Filmek a hangulatodra szabva

Budapest Noir

16+ karika
Budapest Noir

Mesterszám

7.010 - 7.0
41 vélemény alapján

Szerintem

1936-ban járunk, a háború előtti Budapesten, Gömbös Gyula halála után, holtan találnak egy zsidó származású lányt. Gordon Zsigmond újságíró és kedvese, Eckhardt Krisztina a tettes nyomába ered, de nemsokára szembesülniük kell azzal, hogy sokkal többen akadályozzák, mint segítik őket. A rejtélyt ugyanis körüllengi a politika, a korrupció és a szex.

Vetítések

  10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 Éjsz.
AGORA – Savaria Filmszínház 95 p          szink.
19:50
      
Cinema City Allee 95 p      szink.
15:40
    szink.
20:00
 szink.
22:00
   
Cinema City Aréna 95 p    szink.
13:40
 szink.
15:50
  szink.
18:00
 szink.
20:10
     
Cinema City Campona 95 p        szink.
17:15
        
Cinema City Duna Plaza 95 p       szink.
16:30
         
Cinema City Győr Plaza 95 p         szink.
18:30
       
Cinema City Sopron 95 p      szink.
15:30
          
Cinema City Westend 95 p     szink.
14:30
   szink.
18:30
       
Művész mozi 95 p        szink.
17:15
        
Puskin 95 p      szink.
15:00
  szink.
18:00
       
Toldi 95 p     szink.
14:00
           
Uránia Nemzeti Filmszínház 95 p       szink.
16:15
         
Extra tartalmak

Budapest

Budapest[5] Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa. Budapest az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. Emellett Pest megye székhelye is, bár közigazgatásilag nem része annak. 2011-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt az ország legnépesebb városának. Területe mintegy 525 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is első az ország települései között. Budapest története a keltákig nyúlik vissza, mivel a város eredetileg kelta település volt. A rómaiak által létrehozott, a Danubius folyó jobb partján fekvő Aquincum és a bal parti Contra-Aquincum volt Pannonia provincia székhelye. A magyarok a 9. században érkeztek erre a területre. Az első általuk létrehozott települést a mongolok 1241 és 1242 között, a tatárjárás során teljesen kifosztották és elpusztították. A 15. században a helyreállított város lett a magyarországi reneszánsz humanizmus központja. Ezt követően százötven évnyi török hódoltság telepedett a városra és csak a 18-19. században tudott újra fejlődni, ezt fokozta, hogy a kiegyezést követően Bécs mellett az Osztrák–Magyar Monarchia fővárosa volt. 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, ekkor jött létre Budapest. Ebben az időben épültek a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá. Budapest kedvelt idegenforgalmi célpont is, 2012-ben 4 821 600 turista kereste fel, ezzel az Euromonitor International felmérése szerint a világ 27. és Európa 7. leglátogatottabb városa.[6] Budapesten több világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, amely a második legrégebbi a világon a londoni után. Turisztikailag jelentősek még a város Duna-hídjai, valamint gyógyfürdői, mivel Budapest a világ legtöbb gyógyfürdővel rendelkező fővárosa. Itt található még a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája (a Dohány utcai), valamint a magyar Országház is, amely a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete, és a Szent Korona jelenlegi otthona. Budapest Közép-Európa egyik pénzügyi központja[7] és a világ 100. legnagyobb GDP-jét termelő városa.[8] Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. „legidillibb európai város”.[9] A UCityGuides a világ 9. legszebb városának sorolja.[10] A befolyásos amerikai Condé Nast Traveler utazási magazin által megkérdezett 1,3 millió személy véleménye alapján „Budapest a világ második legjobb városa”.[11] A magyar főváros továbbá egyike Európa 10 legkedveltebb bevásárlóvárosának az Economist magazin kutatásai szerint, ugyanis itt található Közép- és Kelet-Európa legtöbb bevásárlóközpontja.

Dobó Kata

Dobó Kata, születési neve Kovács Katalin (Győr,[1] 1974. február 25. –) magyar színésznő. Kovács Katalin néven született 1974-ben Győrben. Mivel édesapja katonatiszt volt, sokat költözött a család. Éltek Kijevben, Lentiben, végül Budapestre, Békásmegyerre költöztek.[1] Érettségi után felvételizett a bölcsészkarra, de nem vették fel. Saját lábára akart állni, ezért dolgozott például titkárnőként is. Egy neves divatstúdió modellversenyére jelentkezett, ahol beválogatták a profi modellképző kurzusukra. Több magazinban szerepelt modellként, majd Németországba szerződött, ahol katalógusokban szerepelt.[1] 1995-ben egy véletlen folytán (azt hitte modellválogatóra megy) került be az Éretlenek című sorozat szereplői közé. Az igazi hírnevet az A miniszter félrelép című film hozta meg számára 1997-ben, ahol Marosi Tündét alakította.[1] 1997-ben felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetemre is, ahol kétszer halasztott, majd csak az első évfolyamot végezte el. Később az Egyesült Államokba utazott és Hollywoodban tanult színészmesterséget.[1] Az utóbbi években szerepelt vendégként a Karinthy Színház, a Pinceszínház, a Játékszín, az Átrium Film-Színház előadásaiban.[2] 2008-2014 között a Békéscsabai Jókai Színházban is fellépett.[3] 2012-ben született meg kislánya, Szofi, akinek édesapja Gulyás Levente, zenész.[1]

Kulka János (színész)

Átirányítás ide:

Tudtad?

A Pofázunk és végünk egyik jelenetében, amikor Ice Cube Santiagonak, Miggsnek és Codynak beszél Benről, azt mondja: "Ez egy jó nap volt", ezzel utal egyik ismert számára, az It Was A Good Day-re.

Tudtad?

David Michôd rendező Eric karakterét kifejezetten Guy Pearce színészre írta az Országúti bosszú című filmben.

Tudtad?

A Justin Bieber - Belive című koncertfilmet mindössze három napig játszották az ausztráliai mozikban.

Tudtad?

James Gray segített a Vérkötelék rendezőjének, Guillaume Canet-nak lefordítani a forgatókönyvet franciáról angolra.

Tudtad?

A Tessék mosolyogni! c. film képviselte Grúziát a 2013-as Oscar díjátadón, a Legjobb külföldi film kategóriában.

Kommentek