Filmek a hangulatodra szabva

Madame

12+ karika
Madame

Mesterszám

6.010 7.1 4.9
25 vélemény alapján

Szerintem

Anne and Bob bízva abban, hogy így talán új színt vihetnek megfásult házasságukba, a romantikus Párizs egy mesés kastélyába költözik. Miközben az első nagyszabású, fényűző vacsorát tervezik, a ház úrnője észreveszi, hogy mindössze tizenhárom teríték van az asztalon, ez pedig rossz ómen. Éppen ezért megkéri a szobalányt, Mariat, hogy erre az estére változzon át egy tehetős spanyol úrnővé, és igyekezzen jó benyomást tenni a többi vendégre. Az alakítás olyan jól sikerül, hogy egy dúsgazdag vendég azonnal beleszeret a kissé ügyetlen ám csupa szív nőbe.

Vetítések

  10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 Éjsz.
Cinema City Allee 91 p  szink.
11:00
   szink.
15:30
          
Cinema City Westend 91 p        szink.
17:30
        
Puskin 91 p    fel.
13:15
     fel.
19:00
      
Tabán Artmozi 91 p       fel.
16:15
         
Extra tartalmak

Franciaország

Franciaország, hivatalosan Francia Köztársaság (franciául: la France vagy République française) egy független ország. Központi területe Nyugat-Európában helyezkedik el, de világszerte rendelkezik megyékkel és területekkel. A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a territóriumot hatszögletű alakja miatt a franciák gyakran emlegetik l'Hexagone (magyarul a hatszög) néven. Szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Suriname-mal és Sint Maartennel. Franciaországot és Nagy-Britanniát a La Manche-csatorna alatt futó Csalagút köti össze. Franciaország a legnagyobb területű nyugat-európai ország és a második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezettel rendelkezik, mely több mint 11 millió négyzetkilométer területű. Franciaország egységes elnöki köztársaság. Legfőbb eszméi a Emberi és polgári jogok nyilatkozatában vannak összefoglalva. A 18. és 19. században az ország a kor egyik legnagyobb gyarmattartó birodalma volt, hatalmas területekkel Afrikában és Délkelet-Ázsiában és számos szigettel a Csendes-óceánban. Franciaország fejlett állam, amely a forrástól függően a világ ötödik vagy hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Évi 82 millió turista látogatja, ezzel a legkeresettebb ország a világon. A nemzetközi politikában jelentős szerepet vállal. Alapító tagja az Európai Uniónak és az ENSZ-nek és Biztonsági Tanácsának, tagja a Frankofóniának, a G8-nak, az OECD-nek, a NATO-nak és a Latin Uniónak. Franciaország 1966-tól 2009-ig nem volt tagja a NATO katonai szervezetének. Az ország nukleáris fegyverekkel is rendelkezik. A bortermelésről és a konyhájáról méltán híres Franciaország Nyugat-Európában terül el. Az országot nagyobbrészt természetes határok szegélyezik: nyugaton és délen tengerek, délnyugaton és délkeleten pedig hegységek. Földrajzi arculata változatos, mezők, erdőségek, hegységek és tengerpartok egyaránt jellemezik területét. Délkeleti szomszédja Monaco, egy apró, független állam, amely erős szálakkal kötődik Franciaországhoz. A klíma viszonyok lehetőséget biztosítanak a búza, a kukorica, a gyümölcs, és a szőlő termelésére is. A roppant fejlett mezőgazdaság mellett az ipar a vezető ágazat, amelyen belül kiemelt fontossággal bír a gépkocsi, a repülőgép, és a vasúti járművek gyártása. ↑ http://www.insee.fr/fr/themes/tableau.asp?ref_id=NATnon02145 ↑ Ezen adat Franciaország törzsterületének és Guadeloupe, Martinique, Francia Guyana és Réunion francia tengerentúli megyék adatainak összessége. Franciaország törzsterületének lakossága 64.011.000 fő volt a 2014. május 1.-ei havi becskés során. ↑ http://ee.france.fr/hu/information/franciaorszag-klimaja-foeldrajzi-jellemzoi

Harvey Keitel

Harvey Keitel (USA, New York, Brooklyn, 1939. május 13. –) Oscar-díjra és Golden Globe-díjra jelölt amerikai színész. Tartalomjegyzék 1 Élete 1.1 Gyermekkora 1.2 Korai évei 1.3 '70-es évek 1.4 '80-as évek 1.5 Thelma és Louis, Bugsy és a Kutyaszorítóban 1.6 '95-től napjainkig 1.7 Magánélete Élete[szerkesztés] Gyermekkora[szerkesztés] Harvey Keitel 1939. május 13-án született, harmadik gyerekként. A család Brooklynban élt, ahol a környékbeliek olaszok, írek és zsidók voltak. Keitelék az utóbbi kisebbséghez tartoztak. A papa lengyel volt, aki kalapkészítőként dolgozott, a mama egy gyorsétkezdében volt felszolgáló. Harvey ebben a környezetben nőtt fel, ahol a hithű askenázi zsidók életet élte. Gyerekkorában James Dean vagy Marlon Brando egyfajta ideállá váltak számára, a szülők legnagyobb megbotránkozására. Az ő világuk szűkebb volt, amiből Harvey ki akart törni. A szakközépiskolában igen népszerű volt, osztályelnökké választották, de elégedetlen tanárnője új szavazást rendelt el, ami persze az ő szája íze szerint alakult. Keitel egy ideig dühöngött, aztán az iskolát is kerülte, amiből végül az következett, hogy kirúgták. 16 évesen belépett a haditengerészethez. Korai évei[szerkesztés] Leszerelés után Harvey többféle munkával próbálkozott. Éveken át bírósági rajzoló volt (mivel az amerikai tárgyalótermekben tilos fényképezni), de megpróbálkozott a női cipők eladásával, míg végül beiratkozott az Actor’s Studióba. Stella Adler és Lee Strasberg láthatott valamit benne, hiszen nem akárkit szoktak a szárnyaik alá venni. Harvey 1965-ben észrevett egy újsághirdetést, amelyben egy New York-i filmrendező keresett szereplőket a Ki kopog az ajtómon? (1967) című produkcióhoz (mellesleg a rendező Martin Scorsese volt). Ez volt a kezdete a Keitel-Scorsese hosszútávú együttműködésének (Aljas utcák (1973), Alice már nem lakik itt (1974), Taxisofőr (1976), Zuhanás a szerelembe (1984), Krisztus utolsó megkísértése (1988)). Közben persze meg kellett szereznie a színészi gyakorlatot. Off-off-off-Broadway kávéházban és kisebb színpadokon lépett fel. Scorsesével harmadik közös filmjük, az Aljas utcák (1973) volt, ami ismertté tette Keitelt és Robert De Nirót (akivel megintcsak több filmben játszott). '70-es évek[szerkesztés] Robert De Niróval a Taxisofőrből Folytatta Scorsesével a filmeket, az Alice már nem lakik itt és a Taxisofőr szintén Harvey tehetségét demonstrálására, hiszen megkapta a New York-i Filmkritikusok legjobb mellékszereplőjének második helyezett díját. Kezdett sikeres lenni, de ez nem azt jelentette, hogy mindent megengedhet magának. Ugyan Francis Ford Coppola őt szemelte ki az Apokalipszis most (1979) főszerepére, de Keitel ellenkezett a rendezővel, aki a forgatás kezdete előtt elzavarta őt a Fülöp-szigetekről, ezért Martin Sheen vette át a szerepet. Harvey nem vette szívére a dolgot, ezért inkább Ridley Scott produkciójában, a Joseph Conrad regényéből készült Párbajhősök (1977) című filmben nyújtott jelentős alakítást. A '70-es évek végén még játszott, Richard Pryorral a Jó barátokban (1978) és Martin Sheennel a Sasszárnyban (1979). A '70-es évek végére Keitel, rendesen belecsöppent Hollywood világába, és most már a közönség is kezdte felismerni. '80-as évek[szerkesztés] A '80-as évek mégse úgy indult, a hogy Harvey szerette volna, rendre elkerülték a főszerepek és mintegy tíz éven át nem sikerült megint reflektorfénybe kerülnie. Több mint húsz filmben játszott, mint például Jack Nicholsonnal az Állj, Határban (1982), harmadjára Robert De Niróval a Zuhanás a szerelembe (1984) vagy Danny DeVitóval a Nagyokosokban (1986) mégis mind jelentéktelen volt Harvey karrierjébe. Ráadásul megint jött Scorsese rendezésében, mint Júdás szerepében a Krisztus utolsó megkísértése (1988) című filmjében. A mozi nagy botrányt kavart, a Jézust alakító Willem Dafoe és Keitel egyaránt értetlenül álltak a kritikusok által támadások kereszttüzében. Keitel kezdett nem hinni magában, de következett számára a '90-es évek... Thelma és Louis, Bugsy és a Kutyaszorítóban[szerkesztés] Harvey "szerencséjére"" megint felhívta magára a figyelmet, amelyet a Thelma és Louise (1991) köszönheti, melyben remekül formálta meg Hal-t, Susan Sarandon és Geena Davis mellett. Még ugyanebben az évben játszott Barry Levinson Bugsy (1991) című filmjében, amelyért Keitel megkapta élete első Oscar-díj jelölését a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Harvey számára nem is indulhatott volna jobban a '90-es évek. Aztán megint egy elsőfilmes direktorral működött együtt, Quentin Tarantino (aki már az elején Keitelt szemelte ki Mr. Fehér szerepére, mert ő volt az egyik nagy kedvence) Kutyaszorítóban (1992) című filmjében nemcsak játszott, hanem társproducer is volt, s Tarantino neki köszönheti, hogy a mozi költségvetése 35 ezer dollárról 400 ezerre emelkedett. A film nagy siker lett, Keitelnek megtérült a pénze, ráadásul Tarantinoval még két filmjében kapott szerepet. Ezután Abel Ferrara Mocskos zsaru (1992) megbotránkozott című filmjében nyújtott alakítása megint kiváltotta a kritikusok elismerését. A Zongoralecke (1993) című filmben megmutatta romantikus oldalát is, melyben egy Új-Zélandon élő skót telepest játszik, aki beleszeret egy néma asszonyba. Aztán megint karakter váltott, Tarantino Ponyvaregény (film)ében (1994), a hűvös machót Winston Wolfot alakította. '95-től napjainkig[szerkesztés] A színész nem rajong a főszerepekért, számos független filmben is szerepet vállalt, melyek nem hoztak annyi pénzt a konyhára, viszont művészi kihívást jelentettek számára, mint például Wayne Wang Füstjének (1995) trafiktulajdonosa. Spike Lee Nepperekjében (1995) ugyan főszereplő volt, ám a forgatókönyv kevés lehetőséget nyújtott számára, így improvizálással egészítette ki a figurát. Szerepelt még Robert Rodriguez és Quentin Tarantino rendezésében az Alkonyattól pirkadatig (1996) című filmben George Clooneyval. 2000 után Szabó Istvánnal dolgozott együtt, a Szembesítésben (2001), amelyben amerikai tisztet alakít, aki a híres német karmester, Wilhelm Furtwängler ügyét vizsgálja a II. világháború utáni Berlinben. A Balhé (2003) című krimi-vígjátékban chicagói maffiózó szerep jutott számára, Gérard Depardieu-vel. Szerepelt Nicolas Cage-val A nemzet aranyában, majd három évvel később a folytatásban is részt vett. 2008-ban Keitel rá szánta magát, hogy szerepeljen egy televíziós-sorozatban, a Life on Marsban (2008), amely "csak egy év évadig jutott". Mellékszereplőként tűnt az Apádra ütök és a Vejedre ütök című nagy sikerű filmek folytatásában, az Utódomra ütök című vígjátékban. Készülőben lévő filmjei a Moonrise Kingdom, Gandhi of the Month és a The Enigma of Benito Cereno. Magánélete[szerkesztés] Keitel magánélete egy ideig jól alakult. 1982-ben összeköltözött Lorraine Bracco színésznővel, a kapcsolat 1993 tartott, de nem házasodtak össze. A szakítás nem volt barátságosnak nevezhető, ugyanis nagy harc folyt a lányukért. Harvey azt állította, hogy Bracco barátja, Edward James Olmos színész molesztálta Stellát (lányukat), s végül Harvey "nyert", mert a bíróság döntése szerint Olmos csak egy másik felnőtt társaságában lehetett együtt a gyerekkel. Keitel ezután Andie McDowell-lel randevúzgatott, majd került közelebbi kapcsolatba Lisa Karmazin keramikussal, akitől 2001 nyarán fiuk született. 2001 szeptemberében a Torontói Filmfesztiválon összetalálkozott Daphne Kastnerrel, s ez szerelem volt az első látásra. A pár három héttel később Jeruzsálemben egy titkos szertartás keretében kötött házasságot és máig boldog házasságban élnek.

Harvey Keitel (I)

Came to prominence in the early films of 'Martin Scorsese' (qv) after working in theatre for around a decade, particularly _Mean Streets (1973)_ (qv) and _Taxi Driver (1976)_ (qv). Faded into anonymity in the 1980s even though he turned in some impressive performances in films by some of America's leading directors. He reemergered into star status with his role as Mr. White in 'Quentin Tarantino' (qv)'s _Reservoir Dogs (1992)_ (qv), 'Abel Ferrara' (qv)'s _Bad Lieutenant (1992)_ (qv), _The Piano (1993)_ (qv) 0110912.

Párizs

Párizs (franciául: Paris, latinul: Lutetia, vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa. Az ország északi részén, a Szajna folyó partján terül el, az Île-de-France régió (vagy Région Parisienne) szívében. Párizs Európa egyik legnépesebb városa. Becsült népessége elővárosait nem számítva 2006 januárjában 2 167 944 fő volt, ám agglomerációival a Párizsi „unité urbaine” (városi terület) populációja 2005-ben több volt mint 9 millió fő, míg a Párizs „aire urbaine” (fővárosi terület) 12 millió lakost számlált. A két évezreden keresztül fontos szerepet játszó Párizs ma is a világ egyik vezető gazdasági és kulturális központja, befolyása a politikára, az oktatásra, a szórakoztatóiparra, a sajtóra, a divatra, a tudományra és a művészetekre a világ négy legjelentősebb városa közé emelte. A Région Parisienne Franciaország legfejlettebb területe, gazdaságának központja: 2006-ban 500,8 milliárd euróval a francia bruttó hazai termék egynegyedét adta. A világ 500 legjelentősebb vállalatából 38 székel Párizs számos üzleti negyedének egyikében. Jelentős nemzetközi szervezetek, mint az UNESCO, az OECD, az ESA és az ICC is párizsi központú. A világban Párizs a legnépszerűbb úticél a turisták körében, évi több mint 30 millió látogatóval. Az Economist Intelligence Unit 2011-es rangsora szerint a világ 16. legélhetőbb városa.[2]

Tudtad?

Tavaly májusban a cannes-i filmvásáron a Viharsarok című filmet észak-amerikai, angol, francia és lengyel forgalmazók már megvásárolták.

Tudtad?

A Pulykaland egyik jelenetében egy falusi lakos dinamittal dobja meg a pulykákat. A dinamitot azonban csak 1867-ben találták fel, azaz 250 évvel később.

Tudtad?

A Rio 2-ben Eva, Bebel Gilberto karakterét borzasztó, fahangú énekesnek alkották meg, pedig a színésznő valójában rendkívül jó énekesnő, és igen elismert előadóművésznő.

Tudtad?

Behálózva filmbaki: Claudia nadrágja hirtelen kék farmerről fekete leggings-re változik, amikor találkozik Martinnal a kikötőben.

Tudtad?

A Herkules című film forgatókönyve a Herkules: Thrák Háborúk című képregény alapján készült.

Kommentek