Filmek a hangulatodra szabva
  • Főoldal
  • Hírek
  • Az angyalarcú gyilkos - A német doktor kritika

Az angyalarcú gyilkos - A német doktor kritika

@A német doktor 2014. 02. 03.

A második világháború vége felé szétspricceltek az életben maradt náci bűnösök, futott, ki merre látott, nem tett máshogy a hírhedt „orvos”, Josef Mengele sem.

Argentínában vagyunk, ahol egy átlagos család épp panziót nyit egy varázslatosan szép tó mellett. Ekkor lép a képbe a sármos, megnyerő modorú, barátságos Mengele - micsoda ellentmondásos jelzők egy pszichopatára, de mint tudjuk, ő nemcsak a filmvásznon, de a valóságban is egy kedves, szimpatikus figura volt.
 

 
A történetet egy 12 éves kislány szemszögéből láthatjuk, aki már-már Lolita-szerűen megkedveli az idegent, sőt, az apukát leszámítva az egész család barátként kezd bízni az utazóban, aki egyre közelebb és közelebb férkőzik hozzájuk. Telnek-múlnak a  hétköznapok, és a jól öltözött úriember felajánlja  segítségét az édesanyának - őt az elképesztően szép Natalia Oreiro alakítja - aki nem mellesleg ikrekkel várandós, Mengele pedig nagyon szeretett ikrekkel kísérletezni, így nemcsak az alacsony növésű kislányt kezdi injekciókkal kezelni, hanem a kismamának is ad „gyógy”szereket.
 
A történet másik fonalán találhatjuk a helyi fényképész hölgyet, aki alapvetően kém és felismeri az áldoktort, a bonyodalmak ekkor indulnak el igazán. Apuka ellenséges és gyanakvó, sem a kezeléseket, sem Mengele jelenlétét nem tűri jól, egy alkalommal neki is megy, de az asszony bizalma mindig elbizonytalanítja, azt is megengedi, hogy a német férfi segítsen neki fellendíteni a játékbaba-gyártó  ipart, amiben tevékenykedik.
 

 
A film nem tépi ki a mellkasodból a szívedet, nem kapsz sírógörcsöt, és tulajdonképpen az emészthetőség határán táncol, nincsenek benne véres jelenetek, koncentrációs tábor és műtétek, egész egyszerűen csak az sokkoló, ahogy ez az elmebeteg SS orvos szövi a hálóját egy ártatlan család köré, miként hízelgi be magát és hogyan adja elő azt a teljesen aberrált fajelméletet, amit az apuka munkásságára is rávetít, hogy gyártson sorozatban egyforma babákat, szőke hajjal és kék szemmel, mert a keveredés nem tesz jót. Egyik oldalon lassan ölő méreggel dolgozik az orvos, a másik oldalon pedig készülnek a játékbabák, amikbe az apuka mindenáron dobogó szíveket akar ültetni, remek kontraszt, élet és halál, természet kontra mesterségesség.
 
Megrendítő és elgondolkodtató alkotás, mert a pszichopaták köztünk élnek. Kedves, barátságos és megnyerő modorú emberek, akikre hatalmas szemekkel tudunk nézni, hiszen mondandójuk és műveltségük elvarázsol minket. Nagyon jó film, szép képekkel és remek színészi alakításokkal, érdemes megnézni és elmélázni azon, mennyire vagyunk befolyásolhatóak és hogy milyen könnyen csapdába csalható az ember.
 
- Bihari Viktória - tekasztorik.cafeblog.hu -
 
 
 

Kommentek