Filmek a hangulatodra szabva

Mikulás karácsonyra

6+ karika
Snekker Andersen og Julenissen

Mesterszám

8.010 - 8.0
5 vélemény alapján

Szerintem

Az Andersen család feje szeretne egy csodás karácsonyt varázsolni három gyermekének. Régi szokásához híven idén is Mikulás ruhát ölt, hogy karácsonyi hangulatot teremtsen családja körében, ám ezt felesége nem nézi jó szemmel. Egy apró baleset folytán a családfő összetalálkozik az igazi Télapóval, akivel különös tervet eszelnek ki. Helyet cserélnek, így az Andersen gyerekek találkozhatnak az igazi Mikulással.

Vetítések

  10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 Éjsz.
Belvárosi mozi 70 p     szink.
14:30
           
Cinema City Allee 70 p szink.
10:00
   szink.
14:45
           
Cinema City Aréna 70 p szink.
10:15
               
Cinema City Campona 70 p szink.
10:30
  szink.
13:45
            
Cinema City Duna Plaza 70 p szink.
10:00
  szink.
13:15
            
Cinema City Győr Plaza 70 p szink.
10:15
   szink.
14:15
           
Cinema City Westend 70 p szink.
10:00
               
Dózsa Mozi Centrum 70 p       szink.
16:15
         
Lehel Filmszínház Jászberény 70 p        szink.
17:15
        
Extra tartalmak

Karácsony

A karácsony a legnagyobb keresztény ünnep a húsvét után,[1] amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének[2] tartotta.[3][4] Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt,[5] vagy azért, mert ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász- és Sol Invictus-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték.[6] Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.[7] Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem-keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként.[8][9] A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.

Mikulás

A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának tartják. 1087-ben Myrából a Dél-Olaszországi Bari városába vitték Szent Miklós ereklyéit, miután a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak[2] A Szent Miklós napi magyar népi hagyományok német hatást tükröznek. A katolikus szent kultuszát Németországba a 10. században vitték el a kereskedők. A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről . Kezdetben a különféle játékokban a kolostori iskolák legifjabb diákja alakította Miklóst. Később ezt a szerepet a felnőttek vették át. Ebből alakult ki aztán a szokás és került Magyarországra, hogy az ünnepnap előestéjén, egy később magyar nyelvterületen „Mikulás”-nak elnevezett piros köpenybe öltözött apó, házról házra járt és vizsgáztatta, dicsérte, ajándékokkal halmozta el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyítette, megbüntette őket. A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza.[3] Magyar nyelvterületen Mikulás alakjára használatos az újabb keletű, a szélesebb körben csak az 1950-es évek óta elterjedt, Télapó elnevezés is, ami feltételezhetően teljesen téves összemosása a különböző kultúrkörök hagyományainak.[4] A képzeletbeli ajándékosztó alakjának elnevezésére régóta használt „Mikulás” elnevezés 1856-tól eredeztethető és egy olyan „lény”, illetve népi mesealak elnevezése, aki december 6-án, Szent Miklós napján megajándékozza a gyermekeket. A Mikulás szó cseh eredetű, maga az ajándékozás szokása pedig osztrák hatásra terjedt el a magyar családoknál.[5] A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány azonban a globalizáció hatására megváltozott: addig amíg a két világháború között a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyasztói társadalmakban egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Mikulás, illetve országonként más-más alak, aki a mi jóságos Mikulásunk megfelelője, a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle.

Norvégia

Norvégia, hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul (bokmål) Kongeriket Norge vagy (nynorsk) Kongeriket Noreg) független állam Észak-Európában, Svédországtól nyugatra. A világ egyik leggazdagabb országa; fővárosa, Oslo (ejtsd: "oszló") a világ egyik legdrágább városa. A nagy területű, ám gyéren lakott ország atlanti-óceáni partszakasza a fjordokról ismert. Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Az ország túlnyomó részét a Skandináv-hegység borítja. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja. A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen. Norvégia és külbirtokai: a Spitzbergák, a Jan Mayen-sziget, az I. Péter-sziget, a Bouvet-sziget és a Maud királyné föld A Norvég Királyság részét képezi Svalbard és Jan Mayen-sziget is. A Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon Norvégia függő területei (de nem részei a Királyságnak); ezeken kívül jogot formál az antarktiszi Maud királyné földre is, ahol az állandó Troll kutatóállomás működik. 323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a kainozoikumi eljegesedés máig tartó interglaciálisában a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sogne-fjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai – a Geiranger-fjord és a Nærøy-fjord – a természeti világörökség részei. Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori. Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra tagolják: Nord-Norge Trøndelag Vestlandet Østlandet Sørlandet Jellemző norvég táj faluval A Nærøy-fjord Reine környéke az ország északi részén Tájkép, Preikestolen Sarki fény Tromsønál Éghajlat[szerkesztés] A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú. A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltér. Az északi sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.

Tudtad?

A Herkules című film forgatókönyve a Herkules: Thrák Háborúk című képregény alapján készült.

Tudtad?

A Herkules című filmet az alkotók bevallottan nem a kritikusok és műértők közönségének készítették.

Tudtad?

Eredetileg Angelina Jolie játszotta volna a Lucy című film főszerepét de végül Scarlett Johansson kapta meg azt.

Tudtad?

Michael Fassbendert a Frank című filmben tőle rendkívül szokatlan szerepben láthatjuk. A színész szürreális alakításában énektudását is megcsillogtatja.

Tudtad?

A nyilak a 47 Roninban Michael Reape, a híres Európai nyílkészítő munkái. Néhány darabot múzeumi szinten készített el, a közeli jelenetekhez.

Kommentek