Filmek a hangulatodra szabva

Volt egyszer egy Németország

12+ karika
Es war einmal in Deutschland...

Mesterszám

5.510 7.2 3.7
32 vélemény alapján

Szerintem

Frankfurt, 1946. David Bermann és barátai túlélték a holokausztot. Egyvalamit akarnak mindennél jobban: maguk mögött hagyni Németországot, és Amerikába emigrálni. De hogyan szerzik meg az ehhez szükséges pénzt? Hamar megtalálják a megoldást: háziasszonyokat bűvölnek el házaló kereskedőként, és egyre közelebb kerülnek céljukhoz.

Davidot azonban utolérik múltjának árnyai. Miért van két útlevele? Hogy került évekkel ezelőtt Hitler hegyi nyaralójába? Lehet, hogy együttműködött a nácikkal? Sara Simont, a lelkiismeretes amerikai tisztet nem hagyják nyugodni ezek a kérdések, és elhatározza: kideríti, merre járt és mit csinált a férfi a háború alatt. Egyre nehezebb azonban kivonnia magát David hatása alól...

Vetítések

  10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 Éjsz.
Apolló Mozi Pécs 102 p           fel.
20:00
     
Belvárosi mozi 102 p       fel.
16:30
         
Cirko-Gejzír 102 p       fel.
16:45
 fel.
18:45
  fel.
21:00
    
Krúdy Gyula Art Mozi 102 p         fel.
18:00
       
Lehel Filmszínház Jászberény 102 p         fel.
18:30
       
Makk Kálmán Mozi 102 p       fel.
16:00
         
Művész mozi 102 p     fel.
14:00
   fel.
18:30
       
Művészetek Háza 102 p         fel.
18:00
       
P'Art Mozi 102 p           fel.
20:35
     
Puskin 102 p       fel.
16:45
         
Tabán Artmozi 102 p         fel.
18:30
       
TISZApART mozi 102 p           fel.
20:15
     
Toldi 102 p       fel.
16:30
         
Uránia Mozi Cegléd 102 p        fel.
17:15
        
Városi Mozi 102 p        fel.
17:30
        
Extra tartalmak

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb[1] és legtöbb halálos áldozattal járó[2] fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az 1939. szeptember 1-jei, Lengyelország elleni német támadáshoz köthető. A háborút azonban egyesek már 1937. július 7-től számítják, amikor kitört a második kínai–japán háború.[3][4][5][6] A történelemtudósok egy része szerint ugyanakkor ezen két távol-keleti ország katonai konfliktusa még nem terjedt ki a világ több pontjára, így az helyi jellegűnek értelmezhető és a világháború szoros előzményének tekinthető. A háború Európában 1945. május 8-án Németország feltétel nélküli megadásával, míg Ázsiában szeptember 2-án, Japán kapitulációjával fejeződött be. A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd 1942-ben mind a keleti, mind a csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel hetven nemzet vett részt, ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is. A háború kitöréséhez nagyban hozzájárult az első világháború után, a Párizs környéki békeszerződésekkel (versailles-i békeszerződés; trianoni békeszerződés; saint-germaini békeszerződés; sèvres-i békeszerződés) kialakított világpolitikai helyzet. A világháborút végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények. A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a helyi lakosságot, melyek közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriában, a németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában elkövetett visszaélések. A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen, melyek sokszor rengeteg halálos áldozattal jártak, mint Drezda, Hamburg és Tokió esetében. A világháború végén két atombombát dobtak Japánra, ami több százezer ember szörnyű halálát eredményezte. A világháború során több népirtás is történt, de az áldozatok számát és az elkövetés módszerét illetően kiemelkedik a több millió zsidó származású ember életét követelő holokauszt. A világégés után a győztesek Európában a nürnbergi perben, míg a Távol-Keleten a tokiói perben háborús bűnösnek ítéltek német és japán vezetőket. A világháborút a hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelország határait nyugatabbra tolták, és cserébe német területekkel kárpótolták az országot. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új világméretű konfliktus, a hidegháború korszaka kezdődött el. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”.[7] Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében,[8][9] szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Moritz Bleibtreu

Moritz Bleibtreu (1971. augusztus 13.) német színész. Bleibtreu Münchenben született Monica Bleibtreu (1944–2009) és Hans Brenner (1938–1998) színészek fiaként, és Hedwig Bleibtreu (1868–1958) színésznő távoli rokonaként. Bleibtreu Hamburgban nőtt fel. Első megjelenése a televízióban a késő hetvenes években volt a Neues aus Uhlenbusch című gyerekeknek szóló sorozatban, melyet anyja, Monica és Rainer Boldt írt. Következő szerepe Boldt Ich hatte einen Traumjában volt, emellett anyjával a Mit meinen heißen Tränen című minisorozatban játszott. Miután tizenhat évesen befejezte az iskolát, élt Párizsban és New Yorkban, ahol elvégzett egy színiiskolát. 1992-ben kezdte színészi karrierjét a hamburgi Schauspielhausban. Számos kisebb szerepet is kapott televíziós produkciókban. Első gyermeke, David 2008. novemberében született Hamburgban. Szerepei között volt Grey Ghost a Speed Racer című filmben és Andreas Baader A Baader–Meinhof csoportban.

Németország

Németország (németül: Deutschland) vagy hivatalosan nevén Németországi Szövetségi Köztársaság (németül: Bundesrepublik Deutschland), egy szövetségi köztársaság Közép-Európában. Az Európai Unió legnépesebb országa és legerősebb gazdasága. Területe alapján a világ 61., Európa 7. és az Európai Unió 4. legnagyobb országa. Északon Dánia, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia határolja. A 21. századi Németország egy globális nagyhatalom a világ negyedik vezető gazdaságával. Világszerte vezető szerepet tölt be számos ipari és technológiai ágazatban, és a világ harmadik legnagyobb exportőre és importőre egyben. Németország az emberi fejlettségi indexe alapján a világ negyedik legfejlettebb országa. A Német Szövetségi Köztársaság az egyik alapítótagja volt az Európai Gazdasági Közösségnek 1957-ben és az Európai Uniónak 1993-ban. Németország része a schengeni a euróövezetnek, továbbá tagja az Egyesült Nemzeteknek, a NATO-nak, a G7-nek (korábban a G8-nak), a G20-nak és az OECD-nek is.

Nemzetiszocializmus

A nemzetiszocializmus (németül: Nationalsozialismus), vagy nácizmus elsősorban az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ideológiájára, illetve Németország 1933 és 1945 közötti Hitler-kormány időszakának politikájára, gyakorlatára utal. A két világháború közötti időszak és a második világháború korszakának szélsőjobboldali ideológiái közé sorolható, az olasz fasizmussal együtt a nemzetközi fasizmus egy változata. Más országokban kialakult szélsőjobboldali ideológiák példájául szolgált, illetve ezen politikai mozgalmak hatalomra jutását aktívan segítette. A nemzetiszocialista berendezkedést később az elfoglalt területekre (például Ausztria, Cseh–Morva Protektorátus, Lengyel Főkormányzóság) is kiterjesztették. Ideológiájának fő jellemzői a pángermán sovinizmus, rasszizmus és antiszemitizmus, kiindulópontja a szociáldarwinizmus volt, az az elképzelés, miszerint az emberi fajok közötti versenyben a legrátermettebbnek kell fennmaradnia, a többieknek pusztulás vagy alávetettség a sorsa. A germánokat, az úgynevezett északi fajt tekintették a legtisztább árja fajnak, amely uralkodásra hivatott. Ezen az alapon úgynevezett népközösség (Volksgemeinschaft) létrehozását tűzték ki célul, amely minden, fajilag megfelelő németet magában foglal, és elutasították a marxista osztályelméletet, ami a különböző társadalmi osztályoknak a nemzeti határokon átnyúló összefogását vallotta. A nácizmus fő ellenfelének a kommunizmust tekintették, de szavakban elutasították a kapitalizmust is, egyfajta harmadik utat hirdetve, de a gyakorlatban határozottan védve a („fajilag” megfelelő kezekben lévő) magántulajdont és a német nagytőke érdekeit. A náci párt elődje az 1919 januárjában alakult pángermán és antiszemita Német Munkáspárt volt. Adolf Hitler a húszas évek elején szerezte meg ennek vezetését, és ezután kapta a párt végleges nevét (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP). A párt 1920-ban elfogadott Nemzeti Szocialista Programja az egyesült Nagy-Németország létrehozását, a zsidók állampolgárságának megvonását, földreformot és néhány iparág államosítását követelte. Hitler 1924-ben a Mein Kampf-ban részletesen kifejtette ideológiájának alapjait, az antiszemitizmust és az antikommunizmust, a parlamenti demokrácia megvetését és Németország területi expanziójának jogosságát. 1933-ban Hitler – a közkeletű tévedéssel ellentétben, nem parlamenti választások eredményeképpen, hanem a német hatalmi elit belső kompromisszumának révén – kancellár lett, és Németországot hamarosan egypárti állammá szervezte, ahol a nemzetiszocializmus ideológiájának megfelelően a „fajilag nem kívánatos elemeket” és a politikai ellenzéket kiszorították, üldözték, végül túlnyomó részüket fizikailag megsemmisítették. Ez a politika a holokauszthoz, majd Németország második világháborús teljes vereségéhez vezetett. A második világháború után a nemzetiszocializmus új híveit neonáciknak nevezik.

Tudtad?

Eredetileg Jennifer Garner játszotta volna az ellenállhatatlan Elisabeth szerepét a Működik a kémia c. filmben, de terhessége miatt végül Olivia Wilde kapta a főszerepet.

Tudtad?

A hetvenes évek amerikai paranoiafilmjeinek (Magánbeszélgetés, A keserű három napja, A mandzsúriai jelölt) hangulatát és stílusát idéző Halálos mélység megtörtént eseményeken alapuló thriller, amely az összeesküvés elméletek kedvelői mellett az óceán mélységétől rettegőknek is garantáltan izgalmas szórakozást kínál.

Tudtad?

A Végtelen szerelem az 1981-es azonos nevű film remake-je.

Tudtad?

A Lány kilenc parókával nagy közönségsikert aratott a német mozikban, és 2014 a Nemzeti Rákellenes Napra időzítve került a magyar mozikba.

Tudtad?

A Szörny mentőakció a Rainmaker Entertainment első filmje, ami mozikba került, ráadásul 3D-ben.

Kommentek