Filmek a hangulatodra szabva

Egy német sors

12+ karika
Ein deutsches Leben

Mesterszám

- - -
 

Szerintem

Bár Brunhilde Pomsel mindig mellékszereplőként definiálta magát, akit egyáltalán nem érdekel a politika, mégis ő az egyetlen ma élő személy, aki közel állt a világtörténelem egyik legnagyobb bűnözőjéhez. A ma 105 éves Pomsel gyors- és gépíró titkárnőként dolgozott Joseph Goebbels náci propagandaminiszter alatt. Életében visszatükröződnek a 20. század jelentős történelmi fordulatai: az őrült húszas évek Berlinjében Pomsel egy zsidó ügyvéd titkárnője volt, aki 1933-ban emigrált. Ezután egy jobboldali nacionalista frontharcos veterán emlékiratait gépelte, majd egy náci párttag barátja szerzett neki állást a berlini rádiónál. A posztot úgy kaphatta meg az „apolikus” Pomsel, hogy ő is belépett az NSDAP-be.

A film arra kényszeríti nézőit, hogy feltegyék maguknak a kérdést: ők mit tettek volna a helyében? Feláldoznák minden erkölcsi elvüket a karrierjük érdekében?

Nincs vetítési időpont.

Extra tartalmak

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb[1] és legtöbb halálos áldozattal járó[2] fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az 1939. szeptember 1-jei, Lengyelország elleni német támadáshoz köthető. A háborút azonban egyesek már 1937. július 7-től számítják, amikor kitört a második kínai–japán háború.[3][4][5][6] A történelemtudósok egy része szerint ugyanakkor ezen két távol-keleti ország katonai konfliktusa még nem terjedt ki a világ több pontjára, így az helyi jellegűnek értelmezhető és a világháború szoros előzményének tekinthető. A háború Európában 1945. május 8-án Németország feltétel nélküli megadásával, míg Ázsiában szeptember 2-án, Japán kapitulációjával fejeződött be. A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd 1942-ben mind a keleti, mind a csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel hetven nemzet vett részt, ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is. A háború kitöréséhez nagyban hozzájárult az első világháború után, a Párizs környéki békeszerződésekkel (versailles-i békeszerződés; trianoni békeszerződés; saint-germaini békeszerződés; sèvres-i békeszerződés) kialakított világpolitikai helyzet. A világháborút végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények. A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a helyi lakosságot, melyek közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriában, a németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában elkövetett visszaélések. A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen, melyek sokszor rengeteg halálos áldozattal jártak, mint Drezda, Hamburg és Tokió esetében. A világháború végén két atombombát dobtak Japánra, ami több százezer ember szörnyű halálát eredményezte. A világháború során több népirtás is történt, de az áldozatok számát és az elkövetés módszerét illetően kiemelkedik a több millió zsidó származású ember életét követelő holokauszt. A világégés után a győztesek Európában a nürnbergi perben, míg a Távol-Keleten a tokiói perben háborús bűnösnek ítéltek német és japán vezetőket. A világháborút a hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelország határait nyugatabbra tolták, és cserébe német területekkel kárpótolták az országot. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új világméretű konfliktus, a hidegháború korszaka kezdődött el. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”.[7] Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében,[8][9] szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Németország

Németország (németül: Deutschland) vagy hivatalosan nevén Németországi Szövetségi Köztársaság (németül: Bundesrepublik Deutschland), egy szövetségi köztársaság Közép-Európában. Az Európai Unió legnépesebb országa és legerősebb gazdasága. Területe alapján a világ 61., Európa 7. és az Európai Unió 4. legnagyobb országa. Északon Dánia, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia határolja. A 21. századi Németország egy globális nagyhatalom a világ negyedik vezető gazdaságával. Világszerte vezető szerepet tölt be számos ipari és technológiai ágazatban, és a világ harmadik legnagyobb exportőre és importőre egyben. Németország az emberi fejlettségi indexe alapján a világ negyedik legfejlettebb országa. A Német Szövetségi Köztársaság az egyik alapítótagja volt az Európai Gazdasági Közösségnek 1957-ben és az Európai Uniónak 1993-ban. Németország része a schengeni a euróövezetnek, továbbá tagja az Egyesült Nemzeteknek, a NATO-nak, a G7-nek (korábban a G8-nak), a G20-nak és az OECD-nek is.

Nemzetiszocializmus

A nemzetiszocializmus (németül: Nationalsozialismus), vagy nácizmus elsősorban az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ideológiájára, illetve Németország 1933 és 1945 közötti Hitler-kormány időszakának politikájára, gyakorlatára utal. A két világháború közötti időszak és a második világháború korszakának szélsőjobboldali ideológiái közé sorolható, az olasz fasizmussal együtt a nemzetközi fasizmus egy változata. Más országokban kialakult szélsőjobboldali ideológiák példájául szolgált, illetve ezen politikai mozgalmak hatalomra jutását aktívan segítette. A nemzetiszocialista berendezkedést később az elfoglalt területekre (például Ausztria, Cseh–Morva Protektorátus, Lengyel Főkormányzóság) is kiterjesztették. Ideológiájának fő jellemzői a pángermán sovinizmus, rasszizmus és antiszemitizmus, kiindulópontja a szociáldarwinizmus volt, az az elképzelés, miszerint az emberi fajok közötti versenyben a legrátermettebbnek kell fennmaradnia, a többieknek pusztulás vagy alávetettség a sorsa. A germánokat, az úgynevezett északi fajt tekintették a legtisztább árja fajnak, amely uralkodásra hivatott. Ezen az alapon úgynevezett népközösség (Volksgemeinschaft) létrehozását tűzték ki célul, amely minden, fajilag megfelelő németet magában foglal, és elutasították a marxista osztályelméletet, ami a különböző társadalmi osztályoknak a nemzeti határokon átnyúló összefogását vallotta. A nácizmus fő ellenfelének a kommunizmust tekintették, de szavakban elutasították a kapitalizmust is, egyfajta harmadik utat hirdetve, de a gyakorlatban határozottan védve a („fajilag” megfelelő kezekben lévő) magántulajdont és a német nagytőke érdekeit. A náci párt elődje az 1919 januárjában alakult pángermán és antiszemita Német Munkáspárt volt. Adolf Hitler a húszas évek elején szerezte meg ennek vezetését, és ezután kapta a párt végleges nevét (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP). A párt 1920-ban elfogadott Nemzeti Szocialista Programja az egyesült Nagy-Németország létrehozását, a zsidók állampolgárságának megvonását, földreformot és néhány iparág államosítását követelte. Hitler 1924-ben a Mein Kampf-ban részletesen kifejtette ideológiájának alapjait, az antiszemitizmust és az antikommunizmust, a parlamenti demokrácia megvetését és Németország területi expanziójának jogosságát. 1933-ban Hitler – a közkeletű tévedéssel ellentétben, nem parlamenti választások eredményeképpen, hanem a német hatalmi elit belső kompromisszumának révén – kancellár lett, és Németországot hamarosan egypárti állammá szervezte, ahol a nemzetiszocializmus ideológiájának megfelelően a „fajilag nem kívánatos elemeket” és a politikai ellenzéket kiszorították, üldözték, végül túlnyomó részüket fizikailag megsemmisítették. Ez a politika a holokauszthoz, majd Németország második világháborús teljes vereségéhez vezetett. A második világháború után a nemzetiszocializmus új híveit neonáciknak nevezik.

Tudtad?

Habár Felicity Jones középiskolás tinilányt alakít a Kísértés c. filmben, valójában 28 éves volt a forgatás alatt, a film megjelenésekor pedig 30.

Tudtad?

Az Aura c. film alacsony költségvetéssel, állami támogatás nélkül, az alkotók összefogásának eredményeképpen jött létre.

Tudtad?

Bill Murray karakterneve A Grand Budapest Hotel című filmben szándékosan lett M. Ivan, ami magyar Mi van? kérdésre hajaz.

Tudtad?

A Csingiling és a kalóztündér az ötödik Csingiling mozi a Disney tündérmese sorozatában.

Tudtad?

A Bérgavallér azon ritka filmek közé tartozik, amelyekben szerepel Woody Allen, de nem ő volt a rendező.

Kommentek