Filmek a hangulatodra szabva

Kincsem

12+ karika
Kincsem

Mesterszám

7.510 7.5 7.5
304 vélemény alapján

Szerintem

Blaskovich Ernő mindenét elveszítette a szabadságharc után. Céltalan, kicsapongó életet él, amikor egy nap megjelenik élete nagy lehetősége, Kincsem, a csodaló, amivel sikert sikerre halmoz az európai lóversenypályákon.

A sors tálcán kínálja neki az elégtételt; nemes küzdelemben győzheti le ősi ellenségét, von Oettingen bárót. Egyre durvuló rivalizálásukat azonban bonyolítja, hogy Ernő menthetetlenül beleszeret Klara von Oettingenbe, apja gyilkosának lányába. Vajon mi lesz végül számára a fontosabb, a szerelem vagy a bosszú?

Vetítések

  10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 Éjsz.
Cinema City Aréna 121 p      szink.
15:00
          
Extra tartalmak

Nagy Ervin (színész)

Átirányítás ide:

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia (vagy Ausztria-Magyarország, németül: Österreichische-Ungarische Monarchie vagy Österreich-Ungarn) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség volt Közép-Európában.[3] Két fele a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság volt, melyek a közös uralkodó és a közös ügyként igazgatott külügy, hadügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek által összekapcsolt önálló államok voltak. Az Osztrák–Magyar Monarchia Ferenc József szerint csak és kizárólag három ember egyezkedése és tárgyalásai (kiegyezés) közepette jött létre: „Deák, Andrássy és jómagam”[4] Az erről szóló törvényt Ferenc József magyar király (egyúttal osztrák császár) 1867. július 28-án szentesítette. A Monarchia többnemzetiségű állam volt, nemzetiségei közül a német nyelvű osztrákokon és a magyarokon kívül a fontosabbak a különböző szláv népek (lengyelek, ukránok, csehek, szlovákok, szlovének, horvátok, szerbek, bosnyákok), a románok és az olaszok voltak. A Magyar Királyság államszerkezete modern történelmi fejlődése, és a 19.században követett modellje alapján Angliához (Később Egyesült királyság) és Franciaországhoz hasonlóan unitárius állam (azaz ún. egységállam) volt, míg a Lajtán túli területek Ausztria történelmi fejlődése és modellje alapján föderatív állam volt, (akárcsak az 1871-ben létrejött Németország) amelyet az uralkodóház, a hadsereg és pár központi intézmény tartott össze. A nemzetiségeket és mozgalmaikat azonban a kiegyezés politikai-közjogi építményéből teljes egészében kihagyták. Azonban Ausztriában a szövetségi államszerkezetének jóvoltából nemzetiségi elitek egy jelentős részét hatékonyan integrálták a politikai rendszerbe (több osztrák, sőt közös miniszter is lengyel vagy cseh volt), Magyarország nyugat-európai típusú unitárius azaz "egységállami" államszerkezeti berendezkedése viszont a nemzetiségi vezetők szinte teljes kiszorítását célozta. Mindezek ellenére unikumnak számított a korabeli Európában, hogy etnikai kisebbségeket képviselő politikai pártok indulhattak az országgyűlési választásokon, és gyakran be is jutottak a Magyar parlamentbe. Fontos megjegyezni, hogy az I. világháború előtti Európában kizárólag Ausztriában és Magyarországon deklarálták és alkottak törvényt a kisebbségi jogokról. Mindennek fontos szerepe volt abban, hogy 1918-ra, az elvesztett első világháború befejezéséig a Monarchiának és két alkotóelemének belső kohéziója teljes egészében megszűnt, és végül a Monarchia nem egyszerűen két alkotóelemére bomlott fel, hanem területén új államok sora jött létre. Az Osztrák–Magyar Monarchia 621 538 km2-es területével[5] Európa második legnagyobb méretű állama Oroszország után, 51 milliós népességét tekintve[6] pedig Európa harmadik legnépesebb állama volt az Orosz Birodalom és a Német Császárság után. Ausztria-Magyarország 1910-től Franciaországot megelőzve a világ negyedik legnagyobb gépgyártójává és gépipari exportőrévé vált az Egyesült Államok Németország és az Egyesült Királyság után.[7] Elektrotechnikai és villamosipari termékek (elektromos háztartási eszközök, gyáripari elektromos eszközök , valamint generátorok gőzturbinák transzformátorok) piacán pedig a világ harmadik legnagyobb gyártója és exportőre volt, az Egyesült Államok és Németország után.[8][9]

Tudtad?

Tudtad, hogy az első sorozat, amit Jamie Oliver csinált, a BBC Pucér szakács (1998–1999) című műsora volt?

Tudtad?

Miguel Ferrer az 1987-es és a 2014-es Robotzsaruban is szerepel.

Tudtad?

Jared Leto 13 és fél kilót fogyott a Mielőtt meghaltam című filmben nyújtott alakításáért, amiért meg is kapta a Legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat.

Tudtad?

A Szörny mentőakcióban ahol Scorch ráírja a nevét a padlóra, rajta kívül rengeteg kitalált karakter autogramja volt látható, pl. : ALF (1986), Bender, E.T., EVA, Godzilla (1954), Goku, Kal-El, Mulder, Tinkey Winkey, Venom, Wall-E és Zaphod Beeblebrox.

Tudtad?

Bruce Willis 3 millió dollárt kapott volna négy forgatási napért az The Expendables – A feláldozhatók 3. című filmben, de kevesellte az összeget, ezért Stallone inkább lecserélte a karaktert Harrison Fordra.

Kommentek