Filmek a hangulatodra szabva
  • Főoldal
  • Hírek
  • Példázat az emberről - A majmok bolygója: Forradalom kritika

Példázat az emberről - A majmok bolygója: Forradalom kritika

@A majmok bolygója: Forradalom 2014. 07. 17. Szerző: A nagy gatsy

Az uborkaszezon kellős közepén érkezik az új Majmok bolygója-film, a Forradalom. A franchise újjáélesztése egészen jól sikerült a 2011-es Lázadással, így bizakodóan vártam, hogyan folytatódik a rebellis emberszabásúak története.

Jó pár évvel a San Franciscó-i incidens után járunk, amikor is Cézár vezetésével a csimpánzok (megtámogatva, néhány hegyi gorillával és orángutánnal) kitörtek a kutatólaboratóriumból, és egy közeli erdőbe vették be magukat. Az emberiség azóta  egy vírusnak köszönhetően szinte teljesen kipusztult. A majmok viszont köszönik szépen jól vannak, működőképes társadalmat hoztak létre a rengetegben, civilizációjuktól távol áll a viszály, egyetértésben, békességben élik életüket. Nyugodt világukat azonban megzavarja, amikor egy kisebb embercsoport érkezik az erdőbe, akiknek segítségre van szükségük.
 
majmok bolygója forradalom
 
A majmok bolygója: Forradalom nagyszerű kis univerzumot teremtett a tudatukra ébredt főemlősök számára. Kezdetleges államuk a természetben az emberiség paradicsomi létére emlékeztet. Ezt a világot az alkotók nagyon részletesen felépítették, a majmoknak saját törvényeik, értékrendjük van. Túl sok kidolgozott karaktert ugyanakkor nem kreáltak, de a bátor vezető Cézár, az áruló Boka és az orángután Maurice karaktere pont elég ahhoz, hogy kialakulhasson társadalmuk belső konfliktusa. Az árulás és a katonai puccs a mi történelmünk dialektikájára emlékeztető, elemi történet. Kár, hogy ebbe is beleront az emberiség, mert ennek a filmnek inkább a majmok állnak jól. Attól a ponttól, hogy az apró emberi közösség sorsát is ugyanolyan súllyal kezdi kezelni a film, kettészakad. Ezen az oldalon ugyanis keresve sem találunk olyan szerethető figurákat, mint a csimpiknél. A Forradalom akár a teljes emberi játék nélkül is jól meglenne, csupán a majmok belső viszályára koncentrálva.
 
majmok bolygója forradalom
 
A mozi egyik nagy erőssége a lenyűgöző látvány. A majmokat eljátszó színészek bámulatos munkát végeztek a blue box előtt. Mindegyikük mozgása és gesztusai egyediek és hitelesek. Nehéz feladat lehetett, hogy az állatok közötti kommunikáció ne torkoljon ”beszél a majom” sivárságába. Ezért az esetek túlnyomó részében kézjelekkel, non verbális eszközökkel megy közöttük az eszmecsere, ami roppant jó ötlet. Kár, hogy a vége felé már elfogyott a türelem, vagy a tesztközönségnek nem tetszhetett, és egyre többet beszélnek ők is. Az akciójelenetek is nagyon hatásosak, szintén köszönhetően az emberszabásúak ügyes mozgását jól kihasználó koreográfiáknak. Ahogyan egy fegyvert megfognak és elsütnek, már az is hátborzongató. A fényképezés szintén átlag feletti, egyes beállítások és képek pedig kifejezetten jól komponáltak és újszerűek.
 
Az új Majmok bolygója látványos, érzelmes és tanulságos is. A forgatókönyv jól kihasználja egy a régi romjaira épülő új világ lehetőségét, ennek eredménye egy örökérvényű példázat az ember természetéről. A film a vége felé kissé ellaposodik, de az akciók életben tartják. A cliffhanger a végén azonban már abszolút erőltetett, a következő film magját adó új konfliktus szerintem elkerülhető és bagatell. A Forradalom így is leveri a Lázadást, és remélhetőleg egy hasonlóan színvonalas utódot kap a közeljövőben.
 

Kommentek