Filmek a hangulatodra szabva

Hétköznapi pár

@Hétköznapi pár 2011. 09. 30.

David Mackenzie nagy vállalkozása csak részben sikerült. Bemutatta a civilizáció összeomlását, illetve két tragikus figura szerelmi történetét, miközben a film különösebb hatások nélkül hagyja nézőjét.

Kis túlzással azt mondhatjuk, a filmművészet százéves kihívása az érzékelésről filmet csinálni. A hatvanas években például divatos elmélet volt, hogy azon a ponton válik a film művészetté, amikor olyasvalamit ábrázol, amit elvileg lehetetlen megmutatni - ez eredményezett pár remekművet (például Bergmantól és Jancsótól) és rengeteg nézhetetlen kísérletet (például Bergmantól és Jancsótól).

David Mackenzie - akinek a neve nem véletlenül cseng ismerősen, mivel ő rendezte a Young Adam és a Hallam Foe című, itthon is bemutatott filmeket - vállalta a kihívást, hogy arról készítsen filmet, hogy az alapvető érzékeink miként határoznak meg bennünket. Mindezt egy negatív utópiába, a civilizáció szétesésének történetébe csomagolva.

Egy rejtélyes vírus indítja el az apokalipszist, amely szép lassan megfosztja az embereket mindattól, ami boldoggá teheti őket - illetve nyilván az a film nagy kérdése, hogy valóban az érzékekben (és ezek kényeztetésében) rejlik-e a boldogságunk kulcsa, vagy továbbléphetünk-e egy lépéssel, mondjuk Szent Ágoston felé a hedonizmus teljes kikapcsolása és az önfeladás irányába.
 

A történet egy séf (Ewan McGregor) és egy epidemológus (Eva Green) szerelmén keresztül mutatja be a járvány terjedését. Mindketten elsőrangú alakítást nyújtanak, ám McGregor figurája kissé papírmasé - felsejlik egy halott menyasszony története, de mintha azt is inkább csak azért írták volna bele a forgatókönyvbe, hogy legyen valami melankolikus motívum a karakterében. Eva Green - épp ellenkezőleg - túlságosan nagy figyelmet kap, amit egyébként nem bánnánk, hiszen szépsége beragyogja a vásznat, viszont forgatókönyvírói túlzásnak tűnik állandó bizalmatlansága az emberek felé, illetve a meddősége. Tehát a karakterek nincsenek igazán jól beágyazva az utópiába, holott rajtuk keresztül válna átélhetővé a világ összeomlásának története.

A Hétköznapi pár (remélem, mindenki tudja, hogy az eredeti cím: Perfect Sense) tehát sikeresen bemutat egy utópiát és egy drámai szerelmi történetet - viszont mégsem nevezhető jó filmnek. Az ilyen erős filmek hatását úgy lehet a legjobban lemérni, hogy megfigyeljük, a moziból kijövet hatalmas csend szakad ránk, vagy kedélyes csevegésbe kezdünk. A Hétköznapi pár esetében az utóbbi történt.

Kinek ajánljuk: elsősorban Eva Green és Ewan McGregor rajongóinak.

Kinek nem ajánljuk: sci-fi rajongóknak (ők már láttak jobb utópiákat)




Hétköznapi pár - Perfect Sense
 
Színes, feliratos, német-angol-svéd-dán romantikus dráma
2011
92 perc
Forgalmazó: Szuez Film Kft.

Rendező: David Mackenzie

Szereplők: Eva Green (Susan)
Ewan McGregor (Michael)
Ewen Bremner (James)
Stephen Dillane (Samuel)
Denis Lawson (nyomozó)


Hazai premier: 2011. szeptember 29.
 

Kommentek