Filmek a hangulatodra szabva

Apró mesék

16+ karika
Apró mesék

Mesterszám

7.110 - 7.1
14 vélemény alapján

Szerintem

Hónapokkal a 2. világháború után zűrzavar és bizonytalanság uralkodik Magyarországon. Egy szélhámos megpróbál hasznot húzni ezekből a zavaros időkből, és amikor menekülnie kell Pestről, egy titokzatos nő és a fia nyújt számára menedéket az erdő mélyén. Miközben háborús démonaival viaskodik, szenvedélyes szerelmi viszonyba keveredik a nővel, akinek a férje bármelyik nap hazatérhet a frontról. A Félvilág, A berni követ és az Örök tél alkotóinak új történelmi romantikus thrillere sok izgalmat, fordulatot és érzelmet ígér.

Vetítések

  10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 Éjsz.
Art+Cinema 112 p      szink.
15:30
    szink.
20:00
     
Művész Mozi 112 p          szink.
19:00
      
Puskin 112 p       szink.
16:30
         
Extra tartalmak

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb[1] és legtöbb halálos áldozattal járó[2] fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az 1939. szeptember 1-jei, Lengyelország elleni német támadáshoz köthető. A háborút azonban egyesek már 1937. július 7-től számítják, amikor kitört a második kínai–japán háború.[3][4][5][6] A történelemtudósok egy része szerint ugyanakkor ezen két távol-keleti ország katonai konfliktusa még nem terjedt ki a világ több pontjára, így az helyi jellegűnek értelmezhető és a világháború szoros előzményének tekinthető. A háború Európában 1945. május 8-án Németország, míg Ázsiában szeptember 2-án Japán feltétel nélküli megadásával fejeződött be. A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd 1942-ben mind a kelet-európai, mind a csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel hetven nemzet vett részt, ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is. A háború kitöréséhez nagyban hozzájárult az első világháború után, a Párizs környéki békeszerződésekkel (versailles-i békeszerződés; trianoni békeszerződés; saint-germaini békeszerződés; sèvres-i békeszerződés) kialakított világpolitikai helyzet. A világháborút végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények. A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a helyi lakosságot, melyek közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriában, a németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában elkövetett visszaélések. A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen, melyek sokszor rengeteg halálos áldozattal jártak, mint Drezda, Hamburg és Tokió esetében. A világháború végén két atombombát dobtak Japánra, ami több százezer ember szörnyű halálát eredményezte. A világháború során több népirtás is történt, de az áldozatok számát és az elkövetés módszerét illetően kiemelkedik a több millió zsidó származású ember életét követelő holokauszt. A világégés után a győztesek Európában a nürnbergi perben, míg a Távol-Keleten a tokiói perben háborús bűnösnek ítéltek német és japán vezetőket. A világháborút a hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelország határait nyugatabbra tolták, és cserébe német területekkel kárpótolták az országot. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új világméretű konfliktus, a hidegháború korszaka kezdődött el. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”.[7] Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében,[8][9] szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye. Hasonló szemléletben írt könyvet Ravasz István is.[10]

Magyarország

katolikus, unitárius, református, evangélikus, ortodox, Jehova tanúi, zsidó, buddhista, iszlámGDP2017 (forrás: KSH)Összes124 042,3 millió EUR[8] (58.) PPP: 200 872,1 millió EUR[8]Egy főre jutó12 673 EUR[9] PPP: 20 522 EUR[10]HDI (2015) 0,836[11] (43.[11]) – magasGini-index 30,4[12]Földrajzi adatokTerület93 036[13]93 030[14]93 022,44[6] km²Rangsorban 109.Víz3,7[15]%IdőzónaCET (UTC+1) CEST (UTC+2)Egyéb adatokAz adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.Pénznem magyar forint (HUF) Nemzetközi gépkocsijel HHívószám +36Segélyhívó telefonszám 112 104 105 107 Internet TLD.huVillamos hálózat 230V / 50 HzElektromos csatlakozó Europlug Schuko Közlekedés iránya jobb oldaliA Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország témájú médiaállományokat. A „Magyarország” lehetséges további jelentéseiről lásd: Magyarország (egyértelműsítő lap). Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén, amely 1989 óta független parlamentáris köztársaság.[16] Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Területe 93 030 négyzetkilométer, népessége pedig közel tízmillió fő, így az Európai Unió közepes méretű és közepes népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve a magyar, ami a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül.[17] Fővárosa és legnépesebb városa Budapest, amely világvárosnak számít.[18] Magyarország jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát.[19][20][21] A két világháború között németbarát politikát folytató kormányok működése folytán Magyarország a tengelyhatalmak oldalán lépett be a második világháborúba a határrevízió reményében, de a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A háborút követően a Szovjetunió megszállási övezetébe került az ország. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor az 1989-es páneurópai piknik okán.[22][23] A 21. században Magyarország középhatalomnak minősül,[24][25] nominálisan számolva a világ 55. legnagyobb gazdaságával rendelkezik, míg az 50. vásárlóerő paritás alapján, az IMF által vizsgált 191 országból. Az ország a világ 37. legnagyobb exportőre,[26] az importőrök listáján pedig a 36. helyen áll.[27] Magyarország gazdasága magas jövedelmű OECD gazdaságnak minősül,[28] és a világ nagyon magas emberi fejlettségi szintű országai közé tartozik.[29] Polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, ingyenes egészségügyi ellátással és az egyetemi szintig térítésmentes oktatással. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kifejezetten kedvezőnek mondhatóak: az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa,[30] 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe),[31] 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában,[32] 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján,[33] a világ 29. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint,[34] és egyben a világ 14. legbiztonságosabb országa.[35] Magyarország közepesen korrupt ország világviszonylatban, míg az Európai Unióban a második legkorruptabb.[36] A Transparency International 180 országot rangsoroló indexében 45 pontot kapott 2017-ben, és ezzel az ország a 66. helyen áll. Az ország 2012-ben 55 pontot kapott.[37][38] Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Magyarország a 10. legnépszerűbb turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista kereste fel az országot.[39] Az ország ad otthont a világ legnagyobb termálvízkészletének, a világ második legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának.[40]

Tudtad?

Nem volt se fodrász, se sminkes az Idegen a tónál forgatásán, ugyanis a stábban nem is voltak ilyen tagok!

Tudtad?

Matthew McConaughey 21,5 kilót fogyott a Mielőtt meghaltam főszerepéért, ugyanis AIDS-es beteget kell alakítania. Meglehetősen hiteles lett, csont és bőr maradt belőle.

Tudtad?

A Llewyn Davis világát többek között két Oscar-díjra, három-három Golden Globe-ra és BAFTA-díjra is jelölték, és mások mellett a torontói kritikusok szerint volt a 2013-as év legjobb filmje.

Tudtad?

Kezdetben Cate Blanchett-et szánták A futurológiai kongresszus főszerepére.

Tudtad?

Az Auracímű filmet létrehozó dunaújvárosi független filmes csapat tagjai ezzel az alkotással ünneplik megalakulásuk 20. évfordulóját. Filmográfiájukban olyan filmek szerepelnek, mint a Sherlock Holmes nevében (2012) vagy az Illúziók (2009).

Kommentek