyet az idők folyamán csiszoltak, újabb és újabb stílusokat megalkotva. A shaolin szerzetesek sokáig a külvilágtól teljesen elszigetelve éltek, buddhista hagyományokat ápolva. Hosszú évszázadokig nem nyitották meg kapuikat és a belépő fiatalok, és gyermekek jellemzően a kolostor kapui mögött élték le életüket. A régi időkben, és egyes vidéki kisvárosokban, falvakban mai napig dicsőségnek számít, ha egy gyermek shaolin szerzetesnek áll. A legfiatalabbak már négyéves korukban bevonultak szerzetesnek, és mikor az 1900-as évek közepe felé nyílni kezdek a kolostorok kapui, kezdett elterjedni, hogy a fiatalok tizennyolc évesen eldönthették, hogy egyáltalán kívánják-e folytatni a tanulást, avagy a kolostorban maradnak-e, vagy világi szerzetesként élik tovább életüket. Természetesen, nem szabad azt hinni, hogy csak az tanulhatott Kung-Fu-t, aki szerzetes volt. Mindenki számára nyitottak voltak a kapuk, léteztek iskolák, de természetesen ahhoz, hogy valaki Shaolin szerzetes legyen, értelem szerűen kolostorban kellett élnie. Ma már számos világi Shaolin szerzetes "létezik", és egy-egy versenyt meglátogatva talán nekünk, " mezei haladóknak" is szerencsénk lehet személyesen is találkozni néhány nagymesterrel. Magyarországon azonban csak az 1990-es években kezdődött meg a Shaolin oktatása, kezdetben pedig, ahogy napjainkban is, sokan összekeverik más küzdősporttal, harcművészettel. A Shaolin Kung-Fu egyik ismertetője, hogy a harcművész nem csak kezeket és lábakat használ, hanem fegyvereket is. Mozdulatai általánosságban véve és leegyszerűsítve jóval lágyabbak, illetve a harcművész mozgás közben (ismétlem, általánosságban!) nagyobb teret jár be és különféle ugrásokat végezhet. Fontos kiemelnem, hogy ezek a jellemzők nem csak a Shaolin Kung-Fu-ra nézve állják meg a helyüket, illetve bizonyos állatstílusokat megvizsgálva tapasztalhatjuk, hogy ezek az állítások egyes stílusoknál kiemelten nem valósak. (Például említeném a Medve-stílust, melyre nem jellemző az ugrás, avagy a Darut, mely például nem jár be nagy teret.) A kung-funak számtalan stílusa létezik, és talán csak a legnagyobb mesterek tudnának megközelítő számokat mondani. Általában véve két fő csoportba oszthatóak, ezek a Wu Dang és a Shaolin. Ugyan ezek tovább bonthatóak, de szempontunkból lényeges az, hogy a Shaolin két fő iránya az déli, amely inkább ütéseket használ, és az északi, amely inkább rúgásokban gazdag. A kung-fu stílusok másik csoportosítása a külső és belső. A külső stílusok először nagyobb hangsúlyt fektetnek a fizikai felkészítésre és a technikákra, majd az idő előrehaladtával ismertetik meg a tanulót a stílus spirituális részével, míg a belső stílusok épp a belső értékek fejlesztésével kezdik. A kungfuban nemritkán találkozhatunk fegyverekkel, állatstílusokkal. Jellegzetes fegyverek: jien (ejtsd: tyien), azaz egyenes kard, legyező, tao, azaz szablya, 9 részes lánckorbács stb. A kungfut gyakorló személy testfelépítése és képességei alapján állatstílust is szokott kapni, amely többek között lehet tigris, kígyó, fecske, sárkány, daru, béka, sas, majom, sáska, stb. Kb. 500-féle állatstílus létezik, így tehát mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. A fegyverrepertoár is hasonlóan széles, de az alapokat mindenki a 18 alapfegyverrel sajátítja el. Egy fegyver (legyen az kuen, azaz bot, háromágú bot stb.) teljes megtanulásához egy év szükséges; a kungfu megtanulásához viszont egy élet is kevés. A Saolin kungfu fő eleme a chi energia használata.

Tudtad?

Darren Aronofsky, A Noé rendezője azt mondta, a filmben nincsenek igazi, élő állatok, amiket látunk, azok CGI technikával készült filmtrükkök.

Tudtad?

A Monty Python forradalmasította és népszerűvé tette azt a típusú angol abszurd humort, amin azóta már generációk nőttek fel.

Tudtad?

A Szörny mentőakció a Rainmaker Entertainment első filmje, ami mozikba került, ráadásul 3D-ben.

Tudtad?

A Walter Mitty titkos élete c. filmben a főszerepre alkalmasnak vélték Jim Carrey-t, Owen Wilsont, Mike Myers-t és Sacha Baron Cohen-t is, de végül Ben Stiller kapta meg azt.

Tudtad?

Michael Fassbendert a Frank című filmben tőle rendkívül szokatlan szerepben láthatjuk. A színész szürreális alakításában énektudását is megcsillogtatja.

Kommentek