Filmek a hangulatodra szabva

Stefan Zweig: Búcsú Európától

12+ karika
Stefan Zweig: Farewell to Europe

Mesterszám

7.310 7.8 6.8
64 vélemény alapján

Szerintem

Jelenetek a híres író, Stefan Zweig életének utolsó éveiből, aki hírnevének csúcspontján, 1936-ban emigrációba kényszerül, s hat évvel később öngyilkos lesz. Történet a régi otthon elveszítéséről és egy új otthon kereséséről. Egy menekült története – egy hajdani menekülté, aki ma a világ egyik leggyakrabban olvasott német nyelvű írója.

„Úgy vélem, hogy az útlevelek és az országhatárok egyszer majd a múlté lesznek. Kétlem ugyanakkor, hogy ezt mi magunk még megérnénk” – fogalmazza meg reményeit Európa jövőjéről Zweig a filmben.

Nincs vetítési időpont.

Extra tartalmak

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati ötöd részét teszi ki. Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 508 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld közel tizenötödét teszi ki. Népesség alapján a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666,5 millió főre becsülték, ami a Föld akkori népességének kilencede. Az európai civilizáció a gyarmatosítás és az európai népek kivándorlása révén más kontinensekre is kiterjedt, így az európai kultúrkör fogalma Európán kívül az észak-amerikai geopolitikai régió, valamint Ausztrália és Új-Zéland kultúráját is magában foglalja. A kontinens kifejezés gyakran csak a földrész összefüggő szárazföldi területeit jelenti a vele szomszédos szigetek nélkül, ezt főleg a szigeteken (pl. Nagy Britannia) élők szokták használni, mikor Európa kontinentális részére utalnak.

New York

New York az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb városa. Az amerikai kontinens 2. legnagyobb városa. Központja a New York-i agglomerációnak, amely világviszonylatban is a legnépesebbek közé tartozik. A világ vezető globális városa. Az USA és a Föld első számú üzleti, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, kutatási és fejlesztési, technológiai, média-, művészeti és szórakoztatóipari központja. A világ legnagyobb és legjelentősebb pénzügyi központja. Tőzsdéje a legnagyobb a világon. Londont és Tokiót megelőzve a világgazdaság legmeghatározóbb centruma. Itt található az ENSZ, és a világ legjelentősebb transznacionális vállalatainak és legnagyobb bankjainak a székhelye is. A világ egyik leglátogatottabb városa és a legtöbb GDP-t termelő város is egyben. Igen sokrétű és világhírű kulturális élete miatt a Föld kulturális fővárosaként is szokás emlegetni. London, Párizs és Milánó mellett egyike a világ négy nagy divatfővárosának. A globális zeneipar és a nemzetközi diplomáciai élet legfontosabb központja. Repülőtere – a John F. Kennedy nemzetközi repülőtér – az egyik legforgalmasabb a világon és az Egyesült Államok vezető légikikötője a nemzetközi légi utasforgalom tekintetében. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában; szárazföldi területe 789 km², lakossága az agglomeráció nélkül 8 453 558 fő.[3][4][5][6] Az azonos nevű tagállamban található, a tőle való megkülönböztetés végett hívják még New York Citynek, illetve (az állam megjelölésével) New York, New Yorknak. Közkedvelt elnevezése még a Big Apple (Nagy Alma), de utalnak rá úgy is, hogy A város, amely soha nem alszik. Öt nagy kerületre osztható, amelyek a következők: Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens, és Staten Island – amelyek egyben New York állam megyéi. A városban több mint 800 nyelvet beszélnek, amivel nyelvi szempontból a legsokszínűbb.[7] A New York-i agglomeráció 19,1 milliós lakosságával (17 400 km²), az USA legsűrűbben lakott területe, és része az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatal által meghatározott New York–Newark–Bridgeport összetett statisztikai területnek, mely több mint 22 millió lakossal a legnépesebb az országban. 1624-ben alapították holland telepesek Új-Amszterdam néven[8], majd 1664-ben angol fennhatóság alá került.[9] Később kapta a New York nevet az angliai York hercege, Jakab (James) tiszteletére. 1785 és 1790 között az USA fővárosa is volt.[10] Az ország legnagyobb városa 1790-től.[11] New York számos körzete, nevezetessége vált ismertté a külföldiek számára is az idők folyamán. A Szabadság-szobor bevándorlók millióit köszöntötte, amikor hajójuk megérkezett az öbölbe a 19. század végén, és a 20. század elején. A Times Square-t gyakran emlegetik a Világ kereszteződéseként is, ami találó név, hiszen ez az egyik legforgalmasabb a világon. New York pénzügyi központja, a Wall Street Alsó Manhattanben, amelyet a világ legfontosabb pénzügyi központjaként tartanak számon.[12][13][14][15][16][17] Végül, de nem utolsósorban, a világ vezető tőzsdéje, a New York Stock Exchange is itt található. Számos főiskola és egyetem található New Yorkban: Columbia Egyetem, New York Egyetem és a Rockefeller Egyetem, amik a világ legnívósabb oktatási intézményei közé tartoznak.[18] 2003. évi bruttó bevétele 488,8 milliárd dollár volt, amivel a városok rangsorában az első helyre került; az USA-tagállamok közül csak ötnek volt nagyobb bevétele, sőt a világ országai közül is csak tizenötnek.

Tudtad?

Az olasz Oscar-nak hívott David di Donatello-díjon 12 kategóriában – köztük a legjobb film – jelölték a Éljen a szabadság!-ot, amely egyszerre pezsdítő és rendkívül aktuális vígjáték 2014-ben.

Tudtad?

A Rio 2-ben Eva, Bebel Gilberto karakterét borzasztó, fahangú énekesnek alkották meg, pedig a színésznő valójában rendkívül jó énekesnő, és igen elismert előadóművésznő.

Tudtad?

A Szexvideó című filmben vállalt először valóban meztelen jeleneteket Cameron Diaz.

Tudtad?

Megan Hilty játszotta Glindát a Wicked című musicalben, ami az Óz alapsztorijára épül, 2014-ben pedig a Visszatérés Óz birodalmába című animációs filmben adja a Kínai hercegnő hangját.

Tudtad?

Először majdnem Martin Scorsese rendezte a Téli mesét, de később meghátrált és kijelentette: "Ezt képtelenség megfilmesíteni!"

Kommentek