Filmek a hangulatodra szabva

Az éhezők viadala - Futótűz

A disztópia folytatása első osztályú oktatófilm tiniknek a forradalom születéséről.

Dunát lehet rekeszteni a mai jóléti társadalmakban élő tinédzserekről szóló tanulmányokkal, melyek elfajult fogyasztási szokásokról, kiüresedettségről, Facebookon élt látszatlétről sírnak, egyébként jogosan. Ennek a korosztálynak a lelkében tátongó űrt az elmúlt években hipergiccses vámpírrománcok hivatottak betölteni.  Ezért is örömteli, hogy a legnagyobb ováció mostanában egy olyan antiutópia körül alakult ki, amely a tizenévesek számára releváns, húsbavágó módon mutatja be, milyen is lehet a való élet, hogyan működik a politika; hogyan kap lángra az elégedetlenség szikrája egy totalitárius társadalomban és hogyan tör ki egy forradalom.

De mi szippanthatja be a fiatalkorúakat ebbe a történetbe?  A magának való, szimpatikus főszereplő mellett az első rész zsigeri hatása, melyben gyerekeket kényszerítenek arra, hogy egymást leöljék, és mindezt a leggusztustalanabb csinnadrattával közvetíti a televízió - ennél durvább parafrázisa nincs a mai túlélőshowknak. Persze ahol nagy a hájp, erősödik a gyanú és a fokozott elvárások szinte kivétel nélkül csalódáshoz vezetnek. Így a második rész előtt a megfelelő bizalmatlanság-töltettel felszerelve ülünk be a moziba.
 

A folytatás ott veszi fel a szálat, ahol az első rész végződik. A tini-viadal meggyötört győzteseit diadalmenetben hurcolják végig Panem összes körzetén, a legijesztőbb gettótól kezdve Capitoliumig, a fényes fővárosig. Katniss és Peeta kameráknak szóló, őszintének hazudott mosolya mögött a fedezet szeretteik élete. Az elnök személyesen fenyegeti meg a renitens lányt, hogy mindenkit likvidál, aki kedves neki, ha nem ad a látszatra. A körút egyre nagyobb visszhangot ver, így a rend fenntartása miatt a hatalom taktikát változtat: újabb viadalt rendel el, ezúttal a korábbi győztesek között.

A két és fél órás játékidőből legalább 1 óra eltelik, míg felépül, amire mindenki vár, aki látta az előzetest: a konkrét küzdelem. Kegyetlen és fifikás csapdákból most sincs hiány, mégsem az állati túlélőösztönön van a hangsúly, hanem a kitörésen.

Jennifer Lawrence főhőse olyan szabadságharcos, aki nyers, öntörvényű, de önzetlen, ezért is lehet szimbóluma a forradalomnak. Fogalma sincs róla, milyen fontos figura, egyszerűen csak céloz és lő, és megy tovább. Nem kamerába csücsörítő szelfi, hanem jó időben bevetődő fotóbomba. Kézenfekvő és ajánlott példakép süldő lányoknak.

-bio-

 
 





 

Kommentek