Filmek a hangulatodra szabva

Egy ország, egy király

12+ karika
Un peuple et son roi

Mesterszám

3.510 - 3.5
6 vélemény alapján

Szerintem

A francia történelem egyik legturbulensebb időszaka kezdődött 1789-ben. Július 14-én a feldühödött tömeg elfoglalta a hírhedt börtönt, a Bastille-t, s ezzel kezdetét vette a francia forradalom. Az események pedig utóbb elsöpörték az uralkodót, XVI. Lajos királyt is. Az Egy ország, egy király a történelem nagyszabású megidézésére törekszik, a forradalom eseményeit 1789-93 között követi nyomon, és a forradalmárok szemszögéből mutatja be a történéseket. A történelmi figurák, mint Robespierre, Marat, Danton, Saint-Just éppúgy megjelennek a filmben, mint a szenvedély és szerelem, a forradalom látványos összecsapásai, valamint a politikai intrika.

Nincs vetítési időpont.

Extra tartalmak

Franciaország

Franciaország, hivatalosan Francia Köztársaság (franciául: la France vagy République française) egy független ország. Központi területe Nyugat-Európában helyezkedik el, de világszerte rendelkezik megyékkel és területekkel. A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a territóriumot hatszögletű alakja miatt a franciák gyakran emlegetik l'Hexagone (magyarul a hatszög) néven. Szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Suriname-mal és Sint Maartennel. Franciaországot és Nagy-Britanniát a La Manche-csatorna alatt futó Csalagút köti össze. Franciaország a legnagyobb területű nyugat-európai ország és a második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezettel rendelkezik, mely több mint 11 millió négyzetkilométer területű. Franciaország egységes elnöki köztársaság. Legfőbb eszméi a Emberi és polgári jogok nyilatkozatában vannak összefoglalva. A 18. és 19. században az ország a kor egyik legnagyobb gyarmattartó birodalma volt, hatalmas területekkel Afrikában és Délkelet-Ázsiában és számos szigettel a Csendes-óceánban. Franciaország fejlett állam, amely a forrástól függően a világ ötödik vagy hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Évi 82 millió turista látogatja, ezzel a legkeresettebb ország a világon. A nemzetközi politikában jelentős szerepet vállal. Alapító tagja az Európai Uniónak és az ENSZ-nek és Biztonsági Tanácsának, tagja a Frankofóniának, a G8-nak, az OECD-nek, a NATO-nak és a Latin Uniónak. Franciaország 1966-tól 2009-ig nem volt tagja a NATO katonai szervezetének. Az ország nukleáris fegyverekkel is rendelkezik. A bortermelésről és a konyhájáról méltán híres Franciaország Nyugat-Európában terül el. Az országot nagyobbrészt természetes határok szegélyezik: nyugaton és délen tengerek, délnyugaton és délkeleten pedig hegységek. Földrajzi arculata változatos: mezők, erdőségek, hegységek és tengerpartok egyaránt jellemezik területét. Délkeleti szomszédja Monaco, egy apró, független állam, amely erős szálakkal kötődik Franciaországhoz. A klíma viszonyok lehetőséget biztosítanak a búza, a kukorica, a gyümölcs, és a szőlő termelésére is. A roppant fejlett mezőgazdaság mellett az ipar a vezető ágazat, amelyen belül kiemelt fontossággal bír a gépkocsi, a repülőgép, és a vasúti járművek gyártása. ↑ http://www.insee.fr/fr/themes/tableau.asp?ref_id=NATnon02145 ↑ Ezen adat Franciaország törzsterületének és Guadeloupe, Martinique, Francia Guyana és Réunion francia tengerentúli megyék adatainak összessége. Franciaország törzsterületének lakossága 64.011.000 fő volt a 2014. május 1.-ei havi becskés során. ↑ http://ee.france.fr/hu/information/franciaorszag-klimaja-foeldrajzi-jellemzoi

Franciaország történelme

Franciaország mint politikai entitás történelme mintegy 1200 évre nyúlik vissza. Ez a cikk kronológiai sorrendben általános áttekintést tartalmaz történetének szakaszairól, emellett a földrajzi értelemben vett Franciaország előtörténetét is bemutatja. A mai Franciaországról szóló információk a Franciaország cikkben találhatók, ahol az állam történetének rövidített változata is fellelhető. Az emberfélék jelenlétének első jelei a Mindel-glaciális időszakából származnak, és a Homo erectushoz kötődnek. A Riss-glaciális megjelenésével nagyjából egy időben a Homo erectus körében megjelent az acheuli kultúra (Saint-Acheul lelőhelyről). Ebben a korszakban válnak az emberfélék igazán elterjedtté: számos acheuli lelőhelyet tártak fel. A neandervölgyi emberhez kötődött a Würm-glaciális első két periódusára jellemző moustier-i kultúra (Le Moustier lelőhelyéről), a középső őskőkorszak idején, amelynek szintén nagy számú lelőhelye ismert. Ekkor már általános volt a tűz használata, és ha fazekasságra még nem is, de az okker égetésére már vannak bizonyítékok ebből az időszakból. A korabeli szerszámkészítésről a pattintott szakócák tanúskodnak, a csont és fa megmunkálására vonatkozóan azonban nincsenek bizonyítékok. Bizonyos leletek – pl. barlangokban talált falmaradványok – részleges letelepedésre utalnak. A neandervölgyiek körében jelent meg a holtak eltemetésének szokása. A Würm-korszak második felében, a felső őskőkorszak kezdetén jelent meg a modern ember a mai Franciaországban. Hozzá kötődik az i. e. 40. évezred közepén megjelenő, helyi eredetű aurignaci kultúra, illetve a vele párhuzamosan létező, kelet felől érkezett périgord-i kultúra, amelyeket nagyjából Kr. e. 19 000 táján váltott fel a solutréi kultúra. Ennek utódja az i. e. 15 000–10 000 közti magdaléni kultúra volt. Ezekben a kultúrákban már rendkívül nagy számban és változatosságban készítettek, és használtak szerszámokat. A lelőhelyek nagy többsége a Loire, a Francia-középhegység és a Pireneusok által határolt vidéken került elő, bár folyamatosan csak a Loire és Garonne közti sík vidéket lakták. A legnagyobb néptömeg Périgord vidékén, a Dordogne és a Vézère völgyében összpontosult. A korszak végén kirajzás kezdődött: az emberek ismét megvetették lábukat a Pireneusok oldalában, keleten egészen a későbbi Savoyáig és a Jura hegységig jutottak, és északon is megindultak az Ardennek irányába. A rohamos fejlődésnek és növekedésnek a jégkorszak végeztével kezdődő éghajlati változások vetettek véget. Az időjárás felmelegedett és csapadékosabbá vált, a pusztákat pedig erdőségek váltották fel. Az emberiség lélekszáma lecsökkent, és az új, ún. azili kultúra emberei a hegységek barlangjaiba húzódtak vissza. A középső kőkorszak időszakában a terület népessége mindvégig alacsony maradt, jelentős technikai fejlődés sem köthető hozzá. Az emberek jórészt még mindig halászattal és vadászattal foglalkoztak. Művészetük nonfiguratív jellegű, és jóval kevésbé látványos, mint a paleolitikus barlangfestmények. A korszak végén, i. e. 7. évezredből már vannak nyomai a mezőgazdaság kialakulásának: zöldségféléket termeltek, és ekkoriban kezdődött a juhok háziasítása is. A újkőkorszak során, i. e. 6000 körül jelent meg a jellegzetes edénydíszeiről szívkagylósnak nevezett kultúra Provence-ban, amely az i. e. 4. évezred közepéig az egész dél-francia vidéken elterjedt. A kultúrát gabonatermesztés, agyagművesség és kör alaprajzú házak jellemezték. A Kr. e. 5. évezredben kelet felől a vonaldíszes kultúra tört be a mai Észak-Franciaországba, amelynek lakói sertést és szarvasmarhát tenyésztettek, és négyszög alaprajzú házakban éltek. E két kultúrát a chassey-i kultúra váltotta fel a terület nagy részén, amely az idők folyamán számos regionális változattá alakult át. Ebben a korban terjedt el Bretagne-ból a dolmenek és menhirekek állításának szokása. Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! A nîmes-i (Nemausus) amfiteátrum Gallia[szerkesztés] A mai Franciaország határai majdnem egybeesnek a történelmi Gallia Alpokon túli területeivel, amelyeket egykor Gallia Transalpina néven ismertek. A területen különböző fejlettségű szinten álló kelta (latinul gall) törzsek éltek. Az i. e. 2. században a déli övezet (Gallia Narbonensis), az i. e. 1. században pedig Gallia egésze a terjeszkedő Római Birodalom provinciája lett Caius Iulius Caesar ún. galliai háborúja következtében. A hősiesen védekező keltákra i. e. 52-ben Alesiánál mértek döntő vereséget a hadvezér légiói. Galliában több tartomány jött létre az idők folyamán: Gallia Lugdunensis Lugdunum (Lyon) központtal, illetve Aquitania a délnyugati területeken. A mai Franciaország területéhez tartoztak még a római Belgica és Germania Superior nyugati részei is. Gallia nagyon hamar megindult a romanizálódás útján, városiasodott, és már a korai császárkorban jelentős gazdasági potenciált képviselt (elsősorban kerámia- és üveggyártása volt jelentős). A kereszténység is elterjedőben volt: 177-ben Marcus Aurelius Lyonban végeztette ki a hit jó néhány vértanúját. A 3. századtól kezdve Gallia is több germán betörést szenvedett el, ezért hadi jelentősége is megnőtt. Ezzel együtt járt, hogy a területén állomásozó katonaság és a helyi arisztokrácia aktívan beleavatkozott a katonacsászárok trónviszályaiba, és – többnyire a britanniai legiókkal közösen – gyakran a galliai fegyveres erők is kikiáltották a maguk uralkodóját (ld. Gall Császárság, 260–274). A helyi provinciális arisztokrácia által támogatott ellencsászárok nem egyszer jó szolgálatot tettek a Római Birodalom védelmében. A Pont du Gard A Diocletianus idején bevezetett tetrarchia egyik uralkodójának, a caesari minőségben regnáló Constantius Chlorusnak a diocesisszé szervezett Galliában, Treviriben (Trier) volt a székhelye. A tetrarchia azonban nem bizonyult tartósnak, és Gallia ismét közönséges határterületté vált. A 4. század végén egyre fenyegetőbbé vált a határon át-áttörő barbár törzsek jelenléte. A terület nem sokkal a birodalom kettéosztása (395) után gyakorlatilag elveszett a Nyugatrómai Birodalom számára: 406. december 31-én áttörték a rajnai határt a barbárok (elsősorban a vandálok), és a császárok kénytelenek voltak szövetségesüknek elismerni őket. A vandálok a tartományt végigdúlva Hispániába költöztek, Gallia keleti területein a burgundok, déli régiójában a nyugati gótok alapítottak királyságot (székhelyük Tolosa, a mai Toulouse őse), északkeleten, a Rajna vidékén pedig a száli frankok rendezkedtek be. Amikor 476-ban végleg elbukott a Római Birodalom, Gallia jelentős része már vagy hetven éve germán uralom alatt állt. Az utolsó időkben az egyszerűen provincia névvel illetett mai Provence maradt meg Róma irányítása alatt. A Frank Birodalom[szerkesztés] A népvándorlás törzsei közül a száli frankok az 5. század elején a Rajna torkolatvidékén telepedtek le. 481-ben a Meroving-dinasztia sarja, Klodvig (meghalt 511-ben) lett a harcias törzs királya, aki felvette a keresztény hitet (méghozzá a barbár népek körében egyedülállóan nem az ariánus változatát), így egyházi áldással foglalta el a korábbi gall területeket az elkövetkező években. Nagy Károly A Nyugati Gót Királyságot Hispaniába szorította vissza (507), és jól szervezett, nagy államot hozott létre, ami 534-ben a Burgund Királyságot is bekebelezte. (A Brit-szigetekről kivándorolt kelták ellenőrizte Bretagne azonban sokáig nem került királyi kézbe.) Klodvig utódai alatt azonban a királyi hatalom meggyengült, a királyság részekre szakadt (Austrasia, Neustria, Aquitania, Burgundia stb.), melyek között belharcok kezdődtek, és a 8. századra a hatalom a királyi udvartartást vezető majordomusok (udvarnagyok) kezébe került át. Nagy Károly kézjegyeIlyen majordomus volt Martell Károly is, aki megállította Poitiers-nél az arabok betörését (732). Utódja, Kis Pipin 751-ben letette az utolsó Meroving uralkodót a trónról, és királlyá koronázták. Ezzel létrejött a Karoling-dinasztia. Pipin segítségével alakult meg 756-ban a Pápai Állam, miután a frank király legyőzte a Rómát fenyegető longobárdokat, és az egyházfőnek adományozott jó néhány közép-itáliai területet. Pipint a trónon fia, Nagy Károly (768–814) követte, aki temérdek hadjáratot vezetett kelet és dél felé, melyek eredményeként a mai német területek jó részét bekebelezte, sőt a régi Pannoniáig is eljutott, illetve megdöntötte a longobárdok államait. Érdemeiért a pápa 800-ban római császárrá koronázta, és létrejött a magát rómainak tekintő és nevező Frank Birodalom. Ez azonban nem bizonyult hosszú életűnek: 843-ban a verduni szerződésben Nagy Károly unokái egymás között három részre osztották a Frank Birodalmat, melynek nyugati, II. Károly nyugati frank király kezébe került részéből alakult ki Franciaország, ami nevét a mai Île-de-France tartományról kapta.

Tudtad?

Skype-on keresztül tartották meghallgatását Sarah Hyland-nek, aki Natalie Dashkov-ot játssza a Vámpírakadémia című filmben.

Tudtad?

Katy Perry eljátszhatta volna Julie-Ann szerepét A hang ereje című filmben, de visszautasította.

Tudtad?

A Műkincsvadászok bemutatóját eredetileg 2013 decemberére tervezték, még a nagy díjátadók előtt, de George Clooney úgy látta, hogy a speciális effektek még javításra szorulnak, és így nem fognak díjat nyerni. Ezért a stúdió a következő év februárjára halasztotta a premiert.

Tudtad?

Evangeline Lilly színésznő A hobbit: Smaug pusztaságából 13 éves kora óta rajong Tolkien Középfölde világáért.

Tudtad?

A Lány kilenc parókával nagy közönségsikert aratott a német mozikban, és 2014 a Nemzeti Rákellenes Napra időzítve került a magyar mozikba.

Kommentek