Filmek a hangulatodra szabva

Menedék

12+ karika
The Zookeeper's Wife

Mesterszám

8.010 7.9 8.1
65 vélemény alapján

Szerintem

Igaz történet egy nőről és anyáról, aki százak megmentője lett a második világháborúban.
1939-ben Lengyelországban Antonina Żabińska, és a férje, Dr. Jan Żabiński vezették és gondozták a virágzó Varsói Állatkertet. Amikor hazájukat megszállják a nácik, a megdöbbent Jan és Antonina azzal szembesül, hogy ezután a Birodalom újonnan kinevezett fő zoológusának, Lutz Hecknek kötelesek jelenteni. A saját eszközeikkel harcolva Antonina és Jan titokban az Ellenállásnak kezdenek dolgozni. Tervet eszelnek ki arra, hogyan tudnának életeket menteni a varsói gettóból. Ám ezzel Antonina magát, sőt a gyermekét is nagy veszélybe sodorja...

Nincs vetítési időpont.

Extra tartalmak

Állatkert

Az állatkertek olyan intézmények, amelyekben a különféle, elsősorban vad állatokat tartanak fogságban, és mutatnak be a közönségnek. Ma már a legtöbb állatkert szerepet vállal különböző természetvédelmi programokban is. Nagyon fontos feladatuk a kihalófélben lévő vagy veszélyeztetett fajok fogságban nevelése és szaporítása, illetve lehetőség szerint visszaengedése a természetbe. A legtöbb állatkert fontos szerepet tölt be a fiatalok környezettudatosságra nevelésében is. A Fővárosi Állat- és Növénykert főbejárata Magyarországon elsőként a Fővárosi Állat- és Növénykertet alapították meg, 1866-ban.

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb[1] és legtöbb halálos áldozattal járó[2] fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az 1939. szeptember 1-jei, Lengyelország elleni német támadáshoz köthető. A háborút azonban egyesek már 1937. július 7-től számítják, amikor kitört a második kínai–japán háború.[3][4][5][6] A történelemtudósok egy része szerint ugyanakkor ezen két távol-keleti ország katonai konfliktusa még nem terjedt ki a világ több pontjára, így az helyi jellegűnek értelmezhető és a világháború szoros előzményének tekinthető. A háború Európában 1945. május 8-án Németország feltétel nélküli megadásával, míg Ázsiában szeptember 2-án, Japán kapitulációjával fejeződött be. A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd 1942-ben mind a keleti, mind a csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel hetven nemzet vett részt, ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is. A háború kitöréséhez nagyban hozzájárult az első világháború után, a Párizs környéki békeszerződésekkel (versailles-i békeszerződés; trianoni békeszerződés; saint-germaini békeszerződés; sèvres-i békeszerződés) kialakított világpolitikai helyzet. A világháborút végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények. A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a helyi lakosságot, melyek közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriában, a németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában elkövetett visszaélések. A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen, melyek sokszor rengeteg halálos áldozattal jártak, mint Drezda, Hamburg és Tokió esetében. A világháború végén két atombombát dobtak Japánra, ami több százezer ember szörnyű halálát eredményezte. A világháború során több népirtás is történt, de az áldozatok számát és az elkövetés módszerét illetően kiemelkedik a több millió zsidó származású ember életét követelő holokauszt. A világégés után a győztesek Európában a nürnbergi perben, míg a Távol-Keleten a tokiói perben háborús bűnösnek ítéltek német és japán vezetőket. A világháborút a hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelország határait nyugatabbra tolták, és cserébe német területekkel kárpótolták az országot. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új világméretű konfliktus, a hidegháború korszaka kezdődött el. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”.[7] Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében,[8][9] szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság (lengyelül: Rzeczpospolita Polska) közép-európai állam a Balti-tenger partján, amely szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos. Tengeri határ választja el Dániától és Svédországtól. Fővárosa Varsó (lengyelül Warszawa, kiejtve [varˈʂava]). Hivatalos nyelve a lengyel. A lengyel állam több mint 1000 éves. A 16. században, a Jagelló-dinasztia uralkodása idején Lengyelország Európa egyik leggazdagabb és legerősebb országa volt. 1791. május 3-án a Lengyel–Litván Unió elfogadta Lengyelország májusi alkotmányát, amely Európa első és a világ második írott alkotmánya volt. Röviddel később Lengyelországot felosztották szomszédai (Oroszország, Ausztria és Poroszország). Lengyelország 123 év után, 1918-ban nyerte vissza államiságát az első világháború lezárultával. A második világháború után a Szovjetunió befolyási övezetéhez tartozott. 1989-ben az ország második világháború utáni történetének első részlegesen szabad választásai zárták le a Szolidaritás (lengyelül Solidarność) mozgalom szabadság iránti törekvéseit. Lengyelország 1999-től a NATO, 2004-től az Európai Unió tagja.

Tudtad?

Katy Perry eljátszhatta volna Julie-Ann szerepét A hang ereje című filmben, de visszautasította.

Tudtad?

A hobbit: Smaug pusztaságának forgatásán Ian Holm és Christopher Lee jeleneteit a londoni Pinewood Studióban vették fel a színészek egészségügyi okaira hivatkozva, ezen felül egyikőjük sem volt hajlandó Új-Zélandra repülni.

Tudtad?

A Lány kilenc parókával film rendezője, Marc Rothemund olyan, Magyarországon is közismert filmeket rendezett korábban, mint a Hangyák a gatyában tinivígjáték, és az Oscar-díjra jelölt Sophie Scholl – Aki szembeszállt Hitlerrel című történelmi dráma.

Tudtad?

A Herkules című filmet az alkotók bevallottan nem a kritikusok és műértők közönségének készítették.

Tudtad?

A Gyilkosság az Orient expresszen eredeti castingjában Angelina Jolie kapta volna Mrs. Hubbard szerepét, aztán Charlize Theront kérték fel, végül Michelle Pfeiffer játszotta el a karaktert.

Kommentek