Filmek a hangulatodra szabva
  • Főoldal
  • Hírek
  • 5 dolog, amiben A galaxis őrzői lenyomta a Star Wars-t

5 dolog, amiben A galaxis őrzői lenyomta a Star Wars-t

2014. 09. 22. Szerző: Naomi

Kevés nálunk nagyobb rajongója van a Star Wars-nak, de azt nem vonhatjuk kétségbe, hogy James Gunn mozija, A galaxis őrzői minden várakozást felülmúlt. És hogy miért volt képes erre, mi több: miért kockáztatjuk meg, hogy még a Star Wars-nál is jobb bizonyos szempontokból? Íme 5 lehetséges válasz.

1. Milyen Jar Jar? Ugyan már.
 
Ha Jar Jar Binks-et A galaxis őrzői két teljes egészében animált szereplőjével, Groottal és Rockettel hasonlítjuk össze, jogos az ellenvetés: a két film között túl sok idő telt el ahhoz, hogy a fejtegetés korrekt összehasonlítási alapról induljon. De Jar Jar Binks-szel nem az volt az igazi gond, hogy ő volt a Star Wars-saga első teljesen animált szereplője, hanem az, hogy a személyiségétől 10-ből 8 embernek kinyílt a bicska a zsebében - míg Rocketért és Grootért gyakorlatilag lehetetlen nem rajongani.
 
Obamának vígasztalóul: Jar Jar Binks-et sikerült lenyomnia népszerűségben.
Jar Jar Binks Obi-Wan Keobival (Ewan McGregor)
 
Hiába barátságos és vicces, sőt, gyerekbarát Jar Jar karaktere, a nézők körében igen negatív fogadtatásban volt része. Jar Jart sokan félreértették bohócra emlékeztető ábrázolása miatt, sőt, a nézők között voltak, akik sértő, rasszista felhangot véltek felfedezni Jar Jar a filmben betöltött szerepében. Sokak szerint Jar Jar figurája képvisel mindent, ami rosszul sült el a Star Wars előzményfilmjeiben, míg Groot és Rocket A galaxis őrzőinek abszolút szupersztárjai – és nem a számítógépes grafika fejlődése miatt.
 
a galaxis őrzői grootA galaxis egyik őrzője: Groot.

A realisztikus effektek, a kiváló szinkronhang és a hibátlan karakterizálás Grootot és Rocketet komplex személyiségekké formálja, akiknek három mondata eredetibb, mint Jar Jar három egész filmben való jelenléte.

 
2. A Star Wars nőhiányban szenved
 
Amíg a kisfiúk fénykardokkal harcoltak, a lányok a Star Wars egyik karakterével sem tudtak azonosulni, hiszen az űrsaga női szereplőinek egy olyan gesztusa sem volt, amire a lánygyermekek fel tudtak volna nézni. Persze Leia hercegnő is elkötelezetten küzdött nemes céljaiért, és jópárszor bebizonyította, milyen erős, a filmek még mindig csak a felszínt kapargatják: hiányzik belőlük a történet szempontjából egyébként nagyon jelentős női karakterek mélyebb ábrázolása.
 
zoe_saldana_a_galaxis_őrzői_L_C
Zoe Saldana alias Gamora, A galaxis őrzőinek hősnője.
 
Mintha csak tölteléknek tette volna bele őket George Lucas a filmekbe: fő funkciójuk, hogy a férfiaknak legyen kit megvédeni (és így persze hősködni), illetve a hímnemű szereplőink motivációjában játszanak szerepet. Ehhez képest A galaxis őrzőinek Gamorája olyan fontos funkciót lát el, hogy kijelenthetjük: nélküle nem lenne olyan a film, amilyen.
 
3. James Gunn minden megszokást lebontott
 
George Lucas annak idején igen bátor módon hatalmas lépésre szánta el magát – ebben az időben még nem volt akkora neve, mint most -, és megrendezte az első Star Wars-filmet, amelyet generációkon keresztül emlegettek. Később beült a hátsó ülésre, és írói valamint produceri munkákat látott el, majd a második trilógiánál újból kézbe vette az irányítást.
 
Csillagok háborúja (1977) - Fotó: Europress Fotóügynökség
Az első Star Wars (1977) - Csubakka és Han Solo. Fotó: Europress Fotóügynökség
 
Akkor már erősen kritizálták a párbeszédek, a hosszú expozíciók és a CGI túlsúlya miatt. Most 2014-et írunk, amikor egy szintén „ismeretlen” rendező tett hasonlóan merész lépést (és persze a Marvel is), aki viszont korszakalkotó produkcióval nyűgözte le a közönséget. Rendezői kvalitásairól árulkodik, hogy a tempó lassítása nélkül, izzadságszag-mentesen vált fura, de mégis hihető új világok között. James Gunn érdemei közé tartozik az is, hogy mesterien alakította ki a film esztétikáját jól elkülönülő és azonosítható színösszeállításokkal, egyedi módon kombinálva az élénk tónusokat a klasszikus sci-fik világával.

4. A galaxis őrzői nem veszi magát túl komolyan
 
A nyugodt derű mindig nyer az idegeket a végletekig feszítő hatásokkal szemben. A Star Wars időközben valahol elveszítette természetes báját, és talán kijelenthetjük, hogy lélektanilag egészen horrorisztikus lett. Humorforrásai alapból nem voltak túltengőek, de az (időben) első három részre mondhatjuk, hogy időnként megmosolyogtatta az embert. A következő három részben viszont a világon semmi remény nem volt, amibe a kétségbe ejtett mozinéző a sorozatos katasztrófák mellett kapaszkodhatott volna.
 
Ők őrzik a Galaxist augusztus közepétől.
A tökéletes csapat.
 
A Galaxis őrzői ezzel szemben nem kisebb feladatokat teljesítenek, mint a Star Wars hősei, a mozi mégis eléri, hogy a terem a nézők nevetésétől hangos. És bár a Star Wars konfliktusai kétségkívül kitűnő dramaturgiával vannak tálalva, mégis jobb érzéssel tér haza az ember, ha mosolyogva legyinthet egyet egy filmen ahelyett, hogy napokig ülne a sarokban teljesen befordulva, azon morfondírozva: „Most ez komoly? Padme meghalt, Anakin meg Darth Vader lett?!”


5. StarLord egyesítette Han Solót és Luke Skywalkert
 
Han Solo és Luke Skywalker karaktere nagy hatást gyakorolt az 1977 után készült sci-fikre, és a filmkészítők rengeteget merítettek George Lucas figuráiból. Vegyük egy kicsit jobban szemügyre ilyen szempontból A galaxis őrzőit, különösképpek Peter Quillt, azaz StarLordot. Csapatunk vezetője, Peter Quill keresztül-kasul furikázik a galaxison űrhajójával, törtvénytelen munkákat vállal, valahogy mindig kimászik a bajból, és minden nőnemű egyeddel flörtölni kezd, akivel csak találkozik. Kire emlékeztet minket mindez? Csak nem Han Solóra?
 
Jól kigyúrta magát Pratt a szerep kedvéért.
Chris Pratt Peter Quill, avagy StarLord szerepében.
 
A film nyitó jelenetében Quill édesanyja halála után lelép otthonról, végül született vezetővé válik, aki hajlandó feláldozni magát a galaxisért. A film végén rejtélyes utalás hangzik el az édesapjáról – ha valakinek erről nem Luke Skywalker jut eszébe, az csak azért lehet, mert egy Star Wars-filmet sem látott. Kijelenthetjük, hogy Peter Quill karakterében egyesítve kapjuk Han Solo és Luke Skywalker legjavát, és létrejön az utóbbi évek sci-fijeinek legerősebb férfi karaktere, aki megnevettet, érzelmei viszont egyben a film érzelmi magját szolgáltatják.
 
star_wars
Harrison Ford és Carrie Fisher a Star Wars-ban.
 
A Star Wars esetében a néző nem merül önkéntelenül bele annak boncolgatásába, miként került Luke Skywalker nevelőszülőkhöz, és mi történhetett a szüleivel. Peter Quill édesanyja elvesztése felett érzett fájdalmát viszont nagyon is átéli a mozinéző. Ez az érzelmi szál időről időre felbukkan a film egészében. Peter Quillt nagyon megszeretjük a film végére, amihez Chris Pratt kiváló játéka jócskán hozzájárul. Nem ilyennek kell lennie egy, a tökéletességhez erősen konvergáló filmnek?
 
Forrás: We Got This Covered
 
 
 

Kommentek